Még az iskolaigazgatók sem látják tisztán a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályait

A szakszervezet az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást a teljesítményértékelés kivitelezése kapcsán.

Az elmúlt hetekben is érkeztek iskolaigazgatóktól és óvodavezetőktől olyan megkeresések, melyben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérik a segítségét a pedagógusok értékeléséhez. Ugyanis nekik kell pontozniuk a személyre szóló értékeléseket, melyeknek az elkészítési határideje június 30 – írja a Népszava.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lapnak arról nyilatkozott, hogy bár már a végéhez közeledik a pedagógusok teljesítményének értékelése, annak megvalósítása kapcsán még mindig merülnek fel kérdések.

Ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó rendelet nem tér ki minden részletre, így a pontozás sem egyértelmű a vezetők számára. A Népszava felsorolása szerint a következőkkel vannak még problémák:

  • Nem teljesen egyértelmű, hogy csak a legjobban teljesítő (80 százalékos eredményt elérő) pedagógusok kaphatnak majd pluszjuttatást, vagy az “átlagos” teljesítményűek is.
  • Az erre biztosított összeget hogyan, milyen egyéb szempontok alapján osztják szét, ahogy az sem világos, pontosan milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik átlag alatt teljesítenek.
  • Azt sem tudni biztosan, a pedagógusoknak előre el kell-e készíteniük saját önértékelésüket is, vagy csak abban az esetben kell ezt megtenniük, ha az igazgató értékelésével nem értenek egyet.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az iskolák pedagógusonként havonta 20 ezer forintos keretet kapnak majd a teljesítmény jutalmazására. Egyelőre azonban nem világos, hogy ki pontosan mekkora összeget kap, mivel ez részben az intézményvezetők szubjektív értékelésén alapul.

A plusz juttatást nem külön bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják megkapni a tanárok, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem lehet elvenni tőlük, még akkor sem, ha a következő értékelésük gyengébb lenne. Azok, akiknek az alapbére emiatt emelkedik szeptembertől, a jövő évi béremelés során is arányosan magasabb összegű emelésre számíthatnak – számolt be a Népszava.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette, hogy levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, akiktől hivatalos állásfoglalást kérnek a teljesítményértékelés bevezetésének módjáról.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.