Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Mutatjuk a Belügyminisztériummal, a Klebelsberg Központtal és a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztetett és kialakított szabályokat és szempontokat.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a pedagógusok teljesítményértékelésének hivatalos szempontjait.

"Az Oktatási Hivatal – a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024 (IV.4.) számú belügyminiszteri rendelet alapján – közzétette a személyre szabott éves teljesítménycélok meghatározásának és az értékelési szempontok alkalmazásának részletes módszertanát, valamint szakmai és eljárási szabályait. A szakmai ajánlások a Belügyminisztériummal és a Klebelsberg Központtal egyeztetve, a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét is kikérve készültek el. A minél teljesebb körű információátadás érdekében a Hivatal az érintetteknek – a Pedagógiai Oktatási Központjai közreműködésével – országos felkészítő programsorozatot is szervez" - írják az OH honlapján.

Az általános iskolák számára nyilvánosságra hozott szakmai, módszertani ajánlás szerint a pedagógusokat olyan szempontok alapján kell majd értékelni, mint a(z)

  • kompetenciaeredmények alakulása,
  • intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.)
  • pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
  • etikus magatartás,
  • kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
  • felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.

De külön dokumentumban olvasható az, hogy hogyan értékelik a középiskolában dolgozó pedagógusokat, a kollégiumi tanárokat, az óvodák és szakiskolák pedagógusait és a készségfejlesztő iskolai munkavállalókat.

A dokumentumokat ide kattintva tölthetitek le.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.