PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot
A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A 2025-ös PISA-mérést megelőzően 2022-ben vizsgálták a 15 éves diákok teljesítményét. A felmérést alapvetően háromévente végzik, a koronavírus-járvány azonban átírta a menetrendet: a 2021-es vizsgálatot egy évvel később, 2022-ben tartották meg, emiatt pedig a következő mérés is egy évvel későbbre tolódott, tehát 2025. március 17. és április 18. között végezték.
A 2022-es mérésen a magyar diákok matematikából 472, szövegértésből szintén 473, természettudományokból pedig 486 pontot értek el. Matematikából és szövegértésből ezzel az OECD-átlag alatt, természettudományokból valamivel az átlag felett teljesítettek.
A legfrissebb PISA-eredményeket egy nappal a hivatalos, szeptember 8-i nyilvánosságra hozatal előtt, szeptember 7-én ismertették a sajtó képviselőivel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. A sajtótájékoztatón, amelyen az Eduline is részt vett, Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője mutatta be az egy évvel ezelőtti PISA-mérés magyarországi és nemzetközi eredményeit.
Minden eddiginél több ország vett részt a PISA-mérésben
Velkey Kristóf a sajtótájékoztatón elmondta, hogy minden mérési ciklusnak van egy kiemelt területe, 2025-ben ez a természettudomány volt. A másik két területen csökkentett feladatszámmal zajlott a mérés. A PISA-t 2015 óta digitálisan bonyolítják le, 2025-ben pedig már mindhárom mérési területen adaptív módszertant alkalmaztak.
A három fő terület mellett minden alkalommal megjelennek innovatív mérési területek is - 2022-ben ilyen volt a kreativitás mérése, 2025-ben pedig a „Tanulás a digitális világban” modul, amely azt vizsgálta, hogyan képesek a tanulók a számítógépes problémákat megoldani, illetve hogyan tudják szabályozni saját tanulásukat.
A 2025-ös PISA-mérésben minden eddiginél több, 91 ország vett részt. Az előző mérésekhez hasonlóan ebben a ciklusban is voltak olyan oktatási rendszerek, ahol nem egy teljes ország, hanem annak csak bizonyos régiói csatlakoztak a vizsgálathoz - ilyen például Kína, amelynek a négy legfejlettebb régiója csatlakozott a felméréshez. Magyarországon a 2025 tavaszán lebonyolított mérésben 273 intézmény közel 6400 tanulója vett részt: a vizsgálatot nemzetközi standardok és protokollok alapján végezték, a diákokat pedig reprezentatív mintavétellel választották ki, de a teljesítménymérést tanulói és intézményi hátterek is kiegészítették.
Velkey hangsúlyozta, hogy az eredményeket legtöbbször az OECD-országok átlagához viszonyítva vizsgálják. Az OECD-átlag egy mozgó kategória - ahogy bővül az OECD szervezete, egyre több ország vesz részt a mérésben. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben 38 országnak az átlaga volt az OECD-átlag, viszont ha a 2022-es és 2025-ös eredményeket hasonlítják össze, akkor már csak 35 tagország eredményét vizsgálják.
Soha nem születtek még ilyen gyenge eredmények matematikából és szövegértésből
A most nyilvánosságra hozott PISA-eredmények alapján matematikából és szövegértésből is romlott a magyar 15 évesek teljesítménye.
Matematikából a magyar diákok átlagosan 459 pontot értek el, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlagától. Szövegértésből ennél jóval nagyobb volt a visszaesés, ugyanis 21 ponttal értünk el alacsonyabb eredményt, mint három évvel ezelőtt.
A magyar diákok szövegértésben 452 pontot értek el, ez szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és nem különbözik például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményétől. A legjobb eredményeket az ázsiai országok érték el, Európában pedig a legjobban az ír és az észt tanulók teljesítettek.
Matematikából és szövegértésből is ez a legalacsonyabb magyar eredmény az elmúlt 25 év PISA-méréseiben.A szövegértési teljesítmény romlása ugyanakkor nem kizárólag magyar jelenség. Velkey elmondása szerint a 2022-es és 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek.
Természettudományokból nem történt jelentős változás
Másképp alakultak a természettudományos eredmények. A magyar diákok ezen a területen 480 pontos átlageredményt értek el, ez pedig nem különbözik szignifikánsan az OECD-országok 486 pontos átlagától.
Velkey arra is felhívta a figyelmet, hogy a PISA-eredmények értelmezésekor nem elegendő pusztán a pontszámokat összehasonlítani. Egyrészt, a mérésben nem minden tanuló, csak egy kiválasztott minta vesz részt, másrészt korlátozott számú feladat alapján következtetnek a tanulók teljesítményére. Az ebből fakadó bizonytalanságot statisztikai módszerekkel veszik figyelembe.
Ezért fordulhat elő, hogy két ország pontszáma számszerűen eltér egymástól, statisztikai értelemben mégsem beszélhetünk közöttük érdemi különbségről.
A magyar természettudományos eredmény például nem különbözik szignifikánsan Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől. Az osztrák, cseh és lengyel tanulók ugyanakkor magasabb eredményt értek el a magyaroknál. A legjobban a részt vevő kínai régiók, valamint Szingapúr, Tajvan és Japán teljesítettek, Európában pedig az észt diákok szerepeltek a legjobban.
A magyar természettudományos eredmény 2022-höz képest sem változott statisztikailag jelentősen, és a 2015 óta mért magyar eredményekhez képest sincs jelentős eltérés.
Mi állhat a szövegértési eredmények romlása mögött?
Az eredmények egyértelműen kimutatják, hogy szövegértésből történt a legnagyobb csökkenés európai és nemzetközi szinten. A visszaesés egyik kézenfekvő magyarázata lehetne a koronavírus-járvány és az akkori iskolabezárások hatása, Velkey szerint azonban a probléma ennél régebbre nyúlik vissza: ezen a területen már 2012 óta romló tendencia figyelhető meg.
Az OECD elemzésében két további jelenséget emelt ki: az élményszerző olvasás visszaszorulását, valamint a digitális olvasás egyre nagyobb térnyerését. A közösségi média gyors pörgetése és az impulzusokra épülő tartalomfogyasztási szokások összefügghetnek azzal, hogy a diákok nehezebben foglalkoznak elmélyülten összetett szövegekkel és adatokkal.
A bemutatott adatok szerint 2018 és 2025 között a figyelmesen és gördülékenyen olvasó tanulók aránya 6 százalékponttal csökkent, míg a kapkodó, felszínes olvasók aránya 5 százalékponttal nőtt ugyanebben az időszakban.
Kevesebb a kiemelkedően teljesítő magyar diák
Az átlagpontszámok mellett a PISA azt is vizsgálja, milyen arányban vannak az egyes országokban alulteljesítő és kimagasló teljesítő tanulók.
Kimagasló teljesítményűek azok a tanulók, akik az adott vizsgálati területen a legfelső két mérési szintet teljesítették, alulteljesítőnek pedig azokat tekintik, akik nem érik el a második képességszintet. Ezeknél a tanulóknál már nagyobb annak a kockázata, hogy nem rendelkeznek megfelelően azokkal az alapvető kompetenciákkal, amelyek a továbbtanuláshoz, a társadalmi boldoguláshoz és később a munkaerőpiaci érvényesüléshez szükségesek. Ezért az Európai Unió célkitűzése szerint 2030-ra mindhárom fő mérési területen 15 százalék alá kellene csökkenteni az alulteljesítő tanulók arányát.
Magyarországon az alulteljesítő diákok aránya mindhárom vizsgált területen valamivel alacsonyabb, de alapvetően hasonló az OECD-országok átlagához. A kiemelkedően teljesítő tanulók aránya ugyanakkor mindhárom területen alacsonyabb az OECD-átlagnál, és 2022-es eredményekhez képest is csökkent.
A magyar 15 évesek 1,5 százaléka teljesített mindhárom területen legalább az ötödik képességszinten, 2,6 százalékuk pedig legalább egy mérési területen ért el kiemelkedő eredményt.
Lannert Judit szerint globális oktatási válság látszik az eredményekből
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a PISA-eredményeket értékelve arról beszélt, hogy szerinte globális oktatási válság rajzolódik ki az adatokból, hiszen világszerte romlanak a tanulói eredmények mind a három területen. Magyarország alapvetően belesimul ebbe a tendenciába, jellemzően valamivel az átlag alatt teljesít. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a régióban több olyan ország is van, amely Magyarországnál jobb eredményeket ér el - a tárcavezető itt az észteket, a cseheket és a lengyeleket emelte ki.
A régióban leszakadni látszik Magyarország
- fogalmazott.
Különösen aggasztónak nevezte, hogy csökkent a legjobban teljesítő magyar tanulók aránya - szerinte ez azt mutatja, hogy át kell alakítani a magyar tehetséggondozás stratégiáját és módszereit.
Úgy tűnik, nem igazán volt sikeres az elmúlt tíz évben, amit ezen a téren csináltunk
– mondta.
Azonban pozitívumként emelte ki, hogy a magyar diákok válaszai alapján a pedagógusok az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak a tanulókra és az egyéni segítségnyújtásra. Lannert szerint azonban meg kell vizsgálni, hogy ez miért nem jelenik meg a tanulói eredményekben. A magyar diákok fegyelmezettsége is kedvezőbb a nemzetközi átlagnál, és ezen a területen 2015 és 2025 között további javulás történt.
Problémának nevezte a szülők szerepének visszaszorulását is - mint mondta, egyre kevésbé jellemző, hogy a családok otthon az iskoláról beszélgetnek. Lannert szerint a szülők különösen fontos partnerei az oktatásnak, többek között a koragyermekkori fejlődés és a digitális eszközhasználat megfelelő szokásainak kialakításában.
A miniszter kitért a környezettudatosságra is: a magyar tanulók 86 százaléka gondolja úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, szemben a 81 százalékos OECD-átlaggal. 77 százalékuk úgy érzi, tudja, hogyan működjön együtt másokkal a környezet pozitív befolyásolása érdekében, míg az OECD-átlag ezen a területen 68 százalék. A magyar tanulók 67 százaléka pedig valamennyire vagy nagyon érdeklődik az iránt, hogy jövőbeli munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez, szemben a 62 százalékos OECD-átlaggal.
Lannert a digitális eszközhasználatot is összefüggésbe hozta a tanulói teljesítmény, különösen a szövegértés romlásával: úgy fogalmazott, a globálisan romló eredmények, különösen a szövegértési teljesítmény visszaesése mögött szerepet játszhat a digitális eszközhasználat növekedése. Viszont a digitális figyelemelterelés Magyarországon kisebb az OECD-átlagnál. A PISA-adatok szerint 2025-ben a magyar tanulók 90 százaléka olyan iskolába járt, ahol korlátozták a mobiltelefonok használatát, míg az OECD-átlag 49 százalék volt.
Lannert Judit a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok bizonyos, tanulást támogató feladatokra az OECD-átlagnál kisebb arányban használják az AI-t. A tanulók 25 százaléka használja ilyen célra, szemben a 31 százalékos OECD-átlaggal, és a szövegek összefoglalására is az OECD-átlagnál kisebb arányban veszik igénybe.
Ezzel szemben Lannert szerint olyan feladatokra is sokan használják a mesterséges intelligenciát, amelyeknél az már lényegében a diák helyett végzi el a munkát. A magyar tanulók 29 százaléka például írásbeli feladatok szövegének, illetve azok első változatának elkészítéséhez veszi igénybe az AI-t.
Igazából helyettünk dolgozik a mesterséges intelligencia
– fogalmazott, hozzátéve: ezen a területen is lépni kell.
Bejelentette, hogy a tárcánál jelenleg egy mesterségesintelligencia-stratégián dolgoznak, amelyet hamarosan egyeztetésre bocsátanak. Ennek kapcsán a szülők jóval erősebb együttműködésére is számítanak, amit Lannert kulcsfontosságúnak nevezett.
Meglátása szerint mindez nem feltétlenül független attól sem, hogy közben csökkent a diákok kíváncsisága. Úgy fogalmazott, hogy a kíváncsiságot és az aktivitást növelni, a kreativitást fejleszteni kell, miközben a mesterséges intelligenciával is meg kell tanulni okosan bánni.
Ennek kapcsán egy korábbi, még miniszteri kinevezése előtt, tankerületben végzett kutatására is kitért, amelyben a digitális gyermekbiztonságot vizsgálták, és különböző kérdésekkel a gyerekek médiatudatosságát is felmérték. Lannert szerint érdekes összefüggést találtak az iskolai mesterségesintelligencia-használat, az arról folytatott beszélgetések és a gyerekek médiatudatossága között.
Azokban az esetekben, amikor a diákok ugyan használták a mesterséges intelligenciát, de az iskolában nem beszéltek róla, jóval alacsonyabb médiatudatosságot mértek. Ezzel szemben magasabb volt a médiatudatosság azoknál, akik ugyan nem használták az AI-t, de az iskolában sokat beszéltek róla.
Lannert szerint ebből az következik, hogy az iskolákban sokat kell beszélni a mesterséges intelligenciáról és annak használatáról, miközben nem feltétlenül az a cél, hogy a diákok minél gyakrabban használják ezeket az eszközöket.
Magyarországon különösen sokat számít, melyik iskolába jár egy diák
A PISA nemcsak azt vizsgálja, hogyan teljesítenek a tanulók, hanem azt is, milyen társadalmi és szociális környezetben születnek ezek az eredmények, a magyar adatok pedig ezen a téren továbbra is jelentős különbségeket mutatnak. Velkey elmondta: a korábbi mérésekhez hasonlóan a magyar tanulók eredményét nagymértékben meghatározza, melyik intézményben tanulnak.
A természettudományos teljesítményben mutatkozó különbségek nagyobb része Magyarországon az egyes iskolák között jelentkezik, miközben az iskolákon belüli különbségek aránya kisebb az OECD-országok átlagánál.
A családi háttér hatása is erősebb Magyarországon az OECD-átlagnál. A PISA családi hátteret mérő ESCS-indexének egy egységnyi eltérése Magyarországon 42 pontos teljesítménykülönbséggel jár együtt. Az OECD-országokban ugyanez átlagosan 36 pont. Természettudományokból Magyarországon a teljesítménykülönbségek 18 százalékát magyarázza a családi háttér, míg az OECD-országok esetében ez az arány 12 százalék.
A mérés azt is vizsgálja, mennyire képes az oktatási rendszer kompenzálni a kedvezőtlen családi körülményeket. Az úgynevezett reziliens tanulók azok a diákok, akik társadalmi-gazdasági hátterük alapján a legalsóbb negyedbe tartoznak az ESCS-index alapján, teljesítményük alapján mégis a legjobb negyedbe kerülnek. Magyarországon a hátrányos helyzetű tanulók 10 százaléka tartozik ebbe a csoportba.
Közeledtek a hátrányosabb és előnyösebb helyzetű diákok eredményei – de nem a hátrányos helyzetűek javulása miatt
Nemzetközi szinten és Magyarországon is közeledett egymáshoz a kedvezőbb és kedvezőtlenebb társadalmi hátterű diákok teljesítménye. Ez azonban nem azért történt, mert a hátrányosabb helyzetű diákok jobban kezdtek teljesíteni, hanem fordítva: a különbség csökkenése mögött az előnyösebb társadalmi hátterű tanulók teljesítményének romlása áll.
Magyarországon ez különösen látványosan jelentkezett szövegértésből: a társadalmi-gazdasági háttér alapján a legkedvezőbb helyzetű negyedbe tartozó tanulók átlagos eredménye 32 ponttal alacsonyabb lett, mint 2022-ben.
Új területet is vizsgáltak: tanulás a digitális világban
A hagyományos PISA-területek mellett minden mérési ciklusban új kompetenciaterületek is megjelennek, így a 2025-ös mérés egyik újdonsága a „Tanulás a digitális világban” (Learning in the Digital World) modul volt.
Ez két területet vizsgál: a számítógépes problémamegoldást és az önszabályozott tanulást - előbbinek eredményeit most közlik, utóbbiról az OECD 2027-ben tervez külön elemzést megjelentetni.
A magyar tanulók ezen a területen átlagosan 495 pontot értek el, ami statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb az OECD 500 pontos átlagánál. A magyar eredmény ugyanakkor nem különbözik szignifikánsan például Portugália, Spanyolország, Németország vagy Franciaország eredményétől.
Ezen a területen a PISA a harmadik képességszintet tekinti annak a szintnek, amelyen a tanulók már rendelkeznek a továbbhaladáshoz szükséges, szilárd készségekkel. Az ezt elérő diákok például képesek egyszerű programok létrehozására és különböző utasítások alkalmazására, valamint egyszerű modellekben megjelenő összefüggések felismerésére.
Magyarországon és az OECD-országokban egyaránt a tanulók 36 százaléka nem érte el ezt a szintet, viszont a kiemelkedően teljesítők aránya itthon valamivel alacsonyabb: az OECD-országokban a 15 évesek 26 százaléka, Magyarországon pedig 23 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
Csökkent az igazgatók által érzékelt tanárhiány
A PISA háttérkérdőívei az iskolák működéséről és a tanulók mindennapjairól is szolgáltatnak adatokat - most az egyik jelentős változás az igazgatók által érzékelt tanárhiány csökkenése. 2022-ben a magyar 15 évesek 41 százaléka járt olyan iskolába, ahol a nyilatkozó igazgatók szerint az oktatást legalább kis részben akadályozta a tanárhiány. 2025-ben az igazgatók 23 százaléka nyilatkozta ezt.
Velkey hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy az iskolaigazgatók 23 százaléka jelzett tanárhiányt. A PISA a mintában szereplő tanulók alapján súlyozza az eredményt, vagyis a magyar 15 évesek 23 százaléka jár olyan intézménybe, ahol az igazgató problémaként érzékelte a tanárhiányt.
Minden ötödik diák rendszeres iskolai bántalmazásról számolt be
A tanulók 20 százaléka arról számolt be, hogy havonta több alkalommal bántalmazták az iskolában - 5 százalékuk rendszeres és tartós cyberbullyingról, vagyis online bántalmazásról számolt be. Pozitívabb eredmény, hogy a tanulók szubjektív értékellse alapján 71 százalék úgy érzi, tanáraik figyelemmel kísérik minden tanuló fejlődését.
Az órákon tapasztalt viselkedési problémák Velkey ismertetése szerint az OECD-átlaghoz hasonló mértékűek. A magyar diákok 19 százaléka arról számolt be, hogy a legtöbb órán nem tud jól teljesíteni, 29 százalékuk szerint pedig a zaj és a rendbontás a legtöbb vagy az összes természettudományos órán zavaró.
A magyar diákok több mint harmada rendszeresen használ mesterséges intelligenciát a tanuláshoz
A magyar tanulók 37 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen használ mesterségesintelligencia-eszközöket a tanuláshoz, míg 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem használ ilyen eszközt.
A PISA a diákok kíváncsiságát is vizsgálta: a magyar tanulók 67 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy sok dolog érdekli. Ez elmarad a 73 százalékos OECD-átlagtól, 2015-höz képest ugyanakkor valamelyest javult a magyar eredmény.
Mi a PISA-felmérés?
A Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelési Programot, ismertebb nevén a PISA-t (Programme for International Student Assessment) a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) indította el 2000-ben. A vizsgálat célja, hogy felmérje, a 15 éves diákok mennyire képesek a megszerzett tudásukat valós élethelyzetekben alkalmazni. A PISA ezért elsősorban nem az iskolai tananyag visszaadását, hanem a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos kompetenciáit vizsgálja.
A három klasszikus kompetenciaterület mellett az egyes PISA-mérésekben újabb készségek és területek is megjelennek. A pénzügyi műveltséget 2012-ben, a diákok jóllétét 2015-ben, a kreatív gondolkodást pedig 2022-ben vizsgálták először. A 2025-ös PISA új területe a „tanulás a digitális világban” (Learning in the Digital World), amely a számítógépes problémamegoldást és az önszabályozott tanulást méri. Utóbbi azt vizsgálja, hogy a diákok mennyire képesek önállóan megtervezni, irányítani, ellenőrizni és értékelni saját tanulási folyamatukat.
A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de a szervezet tagállamai mellett partnerországok és -gazdaságok is részt vesznek benne, így a mérés lehetőséget teremt a különböző országok és oktatási rendszerek teljesítményének összehasonlítására is.
