„Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól”

A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.

A 2025-ös PISA eredményeiből kiderült, hogy magyar 15 évesek körében a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen: 37%-uk legalább hetente használ AI-alapú chatbotot a tanuláshoz.

Ugyanakkor diákok 12%-a arról számolt be, hogy társai digitális eszközhasználata rendszeresen elvonja a figyelmét a természettudományos órákon. Ez a fajta figyelemelterelés pedig közvetlenül meglátszik a teljesítményen is: az érintett tanulók – a társadalmi-gazdasági háttér kiszűrése után is – átlagosan 21 ponttal alacsonyabb természettudományos eredményt értek el azokhoz képest, akiket nem zavartak a képernyők.

PISA 2025: megjött a bizonyítvány, de akkor most ez kié?

Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.

Az EdTech Koalíció szerint a mérési eredményekből nem az a tanulság adódik, hogy az iskoláknak választaniuk kellene az „offline” és a digitális világ között.

A képernyőidő, az okostelefon-használat, a digitális figyelemelterelés és az AI-használat nem ugyanazt jelenti – ezért szakmailag hibás lenne mindegyikre ugyanazt a tiltó szabályt alkalmazni.

– írták, majd kitértek arra is, hogy alapvető különbséget kell tenni aközött, amikor egy diák óra közben üzeneteket vált vagy közösségi oldalakat pörget, és aközött, amikor digitális tananyagot dolgoz fel, információt kutat, vagy éppen egy AI-eszköz segítségével próbál megérteni egy nehéz fizikai képletet.

Fontos, hogy a PISA-adatokra épülő OECD-elemzés szerint az iskolai mobiltelefon-korlátozás csökkentheti a digitális figyelemelterelést, de sok múlik azon, hogyan működik a gyakorlatban.

Még a mobilhasználatot tiltó iskolák tanulóinak 29%-a is arról számolt be, hogy naponta többször használ okostelefont az iskolában.

Az iskola felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a tanulást nem szakítják meg folyamatosan digitális ingerek. De a külső szabály mellett azt is meg kell tanulni, hogyan hoz valaki saját maga tudatos döntéseket.

Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól. Az a cél, hogy idővel maga is felismerje, mikor segíti őt a technológia, és mikor viszi el a figyelmét attól, amit éppen meg kellene értenie vagy meg kellene tanulnia.

– jegyezte meg Gál András Levente, az EdTech Koalíció elnöke.

A 2025-ös PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu