Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
A 2025-ös PISA-felmérésben résztvevő 15 éves diákok 35 százaléka technikumban, 28 százaléka gimnáziumban (4 évfolyamos), 12 százaléka szakképző iskolában, 8 százaléka általános iskolában, 6 százaléka nyelvi előkészítő évfolyamon, 5 százaléka hat évfolyamos gimnáziumban, 3 százaléka nyolc évfolyamos gimnáziumban és 2 százaléka pedig szakgimnáziumban tanult még.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Mind a négy vizsgált területen – természettudomány, matematika, szövegértés és számítógépes problémamegoldás – a gimnáziumi képzésben részt vevő diákok érték el a legjobb átlageredményt.
Az átlageredmények a következők voltak a 8 osztályos gimnáziumokban a mért területeken
Ehhez képest egy kicsivel gyengébb átlageredményt értek el 6 évfolyamos gimnáziumba járó diákok:
Fontos kiemelni, hogy a kisgimnáziumokban az alapszint alatti teljesítmény szinte elenyésző, miközben a kiemelkedő (5. vagy 6.) képességszintet elérők aránya rendkívül magas volt:
A 4 évfolyamos gimnáziumok diákjai és a nyelvi előkészítősök is jól teljesítettek. Az átlageredményeik a követkőképpen alakultak a 4 évfolyamos gimnáziumban:
Nyelvi előkészítőben pedig:
Vagyis akármelyik vizsgált területet nézzük, az átlagpontszám átlépte 500-at a hagyományos gimnáziumokban és a nyelvi előkészítősök esetében is.
A rangsor másik végén a szakképző iskolákban tanuló, valamint a 15 évesen még mindig általános iskolába járó diákok állnak, akiknél drámai mértékű kompetenciahiány halmozódott fel a gimnáziumban tanuló kortársaikhoz képest.
A technikumban tanulók 23%-a természettudományból, 35%-a szövegértésből, 36%-a pedig matematikából nem érte el a 2. (alapszintű) képességszintet. Csak legfeljebb 1%-uk teljesített a legmagasabb szinten.
Ehhez képest az általános iskolában maradt 15 évesek 71 %-a szövegértésből és 82 %-uk matematikából alulteljesített. Vagyis gyakorlatilag ezeknek a diákoknak hiányoznak a mindennapi élethez szükséges alapvető készségeik.
A szakképző iskolákban tanulók esetében is hasonló volt a helyzet, hiszen a diákok 69%-a természettudományból, 74%-a digitális problémamegoldásból, 77%-a szövegértésből, 82%-a pedig matematikából alulteljesített.
„A 2025-ös PISA-mérés adatai egyértelműen igazolják, hogy a magyar 15 évesek tudása nem független az iskola formájától, sőt, azzal szorosan összefügg. A hazai oktatási rendszer korai szelektivitása következtében a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a legmagasabb teljesítményű – különösen a számítógépes problémamegoldásban kiemelkedő – diákok összpontosulnak. Ezzel szemben a szakképző iskolákban és az általános iskolákban lévő diákok többsége – a szövegértés és a matematika területén több mint háromnegyedük-négyötödük – halmozott kompetenciahiánnyal küzd, és egyik kognitív területen sem rendelkezik a korszerű társadalmi és munkaerőpiaci jelenléthez szükséges alaptudással” - olvasható a jelentésben.
A diákok teljesítménye függ a családi háttértől. Természettudományból a 2025-ös mérésben Magyarországon a tanulói teljesítmény 18%-át határozta meg a családi háttér, a szövegértés terén ez az arány 13%, a matematika területén 20%. Itt érdemes megemlíteni, hogy 2022-ben természettudományból a tanulói teljesítmény 25%-át, szövegértésből 22%-át, matematikából pedig 25%-át határozta meg a szocioökonómiai háttér.
Arról nem is szólva, hogy Magyarországon a társadalmi-gazdasági háttért vizsgáló ESCS-index egy egységnyi növekedése átlagosan körülbelül 42 pontnyi pluszt jelent a PISA-teszten természettudományból. Az OECD-átlag pedig mintegy 36 pont. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hátrányos helyzetű magyar diák számára sokkal nehezebb lemaradást ledolgozni az iskolában, mint egy átlagos OECD-országban élő kortársának.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
