A távol-keleti országok végeztek a természettudományi PISA-rangsor élén, Európában Észtország érte el a legjobb eredményt. A magyar diákok 480 pontot szereztek, ez statisztikailag egyenértékű az OECD-átlaggal.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, ugyanakkor természettudományból nem történt jelentős változás.
Az OECD háromévente szervezi meg a vizsgálatot 15 éves diákok bevonásával, a három kompetenciaterület közül 2025-ben a természettudomány volt a hangsúlyos. A feladatok többek között azt mérték, hogy a tanulók mennyire képesek alkalmazni a tudományos ismereteiket a mindennapi életben, illetve külön figyelmet kapott a dezinformáció felismerése és a források kritikus értékelése.
Az Oktatási Hivatal jelentése szerint a legmagasabb, 597 pontos eredményt a Kína négy fejlett régióját tömörítő B-S-J-Z érte el (a rövidítés Pekinget, Sanghajt, Csiangszut és Csöcsiangot jelöli). A rangsor élmezőnyét további távol-keleti régiók alkotják: Szingapúr 560, Makaó (Kína) 541, Tajvan 540, Japán pedig 538 pontot ért el.
Az európai országok közül Észtország teljesített a legjobban 527 ponttal. Az EU-n belül Finnország (504 pont), Írország (500 pont), Ausztria (497 pont), Lengyelország (495 pont), Csehország és Belgium (490–490 pont), valamint Litvánia (488 pont) haladta meg az OECD-átlagot.
A magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, amely nem különbözik szignifikánsan az OECD-országok 486 pontos átlagától. A hazai eredmény a 2015-ös 2022-es számokhoz képest sem mutatott jelentős változást.
Az eredményben nincs látványos eltérés a német, szlovák vagy horvát átlaghoz képest, ugyanakkor az osztrák, cseh és lengyel tanulók magasabb eredményt értek el a magyaroknál.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el – többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
