Friss PISA-eredmények: ebben óriási a különbség a gimnáziumban és a szakképzésben tanuló diákok között Magyarországon

A 2022-es PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatív gondolkodását. Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar diákok.

A 2022-ben felvett PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatívitását és kreatív gondolkodását, amelynek eredményét június 18-án tette közzé az OECD - szúrta ki a hvg.hu. A szervezet szerint a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után.

A kreativitás terén a felmérésben résztvevő 64 ország közül a legtöbb pontot Szingapúr érte el, 41 ponttal, a legkevesebbet pedig Albánia (13 pont) szerezte, Magyarország ezen a listán a kilencedik helyen áll 31 ponttal Olaszországgal és Chilével holtversenyben. Azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar eredmény 2 ponttal kevesebb a 33 pontos OECD-átlagnál.

A felmérésből ezen kívül kiderült, hogy az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont  a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.

Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.

A 2022-es PISA-teszt eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.