A digitális írástudást erősítené az iskolákban, a fenntarthatóságot pedig egyenesen a NAT-ba emelné az oktatási bizottság elnöke

Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.

Szűcs Dóra, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke az Indexnek beszélt arról, milyen területekre helyezne nagyobb hangsúlyt a közoktatásban. Ezek között említette a digitális írástudást és a médiaértést, az egészségnevelést, illetve a fenntarthatóságot is.

Az oktatási bizottság elnöke szerint a digitális írástudás és a médiaértés többek között azért fontos, hogy a diákok képesek legyenek felismerni az online manipulációt és a veszélyes kapcsolatfelvételeket. Úgy gondolja, hogy a szabályozás és a tiltás mellett az iskolai edukációra is szükség van.

A mesterséges intelligencia használatát is fokozatosan vezetné be az oktatásba. A 6–10 éveseknél még az általános digitális írástudás fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, az AI használata később, először tanári irányítással jelenne meg. A diákok ezt követően korlátozottan már önállóan is használhatnák a technológiát, míg az önálló, kritikus alkalmazás csak a felsőbb évfolyamokon kapna szerepet.

Korábban Prievara Tibor digitális oktatási szakértő is arról beszélt az Eduline-nak, hogy a mesterséges intelligenciát nem érdemes külön tantárgyként bevezetni az iskolákban. Szerinte az AI használatánál sokkal fontosabb a diákok szövegértésének és kritikus gondolkodásának fejlesztése: meg kell tanulniuk jól kérdezni, hosszabb szövegeket értelmezni, a kapott válaszokat értékelni, utánanézni a tényeknek és mérlegelni a források hitelességét. Úgy véli, az AI iskolai használatát kis lépésekben, mindig valamilyen pedagógiai célhoz igazítva érdemes bevezetni.

A fenntarthatóság a NAT-ba is bekerülhetne

Szűcs Dóra a digitális kompetenciák mellett az egészségnevelésre és a diákok jóllétére is nagyobb hangsúlyt helyezne. Szerinte olyan megközelítésre lenne szükség, amely a táplálkozással, az alvással, a mozgással és a mentális jólléttel egyaránt foglalkozik.

A fenntarthatóság esetében ennél is konkrétabb változtatást szorgalmaz: ezt a területet a Nemzeti alaptantervbe is beemelné. Szűcs szerint fontos lenne, hogy a gyerekek ne csak saját magukra, hanem a környezetükre is megtanuljanak odafigyelni.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.