Lannert Judit kimondta, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok nem fejlesztenek jobban, mint a hagyományos középiskolák, viszont nagy a szerepük a társadalmi szelekcióban, ezért igazából az elitképzést segítik elő. Erre Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kommunistázással reagált.
Halácsy Péter – a Prezi és a Budapest School alapítója – szerint azonban a probléma nem a hatodik, hanem az ötödik osztályban kezdődik. Szerinte a probléma az, hogy míg alsó tagozatban az osztályfőnök jól ismeri a diákokat, ötödik osztálytól kezdve közel sincs ilyen közeli kapcsolata a diákoknak egyik tanárukkal sem. Mint a Telexen megjelent cikkében írja:
Mert ami valójában eltűnik ötödikben: az a felnőtt, aki felelős a te gyerekedért. Nem a matematikaórájáért. Nem a dolgozataiért. Hanem érte, egészként.
Szerinte sok országban ez az átmenet tapasztalható teljesítmény-visszaesést okoz, többek között a tanulmányi eredményt, a motivációt és a pszichológiai jóllétet is befolyásolva, ezt a szakirodalom is jól dokumentálta. Hozzátette:
Más országokban ez az átmenet azért észrevehetőbb, mert iskolát is vált a gyerek. Nálunk az épület marad. És ami láthatatlan rossz érzés, annak nevet sem adunk.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260606_lannert-judit-interju-ai-erettsegi-hatosztalyos-gimnaziumok-szegregacio
Miért létezik egyáltalán felső tagozat?
Halácsy szerint nemzetközi szabványok szerint a felső tagozat inkább a középiskolához van közel, mint az alsóhoz, hiszen szaktanáros és tárgyorientált, emiatt más országokban – például Finnországban, Észtországban, vagy Belgiumban – tizenkétéves kortól tanítanak így, nem tízévestől.
„Nyolcvan éve senki sem teszi fel a kérdést, hogy helyes-e.”
– írja Halácsy arról, hogy az 1945-ös reform vezette be a nyolcosztályos általános iskolát, ekkor a feloszlatott polgári iskolák és gimnáziumok szaktanárai mentek ötödikbe is. Ez kényszerből történt így, de „amit mi felsőnek hívunk, azt a világ alsó középfoknak nevezi”.
„A felsős szaktanár kétszer annyi időt tölt azzal, hogy matematikust, történészt vagy fizikust csináljanak belőle, mint azzal, hogy megtanuljon gyerekkel dolgozni.”
– írja arról, hogy a tanárképzésben mennyire kevés idő jut a pedagógiára a szaktudással szemben. Szerinte a megoldás az, hogy az alsó tagozatot toljuk ki hatodikig, így hattól tizenkét éves korig egy felnőtt felelős a gyerekért, akinek a feladata az alapkészségek – írás, olvasás, számolás, mozgás, együttműködés – megtanítása.
De ez csak a fele a problémának: Halácsy szerint az is baj, hogy ugyanazt tanítjuk felső tagozatban, mint középiskolában, pedig ebben a szakaszban az lenne a lényeges, hogy a gyerek megtanuljon tanulni, önállóan gondolkodni, nem pedig az, hogy előkészítsék a gimnáziumi tananyagot.
A szegregáció
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok problémája a sajátos intézményi struktúrának köszönhetően a szegregáció:
„A központi felvételi nem tehetséget mér. Azt méri, ki tud erre időt és pénzt fordítani. Szinte kizárólag diplomás szülők gyerekei kerülnek be. Ez strukturális szegregáció – nem egyéni rossz szándék eredménye.”
Ugyanakkor hozzátette, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok eredeti célja nem a szegregáció volt, hanem a felső tagozat problémáinak megoldása, ez utóbbihoz viszont sosem nyúltak hozzá – a túljelentkezés pedig így „fokozatosan szelekciós logikát kényszerített rájuk”.
Mit kéne először meglépni?
Halácsy Péter szerint előbb rendbe kell rakni az általános iskola alsó és felső tagozatát: „a célját, a tartalmát, a struktúráját”. Szerinte csak ezután lehet érdemben kiszorítani a hatosztályos szelekciót, mert ha ez utóbbi megszüntetése történik először, nem pedig a felső tagozat rendbe tétele, akkor a szülők ugyanúgy kimenekítik majd a gyerekeiket, csak máshova. A rendbe tétel részeként későbbre kell tolni a szaktanáros törést, és így a szelekciós mechanizmusok beindulását is. Zárásként azt írja:
„Ha komolyan akarunk beszélni a hatosztályos gimnáziumokról, előbb azt kell megkérdeznünk, miért akar annyi család elmenekülni az általános iskola felső tagozatából. Amíg erre nincs válaszunk, addig minden vita a hatosztályosokról félrevisz.”
Nyitókép: Getty Images
