A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke az Indexnek beszélt arról, milyen területekre helyezne nagyobb hangsúlyt a közoktatásban. Ezek között említette a digitális írástudást és a médiaértést, az egészségnevelést, illetve a fenntarthatóságot is.

Az oktatási bizottság elnöke szerint a digitális írástudás és a médiaértés többek között azért fontos, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az online manipulációt és a veszélyes kapcsolatfelvételeket. Úgy gondolja, hogy a szabályozás és a tiltás mellett az iskolai edukációra is szükség van.

A mesterséges intelligencia használatát is fokozatosan vezetné be az oktatásba. A 6–10 éveseknél még az általános digitális írástudás fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, az AI használata később, először tanári irányítással jelenne meg. A diákok ezt követően korlátozottan már önállóan is használhatnák a technológiát, míg az önálló, kritikus alkalmazás csak a felsőbb évfolyamokon kapna szerepet.

Korábban Prievara Tibor digitális oktatási szakértő is arról beszélt az Eduline-nak, hogy a mesterséges intelligenciát nem érdemes külön tantárgyként bevezetni az iskolákban. Szerinte az AI használatánál sokkal fontosabb a diákok szövegértésének és kritikus gondolkodásának fejlesztése: meg kell tanulniuk jól kérdezni, hosszabb szövegeket értelmezni, a kapott válaszokat értékelni, utánanézni a tényeknek és mérlegelni a források hitelességét. Úgy véli, az AI iskolai használatát kis lépésekben, mindig valamilyen pedagógiai célhoz igazítva érdemes bevezetni.

A fenntarthatóság a NAT-ba is bekerülhetne

Szűcs Dóra a digitális kompetenciák mellett az egészségnevelésre és a diákok jóllétére is nagyobb hangsúlyt helyezne. Szerinte olyan megközelítésre lenne szükség, amely a táplálkozással, az alvással, a mozgással és a mentális jólléttel egyaránt foglalkozik.

A fenntarthatóság esetében ennél is konkrétabb változtatást szorgalmaz: ezt a területet a Nemzeti alaptantervbe is beemelné. Szűcs szerint fontos lenne, hogy a gyerekek ne csak saját magukra, hanem a környezetükre is megtanuljanak odafigyelni.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.

Megválasztották a HÖOK új elnökét

Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.