Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Mutatjuk a Belügyminisztériummal, a Klebelsberg Központtal és a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztetett és kialakított szabályokat és szempontokat.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a pedagógusok teljesítményértékelésének hivatalos szempontjait.

"Az Oktatási Hivatal – a pedagógusok teljesítményértékeléséről szóló 18/2024 (IV.4.) számú belügyminiszteri rendelet alapján – közzétette a személyre szabott éves teljesítménycélok meghatározásának és az értékelési szempontok alkalmazásának részletes módszertanát, valamint szakmai és eljárási szabályait. A szakmai ajánlások a Belügyminisztériummal és a Klebelsberg Központtal egyeztetve, a Nemzeti Pedagógus Kar véleményét is kikérve készültek el. A minél teljesebb körű információátadás érdekében a Hivatal az érintetteknek – a Pedagógiai Oktatási Központjai közreműködésével – országos felkészítő programsorozatot is szervez" - írják az OH honlapján.

Az általános iskolák számára nyilvánosságra hozott szakmai, módszertani ajánlás szerint a pedagógusokat olyan szempontok alapján kell majd értékelni, mint a(z)

  • kompetenciaeredmények alakulása,
  • intézményen kívüli programokban való részvétel (projektek, táborok, tanulmányi utak, múzeumés színházlátogatás stb.)
  • pedagógus szabály-és normakövető magatartása,
  • etikus magatartás,
  • kapcsolattartás és kommunikáció a szülőkkel, gondviselőkkel,
  • felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése.

De külön dokumentumban olvasható az, hogy hogyan értékelik a középiskolában dolgozó pedagógusokat, a kollégiumi tanárokat, az óvodák és szakiskolák pedagógusait és a készségfejlesztő iskolai munkavállalókat.

A dokumentumokat ide kattintva tölthetitek le.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.