Több mint 20 ezer aláírással követeli a NOKS-dolgozók fizetésemelését a PSZ

Átlagosan 230 ezer forintot keresnek a nevelési-és oktatási munkát segítők a közoktatásban ma Magyarországon - az ő béremelésükért kampányol most a Pedagógusok Szervezete.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) akciót indított, hogy béremelést kapjanak a „közoktatás számára nélkülözhetetlen kollégák” – hangzott el a Spirit FM műsorában.

Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nem kerülhettek sokan a kiemelkedő kategóriába

A PSZ kezdeményezésére már több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy a NOKS-dolgozók - ide tartoznak az óvoda- és iskolatitkárok, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, és a rendszergazdák is - megkapják a garantált bérminimum 150 százalékát.

Tóth Tünde a szervezet alelnöke a műsorban elmondta, hogy bár a pedagógusok bére nőtt, ezek a kollégák a mai napig a garantált bérminimumhoz közeli összeget viszik haza.

“A kormányzat gyakran hivatkozott rájuk és gyakran illette őket megalázó jelzővel”

- nyilatkozta Tóth Tünde, és hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter volt, hogy Sancho Panzának titulálta őket. Pedig nélkülük nem működhetnének az oktatási és nevelési intézmények.

Június 29-én a PSZ flashmobot is szervezett, hogy felhívják a figyelmet az érintett dolgozók megalázóan alacsony fizetésére:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.