A 2022-es PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatív gondolkodását. Mutatjuk, hogyan szerepeltek a magyar diákok.
A 2022-ben felvett PISA-teszten először mérték a 15 évesek kreatívitását és kreatív gondolkodását, amelynek eredményét június 18-án tette közzé az OECD - szúrta ki a hvg.hu. A szervezet szerint a kreatív gondolkodás a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után.
A kreativitás terén a felmérésben résztvevő 64 ország közül a legtöbb pontot Szingapúr érte el, 41 ponttal, a legkevesebbet pedig Albánia (13 pont) szerezte, Magyarország ezen a listán a kilencedik helyen áll 31 ponttal Olaszországgal és Chilével holtversenyben. Azt érdemes megjegyezni, hogy a magyar eredmény 2 ponttal kevesebb a 33 pontos OECD-átlagnál.
A felmérésből ezen kívül kiderült, hogy az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.
Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.
A 2022-es PISA-teszt eredményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
