A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent „A kreatív gondolkodás a 21. századi iskolában” című tanulmány szerint azokban az országokban sikeresebbek a tanulók, ahol a kreativitás áll az oktatás középpontjában, és ahol felkészítik a pedagógusokat a kreatív gondolkodás fejlesztésére - szúrta ki a Telex.
Lannert Judit oktatáskutató tanulmánya a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutolsó, 2022-es PISA-felmérésén alapszik, ahol először mérték a hagyományos kompetenciák mellett a kreatív gondolkodást.
Ebből kiderül, hogy a legkreatívabb tanulók Szingapúrban, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában vannak.
A tanulmány kiemeli, hogy a jól teljesítő országokban a kreativitás a tananyag szerves része, és a pedagógusok számára gyakorlati oktatási segédleteket biztosítanak. Például Finnországban a nemzeti tanterv megköveteli, hogy az iskolák évente legalább egy olyan modult tanítsanak, amely kapcsolatot teremt a tudományágak között, míg Szingapúrban a középfokú oktatásban részt vevő diákok választhatnak olyan modulokat, amelyekkel autentikus környezetben projekteket dolgozhatnak ki.
A magyar diákok a kreativitást mérő feladatokban valamivel a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Számukra a legnehezebb mások ötleteinek megítélése és továbbfejlesztése volt. Lannert Judit úgy fogalmazott a tanulmányban, hogy "a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, és mások szempontjainak mérlegelése is problémát okoz nekik."
Ráadásul Magyarországon a diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, és inkább velük született adottságnak tekintik azt. Bár az iskolaigazgatók 90%-a hisz a kreativitás fejlesztésében, a diákok pesszimizmusa és az iskolák rugalmatlansága akadályozza a kreatív gondolkodást.
A tanulmány szerint a magyar iskolarendszer rugalmatlan, ami megnehezíti a kreatív programok alkalmazását. Például a tanórák hossza és az osztálytermek elrendezése nem kedvez a kreatív foglalkozásoknak. A pedagógusok szerint a túlzsúfolt tananyag, a kreativitás fejlesztéséhez szükséges szakértelem hiánya és az értékelési rendszerek fókuszának hiánya is akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését.
Az Eduline-on korábban arról is beszámoltunk, hogy a 2022-es PISA-felmérésen az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.
Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
