A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, ugyanakkor természettudományból nem történt jelentős változás.
Az OECD háromévente szervezi meg a vizsgálatot 15 éves diákok bevonásával, a három kompetenciaterület közül 2025-ben a természettudomány volt a hangsúlyos. A feladatok többek között azt mérték, hogy a tanulók mennyire képesek alkalmazni a tudományos ismereteiket a mindennapi életben, illetve külön figyelmet kapott a dezinformáció felismerése és a források kritikus értékelése.
Az Oktatási Hivatal jelentése szerint a legmagasabb, 597 pontos eredményt a Kína négy fejlett régióját tömörítő B-S-J-Z érte el (a rövidítés Pekinget, Sanghajt, Csiangszut és Csöcsiangot jelöli). A rangsor élmezőnyét további távol-keleti régiók alkotják: Szingapúr 560, Makaó (Kína) 541, Tajvan 540, Japán pedig 538 pontot ért el.
Az európai országok közül Észtország teljesített a legjobban 527 ponttal. Az EU-n belül Finnország (504 pont), Írország (500 pont), Ausztria (497 pont), Lengyelország (495 pont), Csehország és Belgium (490–490 pont), valamint Litvánia (488 pont) haladta meg az OECD-átlagot.
A magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, amely nem különbözik szignifikánsan az OECD-országok 486 pontos átlagától. A hazai eredmény a 2015-ös 2022-es számokhoz képest sem mutatott jelentős változást.
Az eredményben nincs látványos eltérés a német, szlovák vagy horvát átlaghoz képest, ugyanakkor az osztrák, cseh és lengyel tanulók magasabb eredményt értek el a magyaroknál.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el – többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
