Az első PISA-teszt 2000-ben volt, amelynek keretében felmérték a 15 éveseket matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a kutatók a gyerekek kompetenciáit, felhasználható tudását vizsgálják, és kevésbé kíváncsiak az iskolában bemagolt tananyagra. A mérést alapvetően háromévente végzik, bár a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi egy évvel későbbre, 2022-re tolódott.
A 2022-es eredményekből kiderült, hogy a PISA-teszten a magyar diákok soha ilyen gyengén nem szerepeltek a matematikából, 473 pontot értek el. Viszont ezzel nem voltak egyedül, mert az OECD-országok átlaga az előző méréshez képest matematikából 489-ről 472 pontra zuhant be, így a magyar eredmény - ha csak egy hajszálnyival is - átlag felettinek számít.
A szövegértés területén a magyar diákok 473 pontot szereztek, ami nem éri el még a nagyot romló OECD-átlagot (476 pont) sem. A természettudományok területén azonban a magyar tanulók javítottak: 486 pontot értek el, ami 5 ponttal több, mint amennyi a legutóbbi 2018-as teszt eredménye. Az OECD-átlag ezen a területen 2022-ben 485 pont lett, így a magyar diákok az átlagnál egy kicsivel jobban szerepeltek.
!function(e,n,i,s){var d="InfogramEmbeds";var o=e.getElementsByTagName(n)[0];if(window[d]&&window[d].initialized)window[d].process&&window[d].process();else if(!e.getElementById(i)){var r=e.createElement(n);r.async=1,r.id=i,r.src=s,o.parentNode.insertBefore(r,o)}}(document,"script","infogram-async","https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js");PISA-felmérés eredmények MagyarországonInfogram
Az online oktatás hatása
Az eredményekre feltehetően nagy hatással volt a koronavírus, hiszen a járvány miatt nemcsak itthon, hanem számos országban több hónapig online tanultak a diákok. A magyar iskolák a 2020-as második félévben és a 2020/2021-es tanévben a szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva. Varga Júlia MTA-doktor korábban egy tanulmányában úgy fogalmazott, hogy nyugat-európai kutatásai alapján azonban már egy "karanténhét" is 1-3 PISA-pont veszteséget okoz a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés miatt.
A PISA-eredmények nem mutattak egyértelmű különbséget a teljesítménytrendekben az olyan oktatási rendszerek között, mint ahol rövidebb volt a lezárás (például Izlandon, Svédországban), vagy ahol hosszabb (például Brazíliában). Ugyanakkor átlagosan 15 ponttal többet értek el azokban az országokban a fiatalok, ahol az online oktatás ideje alatt a pedagógusok segítsége hozzáférhető volt.
Ezek a legjobban szereplő országok a 2022-es PISA-teszten
A 2022-es PISA-teszten a legjobban Szingapúr szerepelt Japán, Dél-Korea, Észtország és Svájc előtt. A remek oktatási rendszerükről ismert finnek viszont nagyot estek vissza: 2018-ban matematikából 507, szövegértésből 520, természettudományból 522 pontot értek el, ehhez képest 2022-ben csak 484-et, 490-et, illetve 511-et.
Magyarország a középmezőnyben
Magyarország régiós szinten a középmezőnyben szerepel. A lengyelek, csehek és az osztrákok egyértelműen jobb eredményt értek el, és a szövegértést leszámítva a szlovénok is előttünk végeztek. Viszont a horvátokat, a szlovákokat, az ukránokat és a románokat megelőztük.
Mi a PISA-vizsgálat?
A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje a 15 évesek alapvető ismereteit, kompetenciáit, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz kellenek. A PISA-vizsgálatot az OECD szervezi, de az OECD-országok mellett partnerországok is részt vesznek benne - így nemcsak a diákok, hanem a különböző országok teljesítményét is össze lehet hasonlítani.
