Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
Mint ahogyan arról az Eduline-on is az elsők között beszámoltunk, a magyar 15 évesek matematikából és szövegértésből is minden eddiginél gyengébben teljesítettek a 2025-ös PISA-mérésen, a szeptember 8-án nyilvánosságra hozott eredményekből azonban az is látszik, hogy a visszaesés korántsem kizárólag magyar jelenség, hiszen a fejlett országok jelentős részében évek óta romló tendencia figyelhető meg.
Matematikából és szövegértésből egyaránt történelmi mélypontra kerültek a friss magyar PISA-eredmények, viszont már a hazai adatok ismertetésekor kiderült, hogy a szövegértés látványos romlása egy szélesebb nemzetközi folyamat része. Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a 2022-es és a 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek. Lannert Judit ennél is súlyosabban értékelte a helyzetet: a tárcavezető szerint globális válságban van az oktatás.
Nem jött el a koronavírus után várt fordulat
A friss eredményeket elemezve a The Economist arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es PISA-mérés jelentős visszaesése után sokan abban bíztak, hogy annak hátterében elsősorban a koronavírus-járvány és az iskolabezárások álltak, így a következő mérésben, amikor már több év telt el a pandémia óta, ismét javulhat a diákok teljesítménye.
A 2025-ös eredmények azonban nem ezt mutatják, hiszen a gazdagabb országokban tovább csökkentek a pontszámok, szövegértésből pedig még gyorsult is a visszaesés, ami arra utalhat, hogy nem pusztán a Covid egyszeri hatásáról van szó, hanem olyan hosszabb ideje fennálló problémákról is, amelyek már a járvány előtt elkezdték lefelé húzni a tanulói teljesítményt. Egyes elméletek szerint ilyen volt többek között az okostelefonok és a mobilinternet (2011-12) tömeges elterjedése. Arról nem is beszélve, hogy a PISA-t kitöltő korosztály a közösségi média rövidebb, könnyebben fogyasztható tartalmaival találkozik, így számukra egyre nagyobb nehézséget okozhat a hosszabb, bonyolultabb szövegek értelmezése.
Ez különösen akkor válik látványossá, ha nem csupán az előző két PISA-mérés eredményeit hasonlítjuk össze: annak a 23 OECD-tagállamnak az átlagos pontszámai, amelyek 2000 óta minden mérésben részt vettek, nagyjából 2012-ben érték el a csúcspontjukat, azóta pedig folyamatosan csökkennek. Matematikából és szövegértésből a mostani 15 évesek már körülbelül azon a szinten teljesítenek, amelyet egy évtizeddel korábban a 14 évesek érhettek el.
Az Egyesült Államok eredményeit az alacsony válaszadási arány miatt óvatosan kell értelmezni, a rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy szövegértésből az amerikai diákok teljesítménye is a gazdag országokban megfigyelhető trendhez hasonlóan romlott. A fejlődő országokban valamivel kedvezőbb a kép, részben azért, mert eleve alacsonyabb teljesítményszintekről indulnak, matematikából és szövegértésből azonban ezek közül is számos országban csökkennek a pontszámok.
Egyre jobban leszakadnak a leggyengébben teljesítők
A romló átlagok mellett legalább ennyire aggasztó, hogy elsősorban azok a diákok maradnak le még jobban, akik korábban is a leggyengébben teljesítők közé tartoztak, aminek következtében a PISA történetében még soha nem volt akkora a különbség az alacsony és a magas teljesítményű tanulók között, mint a mostani mérésben.
Az OECD-országokban a 15 évesek mintegy 20 százaléka mindhárom vizsgált területen, vagyis matematikából, szövegértésből és természettudományból is alulteljesítőnek számít, miközben négy évvel korábban még 16 százalék volt ez az arány. Az OECD szerint ezeknek a tanulóknak már az egyszerűbb szövegek megértése vagy akár egy közüzemi számla értelmezése is nehézséget okozhat.
A visszaesés ugyanakkor nem minden országban egyforma mértékű: ahogy 2000 óta szinte minden PISA-mérésen, úgy ezúttal is az ázsiai oktatási rendszerek uralják a mezőnyt. A 2018 óta először részt vevő kínai diákok szinte minden más ország tanulóit maguk mögé utasították, matematikából és természettudományból pedig 100 ponttal teljesítettek az OECD-országok átlaga felett - az eredmények szempontjából ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Kínában mindössze négy tartományban végezték el a felmérést.
A különbség nagyságát jól mutatja továbbá az is, hogy a PISA-pontszámok értelmezésénél általánosan használt ökölszabály szerint 20 pont nagyjából egy tanévnyi tanulási előnynek felel meg. Kína mögött Szingapúr, Makaó, Tajvan és Japán következik, míg a nyugati országok közül Észtország teljesít a legjobban. Az Economist külön kiemeli Törökországot is, ahol gyors ütemben javulnak az eredmények, valamint Nagy-Britanniát, amely mindhárom vizsgált területen bekerült a világ tíz legjobbja közé. A brit diákok természettudományból javítottak a három évvel korábbi eredményükhöz képest, matematikából és szövegértésből pedig nagyjából megőrizték korábbi teljesítményüket.
A telefon és a kevesebb olvasás is állhat a háttérben
A visszaesés lehetséges okai között továbbra is szerepel a koronavírus-járvány, hiszen a 2025-ös mérésben részt vevő 15 évesek körülbelül tízévesek voltak a pandémia kitörésekor, így elképzelhető, hogy az iskolabezárások különösen érzékenyen érintették őket. A járvány egyik tartós következménye lehet a hiányzások növekedése is: a gazdag országokban az általános iskolások mintegy 15 százaléka kéthetente legalább egy tanítási napot kihagy, míg 2019-ben ez az arány még körülbelül 10 százalék volt.
A lap azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a romló eredmények újra előtérbe helyezik az okostelefonok, a közösségi média és a megváltozott olvasási szokások szerepét. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint az állandó telefonhasználat és a közösségi média térnyerése miatt a fiatalok kevesebbet gyakorolják az összetett szövegek értelmezését, miközben a PISA-méréseken is egyre több az úgynevezett „kapkodó olvasó”, aki gyorsan végigmegy ugyan a feladatokon, de közben sok kérdésre rosszul válaszol.
Az olvasási szokások változásának mértékét jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban az 1990-es években még a kilencévesek közel 60 százaléka mondta azt, hogy saját örömére olvas könyveket, mára viszont mindössze 37 százalékuk, a szövegértés romlása pedig nem feltétlenül áll meg az olvasásnál, hiszen a megfelelő szövegértési képesség a matematikai és a természettudományos feladatok megoldásához is nélkülözhetetlen.
Az Economist szerint viszont önmagában a digitalizáció sem jelent megoldást a romló teljesítményre: a lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak oktatási technológiákra és digitális tanulási eszközökre, miközben egyre több vita folyik arról, hogy ezek valóban javítják-e a tanulási eredményeket, vagy bizonyos esetekben éppen tovább növelik a diákok képernyő előtt töltött idejét.
A lap a hosszabb távú visszaesés lehetséges magyarázatai között az oktatási módszereket is felveti. Példaként Finnországot említi, amely korábban a PISA-mérések egyik kiemelkedő európai szereplője volt, eredményei azonban az elmúlt években jelentősen romlottak. Ezzel szemben a kelet-ázsiai oktatási rendszerek továbbra is kiemelkedően teljesítenek, Anglia pedig az elmúlt években több területen is ellenállóbbnak bizonyult a nemzetközi visszaeséssel szemben.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Amikor az oktatás megújításáról, tantervi reformokról vagy az iskolák modernizációjáról folyik a vita, a felnőttek – politikusok, szakértők, pedagógusok és szülők – végeláthatatlan csatákat vívnak egymással. Összecsapnak a kötelező tananyag mennyiségén, a tantárgyak struktúráján, az óraszámokon és a méréseken. Egyetlen kérdést azonban szinte sehol a világon nem tesznek fel: Miért nem szólhatnak bele maguk a tanulók szervezetten, elfogadott módon és érdemben abba, hogy mit és hogyan tanuljanak? Vélemény.
Idén nyáron jutott nyilvánosságra, hogy a Filozófiai Doktori Iskolában fideszes politikusok és velük jó kapcsolatot ápoló személyek szerezhettek érdemtelenül doktori fokozatot, vagy juthattak el az abszolutóriumig.
Több tankerületből is érkezett hozzájuk visszajelzés, miszerint korlátozták a pályázatok megismerésének feltételeit.
A Klebelsberg Központ szerint valaki megpróbálhatta befolyásolni a véleményezők önálló döntését a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatói pályázatainak véleményezése során. A szervezet hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Törley Katalin és Pilz Olivér az Eduline-nak elmondták: a Tanítanék Mozgalomhoz eddig körülbelül 50 pedagógus fordult panasszal, de becslésük szerint ennél nagyságrendekkel több tanár lehet, akiket nem engedtek vissza a pályára.
Az érintetteknek az első, 50 ezer forintos részletet 15 napon belül utalják, a támogatás második felét pedig november 30-áig, iskolakezdési utalványként kapják meg.
Az oktatási miniszter bejelentette, hogy akciótervet indítanak a tanárhiány problémájának megoldására és a tanrend felülvizsgálatára.
