Soha ilyen gyenge magyar eredmények nem születtek még a PISA-felmérésen, azonban ha górcső alá vesszük a többi OECD-tagállam teljesítményét, egyértelműen kirajzolódik egy hosszabb ideje tartó nemzetközi visszaesés.
Mint ahogyan arról az Eduline-on is az elsők között beszámoltunk, a magyar 15 évesek matematikából és szövegértésből is minden eddiginél gyengébben teljesítettek a 2025-ös PISA-mérésen, a szeptember 8-án nyilvánosságra hozott eredményekből azonban az is látszik, hogy a visszaesés korántsem kizárólag magyar jelenség, hiszen a fejlett országok jelentős részében évek óta romló tendencia figyelhető meg.
Matematikából és szövegértésből egyaránt történelmi mélypontra kerültek a friss magyar PISA-eredmények, viszont már a hazai adatok ismertetésekor kiderült, hogy a szövegértés látványos romlása egy szélesebb nemzetközi folyamat része. Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a 2022-es és a 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek. Lannert Judit ennél is súlyosabban értékelte a helyzetet: a tárcavezető szerint globális válságban van az oktatás.
Nem jött el a koronavírus után várt fordulat
A friss eredményeket elemezve a The Economist arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2022-es PISA-mérés jelentős visszaesése után sokan abban bíztak, hogy annak hátterében elsősorban a koronavírus-járvány és az iskolabezárások álltak, így a következő mérésben, amikor már több év telt el a pandémia óta, ismét javulhat a diákok teljesítménye.
A 2025-ös eredmények azonban nem ezt mutatják, hiszen a gazdagabb országokban tovább csökkentek a pontszámok, szövegértésből pedig még gyorsult is a visszaesés, ami arra utalhat, hogy nem pusztán a Covid egyszeri hatásáról van szó, hanem olyan hosszabb ideje fennálló problémákról is, amelyek már a járvány előtt elkezdték lefelé húzni a tanulói teljesítményt. Egyes elméletek szerint ilyen volt többek között az okostelefonok és a mobilinternet (2011-12) tömeges elterjedése. Arról nem is beszélve, hogy a PISA-t kitöltő korosztály a közösségi média rövidebb, könnyebben fogyasztható tartalmaival találkozik, így számukra egyre nagyobb nehézséget okozhat a hosszabb, bonyolultabb szövegek értelmezése.
Ez különösen akkor válik látványossá, ha nem csupán az előző két PISA-mérés eredményeit hasonlítjuk össze: annak a 23 OECD-tagállamnak az átlagos pontszámai, amelyek 2000 óta minden mérésben részt vettek, nagyjából 2012-ben érték el a csúcspontjukat, azóta pedig folyamatosan csökkennek. Matematikából és szövegértésből a mostani 15 évesek már körülbelül azon a szinten teljesítenek, amelyet egy évtizeddel korábban a 14 évesek érhettek el.
Az Egyesült Államok eredményeit az alacsony válaszadási arány miatt óvatosan kell értelmezni, a rendelkezésre álló adatok azonban arra utalnak, hogy szövegértésből az amerikai diákok teljesítménye is a gazdag országokban megfigyelhető trendhez hasonlóan romlott. A fejlődő országokban valamivel kedvezőbb a kép, részben azért, mert eleve alacsonyabb teljesítményszintekről indulnak, matematikából és szövegértésből azonban ezek közül is számos országban csökkennek a pontszámok.
Egyre jobban leszakadnak a leggyengébben teljesítők
A romló átlagok mellett legalább ennyire aggasztó, hogy elsősorban azok a diákok maradnak le még jobban, akik korábban is a leggyengébben teljesítők közé tartoztak, aminek következtében a PISA történetében még soha nem volt akkora a különbség az alacsony és a magas teljesítményű tanulók között, mint a mostani mérésben.
Az OECD-országokban a 15 évesek mintegy 20 százaléka mindhárom vizsgált területen, vagyis matematikából, szövegértésből és természettudományból is alulteljesítőnek számít, miközben négy évvel korábban még 16 százalék volt ez az arány. Az OECD szerint ezeknek a tanulóknak már az egyszerűbb szövegek megértése vagy akár egy közüzemi számla értelmezése is nehézséget okozhat.
A visszaesés ugyanakkor nem minden országban egyforma mértékű: ahogy 2000 óta szinte minden PISA-mérésen, úgy ezúttal is az ázsiai oktatási rendszerek uralják a mezőnyt. A 2018 óta először részt vevő kínai diákok szinte minden más ország tanulóit maguk mögé utasították, matematikából és természettudományból pedig 100 ponttal teljesítettek az OECD-országok átlaga felett - az eredmények szempontjából ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Kínában mindössze négy tartományban végezték el a felmérést.
A különbség nagyságát jól mutatja továbbá az is, hogy a PISA-pontszámok értelmezésénél általánosan használt ökölszabály szerint 20 pont nagyjából egy tanévnyi tanulási előnynek felel meg. Kína mögött Szingapúr, Makaó, Tajvan és Japán következik, míg a nyugati országok közül Észtország teljesít a legjobban. Az Economist külön kiemeli Törökországot is, ahol gyors ütemben javulnak az eredmények, valamint Nagy-Britanniát, amely mindhárom vizsgált területen bekerült a világ tíz legjobbja közé. A brit diákok természettudományból javítottak a három évvel korábbi eredményükhöz képest, matematikából és szövegértésből pedig nagyjából megőrizték korábbi teljesítményüket.
A telefon és a kevesebb olvasás is állhat a háttérben
A visszaesés lehetséges okai között továbbra is szerepel a koronavírus-járvány, hiszen a 2025-ös mérésben részt vevő 15 évesek körülbelül tízévesek voltak a pandémia kitörésekor, így elképzelhető, hogy az iskolabezárások különösen érzékenyen érintették őket. A járvány egyik tartós következménye lehet a hiányzások növekedése is: a gazdag országokban az általános iskolások mintegy 15 százaléka kéthetente legalább egy tanítási napot kihagy, míg 2019-ben ez az arány még körülbelül 10 százalék volt.
A lap azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a romló eredmények újra előtérbe helyezik az okostelefonok, a közösségi média és a megváltozott olvasási szokások szerepét. Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója szerint az állandó telefonhasználat és a közösségi média térnyerése miatt a fiatalok kevesebbet gyakorolják az összetett szövegek értelmezését, miközben a PISA-méréseken is egyre több az úgynevezett „kapkodó olvasó”, aki gyorsan végigmegy ugyan a feladatokon, de közben sok kérdésre rosszul válaszol.
Az olvasási szokások változásának mértékét jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban az 1990-es években még a kilencévesek közel 60 százaléka mondta azt, hogy saját örömére olvas könyveket, mára viszont mindössze 37 százalékuk, a szövegértés romlása pedig nem feltétlenül áll meg az olvasásnál, hiszen a megfelelő szövegértési képesség a matematikai és a természettudományos feladatok megoldásához is nélkülözhetetlen.
Az Economist szerint viszont önmagában a digitalizáció sem jelent megoldást a romló teljesítményre: a lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt években jelentős összegeket fordítottak oktatási technológiákra és digitális tanulási eszközökre, miközben egyre több vita folyik arról, hogy ezek valóban javítják-e a tanulási eredményeket, vagy bizonyos esetekben éppen tovább növelik a diákok képernyő előtt töltött idejét.
A lap a hosszabb távú visszaesés lehetséges magyarázatai között az oktatási módszereket is felveti. Példaként Finnországot említi, amely korábban a PISA-mérések egyik kiemelkedő európai szereplője volt, eredményei azonban az elmúlt években jelentősen romlottak. Ezzel szemben a kelet-ázsiai oktatási rendszerek továbbra is kiemelkedően teljesítenek, Anglia pedig az elmúlt években több területen is ellenállóbbnak bizonyult a nemzetközi visszaeséssel szemben.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
