A szülők és a diákok névtelenül értékelhetik pedagógusaikat, azonban többen visszaélhetnek ezzel, akár egy rossz osztályzat miatt is.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, már elérhetőek a KRÉTA-rendszerben a tanárok munkáját véleményező kérdőívek. Az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál maguk a diákok adhatnak – anonim módon - visszajelzést arról, hogy milyennek látják az adott tanár munkáját.
A diákok és szülők névtelen véleményezése azonban nem várt következményekkel járhat a pedagógusok számára – erről számolt be több tanár is a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A szervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta: már több jelzés is érkezett olyan esetekről, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem miatt, például rossz jegyek okán, szándékosan negatív értékeléseket adtak tanáraiknak. Ezek a „bosszúértékelések” komoly következményekkel járhatnak.
A PDSZ szerint ez nemcsak szakmailag aggályos, de egzisztenciális kockázatot is jelent a tanárok számára, mivel az eredmények az illetményükre is hatással lehet.
A Népszava az ügyben megkereste az Oktatási Hivatalt is, amely szerint az iskolaigazgatók felelőssége, hogy hogyan és milyen súllyal veszik figyelembe az anonim kérdőívek eredményeit a pedagógusok értékelése során.
Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai
Egy fővárosi iskolaigazgató a lapnak adott nyilatkozata szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott. „A teljesítményértékelés során a diákok és a szülők által beküldött véleményeket nem kötelező figyelembe venni, mi ezt most nem is fogjuk megtenni. Az is biztos, hogy senkit nem fogunk a „fejlesztendő” kategóriába sorolni, mert attól tartunk, hogy ez elbocsátásokkal járna” – fogalmazott.
Az új rendszerben a pedagógusok teljesítményét 100 pontos skálán értékelik:
Az értékeléseket június 30-áig kell elkészíteniük az intézményvezetőknek. Bár elviekben csak a kiváló minősítést elérő pedagógusok számíthatnak anyagi elismerésre, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra sem ismert, hogy ez mekkora pluszjuttatást jelent. Mint mondta, a jövő évi költségvetési tervezetben ennek fedezete nem szerepel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
