Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szakszervezet az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást a teljesítményértékelés kivitelezése kapcsán.
Az elmúlt hetekben is érkeztek iskolaigazgatóktól és óvodavezetőktől olyan megkeresések, melyben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérik a segítségét a pedagógusok értékeléséhez. Ugyanis nekik kell pontozniuk a személyre szóló értékeléseket, melyeknek az elkészítési határideje június 30 – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lapnak arról nyilatkozott, hogy bár már a végéhez közeledik a pedagógusok teljesítményének értékelése, annak megvalósítása kapcsán még mindig merülnek fel kérdések.
Ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó rendelet nem tér ki minden részletre, így a pontozás sem egyértelmű a vezetők számára. A Népszava felsorolása szerint a következőkkel vannak még problémák:
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az iskolák pedagógusonként havonta 20 ezer forintos keretet kapnak majd a teljesítmény jutalmazására. Egyelőre azonban nem világos, hogy ki pontosan mekkora összeget kap, mivel ez részben az intézményvezetők szubjektív értékelésén alapul.
A plusz juttatást nem külön bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják megkapni a tanárok, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem lehet elvenni tőlük, még akkor sem, ha a következő értékelésük gyengébb lenne. Azok, akiknek az alapbére emiatt emelkedik szeptembertől, a jövő évi béremelés során is arányosan magasabb összegű emelésre számíthatnak – számolt be a Népszava.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette, hogy levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, akiktől hivatalos állásfoglalást kérnek a teljesítményértékelés bevezetésének módjáról.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.