„Éheztetés és bántalmazás a hatalom tudtával” – szombaton nyilvánosságra hozzák a gyermekvédelmi jelentést
A kötcsei piknik napján.
A Semmelweis Egyetem kutatói 300 pszichiátriai fekvőbeteg bevonásával vizsgálták a gyermekkori traumák és a felnőttkori öngyilkossági kockázat kapcsolatát. Az European Journal of Psychotraumatology című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az érzelmi és fizikai elhanyagolásnak is szerepe lehet az ismételt öngyilkossági kísérletek hátterében.
A SOTE közleménye szerint a korábbi hazai és nemzetközi kutatások elsősorban a fizikai és szexuális bántalmazás következményeire fókuszáltak, míg az elhanyagolás különböző formáinak szerepe kevesebb figyelmet kapott.
A résztvevőknél az érzelmi elhanyagolás volt a leggyakoribb gyermekkori trauma, több mint 90 százalékuk pedig legalább kétféle traumáról számolt be. A kutatás arra jutott, hogy a fizikai elhanyagolás magasabb mértéke az ismételt öngyilkossági kísérletek nagyobb esélyével mutatott összefüggést.
„Eredményeink azt mutatják, hogy az elhanyagolás súlyos és hosszú távú következményekkel járhat, ezért jelentőségét nem szabad alábecsülni”
– mondta el Szeifert Noémi, a Semmelweis Egyetem Szent Rókus Egészségközpontjának klinikai szakpszichológusa, a tanulmány első szerzője.
Az egyetem hangsúlyozta: a gyermekkori traumák és a későbbi öngyilkossági magatartás között nem állapítható meg közvetlen ok-okozati kapcsolat, mivel azt biológiai, pszichológiai és társas tényezők egyaránt befolyásolják. A vizsgálat pszichiátriai fekvőbetegek körében készült, így az eredményei nem általánosíthatók a teljes népességre.
Minden harmincadik eset kerül be a statisztikákba
Elhanyagolásról akkor beszélhetünk, ha a gyerek alapvető fizikai vagy érzelmi szükségletei tartósan nem teljesülnek. Az érzelmi elhanyagolás az érzelmi támogatás és biztonság hiányát, a fizikai pedig a megfelelő táplálkozás, ruházat vagy egészségügyi ellátás tartós elmaradását jelentheti.
Az elhanyagolásnak és bántalmazásnak nem mindig vannak egyértelmű jelei, de figyelmeztetés lehet a gyerek tartós viselkedésváltozása, fokozott szorongása, visszahúzódása vagy a korábban kedvelt tevékenységek kerülése. Vészjósló, hogy egy korábbi magyar becslés szerint mindössze minden harmincadik gyermekbántalmazási vagy elhanyagolási eset kerül be a hivatalos statisztikákba.
Ha úgy érzed, azonnali veszélyben vagy, hívd a 112-t. Gyerekek és fiatalok a Kék Vonal 116-111-es, ingyenesen és anonim módon elérhető lelkisegély-vonalát hívhatják. Felnőttek számára a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének 116-123-as száma érhető el ingyenesen, a nap 24 órájában. Amennyiben valaki másért aggódsz, ezen az oldalon találsz tanácsokat, hogy mit tehetsz ebben a helyzetben.
