„Éheztetés és bántalmazás a hatalom tudtával” – szombaton nyilvánosságra hozzák a gyermekvédelmi jelentést
A kötcsei piknik napján.
A Semmelweis Egyetem kutatói 300 pszichiátriai fekvőbeteg bevonásával vizsgálták a gyermekkori traumák és a felnőttkori öngyilkossági kockázat kapcsolatát. Az European Journal of Psychotraumatology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az érzelmi és fizikai elhanyagolásnak is szerepe lehet az ismételt öngyilkossági kísérletek hátterében.
Az SE közleménye szerint a korábbi hazai és nemzetközi kutatások elsősorban a fizikai és szexuális bántalmazás következményeire fókuszáltak, míg az elhanyagolás különböző formáinak szerepe kevesebb figyelmet kapott.
A résztvevőknél az érzelmi elhanyagolás volt a leggyakoribb gyermekkori trauma, több mint 90 százalékuk pedig legalább kétféle traumáról számolt be. A kutatás arra jutott, hogy a fizikai elhanyagolás magasabb mértéke az ismételt öngyilkossági kísérletek nagyobb esélyével mutatott összefüggést.
„Eredményeink azt mutatják, hogy az elhanyagolás súlyos és hosszú távú következményekkel járhat, ezért jelentőségét nem szabad alábecsülni”
– mondta el Szeifert Noémi, a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Egészségközpontjának klinikai szakpszichológusa, a tanulmány első szerzője.
Az egyetem hangsúlyozta: a gyermekkori traumák és a későbbi öngyilkossági magatartás között nem állapítható meg közvetlen ok-okozati kapcsolat, mivel azt biológiai, pszichológiai és társas tényezők egyaránt befolyásolják. A vizsgálat pszichiátriai fekvőbetegek körében készült, így az eredményei nem általánosíthatók a teljes népességre.
Minden harmincadik eset kerül be a statisztikákba
Elhanyagolásról akkor beszélhetünk, ha a gyerek alapvető fizikai vagy érzelmi szükségletei tartósan nem teljesülnek. Az érzelmi elhanyagolás az érzelmi támogatás és biztonság hiányát, a fizikai pedig a megfelelő táplálkozás, ruházat vagy egészségügyi ellátás tartós elmaradását jelentheti.
Az elhanyagolásnak és bántalmazásnak nem mindig vannak egyértelmű jelei, de figyelmeztetés lehet a gyerek tartós viselkedésváltozása, fokozott szorongása, visszahúzódása vagy a korábban kedvelt tevékenységek kerülése. Vészjósló, hogy egy korábbi magyar becslés szerint mindössze minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.
Ha úgy érzed, azonnali veszélyben vagy, hívd a 112-t. Gyerekek és fiatalok a Kék Vonal 116-111-es, ingyenesen és anonim módon elérhető lelkisegély-vonalát hívhatják. Felnőttek számára a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as száma érhető el ingyenesen, a nap 24 órájában. Amennyiben valaki másért aggódsz, ezen az oldalon találsz tanácsokat, hogy mit tehetsz ebben a helyzetben.
