A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, ugyanakkor természettudományból nem történt jelentős változás.
Az OECD háromévente szervezi meg a vizsgálatot 15 éves diákok bevonásával, a három kompetenciaterület közül 2025-ben a természettudomány volt a hangsúlyos. A feladatok többek között azt mérték, hogy a tanulók mennyire képesek alkalmazni a tudományos ismereteiket a mindennapi életben, illetve külön figyelmet kapott a dezinformáció felismerése és a források kritikus értékelése.
Az Oktatási Hivatal jelentése szerint a legmagasabb, 597 pontos eredményt a Kína négy fejlett régióját tömörítő B-S-J-Z érte el (a rövidítés Pekinget, Sanghajt, Csiangszut és Csöcsiangot jelöli). A rangsor élmezőnyét további távol-keleti régiók alkotják: Szingapúr 560, Makaó (Kína) 541, Tajvan 540, Japán pedig 538 pontot ért el.
Az európai országok közül Észtország teljesített a legjobban 527 ponttal. Az EU-n belül Finnország (504 pont), Írország (500 pont), Ausztria (497 pont), Lengyelország (495 pont), Csehország és Belgium (490–490 pont), valamint Litvánia (488 pont) haladta meg az OECD-átlagot.
A magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, amely nem különbözik szignifikánsan az OECD-országok 486 pontos átlagától. A hazai eredmény a 2015-ös 2022-es számokhoz képest sem mutatott jelentős változást.
Az eredményben nincs látványos eltérés a német, szlovák vagy horvát átlaghoz képest, ugyanakkor az osztrák, cseh és lengyel tanulók magasabb eredményt értek el a magyaroknál.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el – többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
