„Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól”

A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.

A 2025-ös PISA eredményeiből kiderült, hogy magyar 15 évesek körében a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen: 37%-uk legalább hetente használ AI-alapú chatbotot a tanuláshoz.

Ugyanakkor diákok 12%-a arról számolt be, hogy társai digitális eszközhasználata rendszeresen elvonja a figyelmét a természettudományos órákon. Ez a fajta figyelemelterelés pedig közvetlenül meglátszik a teljesítményen is: az érintett tanulók – a társadalmi-gazdasági háttér kiszűrése után is – átlagosan 21 ponttal alacsonyabb természettudományos eredményt értek el azokhoz képest, akiket nem zavartak a képernyők.

PISA 2025: megjött a bizonyítvány, de akkor most ez kié?

Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.

Az EdTech Koalíció szerint a mérési eredményekből nem az a tanulság adódik, hogy az iskoláknak választaniuk kellene az „offline” és a digitális világ között.

A képernyőidő, az okostelefon-használat, a digitális figyelemelterelés és az AI-használat nem ugyanazt jelenti – ezért szakmailag hibás lenne mindegyikre ugyanazt a tiltó szabályt alkalmazni.

– írták, majd kitértek arra is, hogy alapvető különbséget kell tenni aközött, amikor egy diák óra közben üzeneteket vált vagy közösségi oldalakat pörget, és aközött, amikor digitális tananyagot dolgoz fel, információt kutat, vagy éppen egy AI-eszköz segítségével próbál megérteni egy nehéz fizikai képletet.

Fontos, hogy a PISA-adatokra épülő OECD-elemzés szerint az iskolai mobiltelefon-korlátozás csökkentheti a digitális figyelemelterelést, de sok múlik azon, hogyan működik a gyakorlatban.

Még a mobilhasználatot tiltó iskolák tanulóinak 29%-a is arról számolt be, hogy naponta többször használ okostelefont az iskolában.

Az iskola felelőssége, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol a tanulást nem szakítják meg folyamatosan digitális ingerek. De a külső szabály mellett azt is meg kell tanulni, hogyan hoz valaki saját maga tudatos döntéseket.

Nem az a cél, hogy a gyerek csak akkor tegye le a telefont, amikor egy tanár rászól. Az a cél, hogy idővel maga is felismerje, mikor segíti őt a technológia, és mikor viszi el a figyelmét attól, amit éppen meg kellene értenie vagy meg kellene tanulnia.

– jegyezte meg Gál András Levente, az EdTech Koalíció elnöke.

A 2025-ös PISA-eredményekkel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu