A hatosztályos gimnázium ügye gumicsont – A valódi probléma ötödik osztályban kezdődik
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
„Aznap kell jól teljesíteni és ha nem teljesít jól a gyerek, akkor hosszú időre el van vágva attól a lehetőségtől, amit szeretett volna” – fogalmazott Pilz Olivér a TV2 Mokka című műsorában. Szerinte a felvételi és az érettségi esetében is az a helyzet, hogy a diákoknak egy adott napon kell a lehető legjobb formájukat hozniuk, miközben számos olyan tényező befolyásolhatja a teljesítményüket, amelyre nincs ráhatásuk.
A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a rendszer emellett jelentős stresszt is okoz a tanulóknak. Úgy látja, hogy a középiskolai felvételi mára egy külön felkészítőipart hozott létre, amelyhez nem minden család fér hozzá. Úgy fogalmazott:
Nagyon sok szülő külön készítteti fel a gyerekét a felvételire, ami sok esetben jelentős költséget jelent. Ez pedig erősíti a szegregációt, mert nem minden család engedheti meg magának ugyanezt
Pilz szerint további problémát jelent, hogy a felvételin számon kért feladatok sokszor nem illeszkednek szorosan az iskolai tananyaghoz: ”Egy teljesen más típusú kérdéskörből származnak a feladatok, amire külön trenírozni kell a gyerekeket” – mondta.
A pedagógus szerint a kritikák nem újak. A Tanítanék Mozgalom és más oktatási szakemberek legalább egy évtizede szorgalmazzák a felvételi és az érettségi rendszer átalakítását: „Minimum tíz éve mondjuk, hogy ezeken változtatni kell, nemcsak a középiskolai, hanem az egyetemi felvételi rendszerben is”.
Arra a kérdésre, mi jelenthetné a megoldást, Pilz Olivér azt válaszolta, hogy elsősorban párbeszédre lenne szükség, amit az új oktatási és gyermekügyi miniszter el is indított, egyeztetett a pedagógusszervezetekkel és diákokkal is.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a rendszer tünetei
Szóba kerültek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is. Pilz szerint ezek népszerűsége részben annak a következménye, hogy a szülők és a diákok igyekeznek „kimenekülni” a gyengébben működő iskolákból.
Ha minden iskola jó iskola lenne, nem lenne szükség erre a kimenekítésre
– mondta.
Szerinte a nyolcosztályos, majd később a hatosztályos gimnáziumok elszívják az általános iskolák legerősebb tanulóit, így a négyosztályos gimnáziumok már teljesen más összetételű diákcsoportból válogathatnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatások szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok hozzáadott pedagógiai értéke nem feltétlenül arányos a válogatott tanulói összetétellel.
Túlterhelt pedagógusok, túl sok adminisztráció
A Mokkában szó esett a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről is, amelyet a kormány nemrég megszüntetett. Pilz szerint az értékelés jelentős adminisztratív terhet rótt a tanárokra egy olyan időszakban, amikor amúgy is rendkívül leterheltek.
„Az értékelés lezárása a tanév végére esett, amikor az érettségik is zajlanak, és ekkor kellett a pedagógusoknak további beszélgetéseket és adminisztrációs feladatokat elvégezniük” – hangsúlyozta.
Úgy véli, a központilag meghatározott rendszer nem vette figyelembe az egyes intézmények sajátosságait, ezért nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet eredetileg szántak neki.
A pedagógushiány tovább növeli a terheket. Pilz emlékeztetett arra, hogy egy korábbi felmérés szerint a tanárok már több mint tíz éve is átlagosan heti 50 órát dolgoztak, miközben az óraszámok azóta sem csökkentek.
„Sokszor a hiány úgy tűnik el a rendszerből, hogy más tanárok helyettesítik az órákat. Ráadásul Magyarországon sok esetben nincsenek pedagógiai asszisztensek vagy más segítő szakemberek, így ezeket a feladatokat is a pedagógusok végzik el” – mondta.
