Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Mutatjuk a Belügyminisztériummal, a Klebelsberg Központtal és a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztetett és kialakított szabályokat és szempontokat.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a pedagógusok teljesítményértékelésének hivatalos szempontjait.

"Az Oktatási Hivatal – a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024 (IV.4.) számú belügyminiszteri rendelet alapján – közzétette a személyre szabott éves teljesítménycélok meghatározásának és az értékelési szempontok alkalmazásának részletes módszertanát, valamint szakmai és eljárási szabályait. A szakmai ajánlások a Belügyminisztériummal és a Klebelsberg Központtal egyeztetve, a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét is kikérve készültek el. A minél teljesebb körű információátadás érdekében a Hivatal az érintetteknek – a Pedagógiai Oktatási Központjai közreműködésével – országos felkészítő programsorozatot is szervez" - írják az OH honlapján.

Az általános iskolák számára nyilvánosságra hozott szakmai, módszertani ajánlás szerint a pedagógusokat olyan szempontok alapján kell majd értékelni, mint a(z)

  • kompetenciaeredmények alakulása,
  • intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.)
  • pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
  • etikus magatartás,
  • kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
  • felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.

De külön dokumentumban olvasható az, hogy hogyan értékelik a középiskolában dolgozó pedagógusokat, a kollégiumi tanárokat, az óvodák és szakiskolák pedagógusait és a készségfejlesztő iskolai munkavállalókat.

A dokumentumokat ide kattintva tölthetitek le.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.