Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban

A szülők és a diákok névtelenül értékelhetik pedagógusaikat, azonban többen visszaélhetnek ezzel, akár egy rossz osztályzat miatt is.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, már elérhetőek a KRÉTA-rendszerben a tanárok munkáját véleményező kérdőívek. Az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál maguk a diákok adhatnak – anonim módon - visszajelzést arról, hogy milyennek látják az adott tanár munkáját.

A diákok és szülők névtelen véleményezése azonban nem várt következményekkel járhat a pedagógusok számára – erről számolt be több tanár is a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A szervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta: már több jelzés is érkezett olyan esetekről, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem miatt, például rossz jegyek okán, szándékosan negatív értékeléseket adtak tanáraiknak. Ezek a „bosszúértékelések” komoly következményekkel járhatnak.

A PDSZ szerint ez nemcsak szakmailag aggályos, de egzisztenciális kockázatot is jelent a tanárok számára, mivel az eredmények az illetményükre is hatással lehet.

A Népszava az ügyben megkereste az Oktatási Hivatalt is, amely szerint az iskolaigazgatók felelőssége, hogy hogyan és milyen súllyal veszik figyelembe az anonim kérdőívek eredményeit a pedagógusok értékelése során.

Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Egy fővárosi iskolaigazgató a lapnak adott nyilatkozata szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott. „A teljesítményértékelés során a diákok és a szülők által beküldött véleményeket nem kötelező figyelembe venni, mi ezt most nem is fogjuk megtenni. Az is biztos, hogy senkit nem fogunk a „fejlesztendő” kategóriába sorolni, mert attól tartunk, hogy ez elbocsátásokkal járna” – fogalmazott.

Az új rendszerben a pedagógusok teljesítményét 100 pontos skálán értékelik:

  • 80% fölött: kiváló teljesítményű,
  • 50–79%: átlagos teljesítményű,
  • 50% alatt: fejlesztendő.

Az értékeléseket június 30-áig kell elkészíteniük az intézményvezetőknek. Bár elviekben csak a kiváló minősítést elérő pedagógusok számíthatnak anyagi elismerésre, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra sem ismert, hogy ez mekkora pluszjuttatást jelent. Mint mondta, a jövő évi költségvetési tervezetben ennek fedezete nem szerepel.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.