Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.
Lannert Judit kimondta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok nem fejlesztenek jobban, mint a hagyományos középiskolák, viszont nagy a szerepük a társadalmi szelekcióban, ezért igazából az elitképzést segítik elő. Erre Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kommunistázással reagált.
Halácsy Péter – a Prezi és a Budapest School alapítója – szerint azonban a probléma nem a hatodik, hanem az ötödik osztályban kezdődik. Szerinte a probléma az, hogy míg alsó tagozatban az osztályfőnök jól ismeri a diákokat, ötödik osztálytól kezdve közel sincs ilyen közeli kapcsolata a diákoknak egyik tanárukkal sem. Mint a Telexen megjelent cikkében írja:
Mert ami valójában eltűnik ötödikben: az a felnőtt, aki felelős a te gyerekedért. Nem a matematikaórájáért. Nem a dolgozataiért. Hanem érte, egészként.
Szerinte sok országban ez az átmenet tapasztalható teljesítmény-visszaesést okoz, többek között a tanulmányi eredményt, a motivációt és a pszichológiai jóllétet is befolyásolva, ezt a szakirodalom is jól dokumentálta. Hozzátette:
Más országokban ez az átmenet azért észrevehetőbb, mert iskolát is vált a gyerek. Nálunk az épület marad. És ami láthatatlan rossz érzés, annak nevet sem adunk.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260606_lannert-judit-interju-ai-erettsegi-hatosztalyos-gimnaziumok-szegregacio
Halácsy szerint nemzetközi szabványok szerint a felső tagozat inkább a középiskolához van közel, mint az alsóhoz, hiszen szaktanáros és tárgyorientált, emiatt más országokban – például Finnországban, Észtországban, vagy Belgiumban – tizenkétéves kortól tanítanak így, nem tízévestől.
„Nyolcvan éve senki sem teszi fel a kérdést, hogy helyes-e.”
– írja Halácsy arról, hogy az 1945-ös reform vezette be a nyolcosztályos általános iskolát, ekkor a feloszlatott polgári iskolák és gimnáziumok szaktanárai mentek ötödikbe is. Ez kényszerből történt így, de „amit mi felsőnek hívunk, azt a világ alsó középfoknak nevezi”.
„A felsős szaktanár kétszer annyi időt tölt azzal, hogy matematikust, történészt vagy fizikust csináljanak belőle, mint azzal, hogy megtanuljon gyerekkel dolgozni.”
– írja arról, hogy a tanárképzésben mennyire kevés idő jut a pedagógiára a szaktudással szemben. Szerinte a megoldás az, hogy az alsó tagozatot toljuk ki hatodikig, így hattól tizenkét éves korig egy felnőtt felelős a gyerekért, akinek a feladata az alapkészségek – írás, olvasás, számolás, mozgás, együttműködés – megtanítása.
De ez csak a fele a problémának: Halácsy szerint az is baj, hogy ugyanazt tanítjuk felső tagozatban, mint középiskolában, pedig ebben a szakaszban az lenne a lényeges, hogy a gyerek megtanuljon tanulni, önállóan gondolkodni, nem pedig az, hogy előkészítsék a gimnáziumi tananyagot.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok problémája a sajátos intézményi struktúrának köszönhetően a szegregáció:
„A központi felvételi nem tehetséget mér. Azt méri, ki tud erre időt és pénzt fordítani. Szinte kizárólag diplomás szülők gyerekei kerülnek be. Ez strukturális szegregáció – nem egyéni rossz szándék eredménye.”
Ugyanakkor hozzátette, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredeti célja nem a szegregáció volt, hanem a felső tagozat problémáinak megoldása, ez utóbbihoz viszont sosem nyúltak hozzá – a túljelentkezés pedig így „fokozatosan szelekciós logikát kényszerített rájuk”.
Halácsy Péter szerint előbb rendbe kell rakni az általános iskola alsó és felső tagozatát: „a célját, a tartalmát, a struktúráját”. Szerinte csak ezután lehet érdemben kiszorítani a hatosztályos szelekciót, mert ha ez utóbbi megszüntetése történik először, nem pedig a felső tagozat rendbe tétele, akkor a szülők ugyanúgy kimenekítik majd a gyerekeiket, csak máshova. A rendbe tétel részeként későbbre kell tolni a szaktanáros törést, és így a szelekciós mechanizmusok beindulását is. Zárásként azt írja:
„Ha komolyan akarunk beszélni a hatosztályos gimnáziumokról, előbb azt kell megkérdeznünk, miért akar annyi család elmenekülni az általános iskola felső tagozatából. Amíg erre nincs válaszunk, addig minden vita a hatosztályosokról félrevisz.”
Nyitókép: Getty Images
Miközben egyre több gyerek szorulna speciális segítségre, az oktatási rendszer sok helyen már most is a kapacitásai határán működik - többek között ez is kiderült a 2025-os 10. Hintalovon gyermekjogi jelentésből.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette viszont, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
