Még az iskolaigazgatók sem látják tisztán a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályait

A szakszervezet az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást a teljesítményértékelés kivitelezése kapcsán.

Az elmúlt hetekben is érkeztek iskolaigazgatóktól és óvodavezetőktől olyan megkeresések, melyben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérik a segítségét a pedagógusok értékeléséhez. Ugyanis nekik kell pontozniuk a személyre szóló értékeléseket, melyeknek az elkészítési határideje június 30 – írja a Népszava.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lapnak arról nyilatkozott, hogy bár már a végéhez közeledik a pedagógusok teljesítményének értékelése, annak megvalósítása kapcsán még mindig merülnek fel kérdések.

Ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó rendelet nem tér ki minden részletre, így a pontozás sem egyértelmű a vezetők számára. A Népszava felsorolása szerint a következőkkel vannak még problémák:

  • Nem teljesen egyértelmű, hogy csak a legjobban teljesítő (80 százalékos eredményt elérő) pedagógusok kaphatnak majd pluszjuttatást, vagy az “átlagos” teljesítményűek is.
  • Az erre biztosított összeget hogyan, milyen egyéb szempontok alapján osztják szét, ahogy az sem világos, pontosan milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik átlag alatt teljesítenek.
  • Azt sem tudni biztosan, a pedagógusoknak előre el kell-e készíteniük saját önértékelésüket is, vagy csak abban az esetben kell ezt megtenniük, ha az igazgató értékelésével nem értenek egyet.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az iskolák pedagógusonként havonta 20 ezer forintos keretet kapnak majd a teljesítmény jutalmazására. Egyelőre azonban nem világos, hogy ki pontosan mekkora összeget kap, mivel ez részben az intézményvezetők szubjektív értékelésén alapul.

A plusz juttatást nem külön bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják megkapni a tanárok, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem lehet elvenni tőlük, még akkor sem, ha a következő értékelésük gyengébb lenne. Azok, akiknek az alapbére emiatt emelkedik szeptembertől, a jövő évi béremelés során is arányosan magasabb összegű emelésre számíthatnak – számolt be a Népszava.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette, hogy levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, akiktől hivatalos állásfoglalást kérnek a teljesítményértékelés bevezetésének módjáról.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.