szerző:
Eduline
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.

A PISA (Programme for International Student Assessment), vagyis „nemzetközi tanulói értékelési program” egy 3 évenként megtartott nemzetközi mérés, amiben most 79 ország vett részt. Most a 2018 tavaszán végzett felmérés eredményeit elemeztük.

Ahogy korábban már írtunk róla, a magyar diákok természettudományos feladatokban 481 pontot szereztek, olvasás-szövegértésből 476-ot, matematikából 481-et. Összehasonlításképp az OECD átlag szövegértésből 487, matematikából 489, természettudományokból pedig szintén 489.

Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértés területén a 29-38. helyet (2015-ben 35-47 hely), a matematika területén a 31-37. helyet (2015-ben 35-39 hely), a természettudomány területén a 29-34. helyet (2015-ben 34-39 hely) érte el.

Azonban a korábbi évekhez képest ez a teljesítmény még mindig csak a közepes szintet éri el, ugyanis - az elmúlt években tapasztalt zuhanás megtorpanni látszik – egyelőre nem sikerült elérni a korábbi jobb eredmények színvonalát.

Miből áll a felmérés?

A feladatokban a gyerekek kompetenciáira kíváncsiak a kutatók, a felhasználható tudásra, és kevésbé az iskolában bemagolt tananyagra. Illetve a mérés érdekessége, hogy nemcsak a diákok tudását, készségét méri, hanem a diákok egyéb az iskolai légkörrel kapcsolatos véleményét is.

A felmérésből kiderül, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás és a magyar tanulók 68%-a nyilatkozott úgy, hogy elégedett az életével - közölte az MTI-vel a az Emberi Erőforrások Minisztérium.

Persze vannak kevésbé kellemes részletek is, a magyar diákok 23%-a jelezte, hogy az elmúlt hónapban legalább egyszer piszkálták a társai, ami pontosan megegyezik az OECD átlaggal. Egy szintén friss jelentés szerint a gyakorlatban nem biztosított a gyerekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés - állapította meg az alapvető jogok biztosa egy egyedi ügy kapcsán.

Illetve a magyar tanulók csupán 73%-a nyilatkozott úgy, hogy véleménye szerint a tanára szeret tanítani (az OECD átlaga sem magasabb, 74%).

Kik a legjobbak?

A listát Peking, Sanghai, Csiangszu és Csöcsiang kínai tartományok vezetik 555 ponttal, a második pedig Szingapúr 549 ponttal.

A 2018-as adatok szerint a kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (523), Lengyelország (512), Szlovénia (495), Csehország (490), Lettország (479) és Horvátország (479) is. Mögöttünk Litvánia (476), Szlovákia (458), Románia (428) és Bulgária (420) végzett a mért államok közül.

Az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.

Sok múlik a szövegértésen, mégis rosszul teljesítünk belőle

A szövegértés alapvető készségnek tűnik, amit már általános iskolás korában elsajátít minden diák. A kutatási adatok azonban arról számolnak be: nagy a baj ezen a területen, sok felnőtt számára is gondot okoz bonyolultabb szövegek feldolgozása, megértése. És éppen ezért lehetséges, hogy a matematikaórán felmerülő akadályok nagy része is ebből fakad?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.