A 2025-ös PISA-felmérés eredményeiből egyértelműen látszik, hogy komoly gondok vannak az európai diákok szövegértésével: egy egyszerű szöveg megértése is nehézséget okoz az uniós 15 évesek csaknem harmadának. Az Európai Bizottság most közös európai fellépéssel javítana a helyzeten.
Az olvasásnépszerűsítésről, a kortárs irodalomhoz való hozzáférésről és a szövegértés fejlesztéséről egyeztetett az oktatási tárca. Lannert Judit különösen fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű és szegregált közösségekben élő gyerekekhez is eljussanak a könyvek.
Ha a felnőttek természetesnek veszik, hogy aláhúznak, jegyzetelnek és megjelölnek fontos részeket a saját könyveikben, akkor miért ne tehetnék ugyanezt a gyerekek a tankönyveikkel? Galyó Tünde fizika-, kémia- és biológiatanár szerint a tankönyvnek nem érintetlenül megőrzendő tárgynak, hanem valódi tanulási eszköznek kellene lennie. A beleírás és a kiemelés a szövegértést és a tananyag feldolgozását is segítheti, ez pedig különösen azoknak fontos, akiknek eleve nehezebben megy a tanulás.
Radó Péter oktatáspolitikai szakértő szerint a magyar diákok romló teljesítménye mögött számos globális folyamat állhat, a hazai oktatási rendszer azonban képtelen megfelelően alkalmazkodni ezekhez.
Tegnap ért véget a magyarérettségi, a feladatsorban többek között Jókai Mórral, Wass Alberttel és Herczeg Ferenccel. Nyáry Krisztián arról írt bejegyzésében, hogy az érettségizők közül sokan jó eséllyel könyvet sem vesznek majd a kezükbe soha, mert „az iskolarendszer elfelejtette megszerettetni velük az irodalmat”.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
A negyedik évfolyamosok matematikaeredményei alapján egyre inkább kettészakad a mezőny: a legjobbak és a leggyengébbek aránya is nő, a középmező viszont zsugorodik. Szövegértésük pedig inkább romlik, egyre kevesebben jutnak el a magasabb képességszintekre.
A kormány friss mesterséges intelligencia-stratégiája listázza ugyan a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát, de Nahalka István oktatási szakértő szerint a stratégia nem mutat valódi irányt és semmiképpen nem ajánlaná a tananyagba való integrációját.
A szövegértési kompetenciamérés eredményei szerint is rangsorolta a gimnáziumokat a HVG. A legjobb három közé egy győri középiskola is bekerült.
Az évek óta folyamatosan csökkenő tendencia párhuzamba hozható a terjedelmében egyre bővülő, de minőségében silányuló Nemzeti Alaptantervvel. Schiller Mariannt, magyar-angol szakos tanárt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját, a diákok szövegértéséről kérdeztük.
Az érettségi első részére 60 perce van a vizsgázóknak, és maximum 33 pontot szerezhetnek.
A nyolcadikosok mintegy 25 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2024-es szövegértési kompetenciamérés eredményeiből.
Mutatjuk, hogy a 2025-ös kompetenciamérés kapcsán milyen típusú feladatokat kaphattok.
A rangsor legjobb helyezettje teljesített a legjobban a szövegértés kompetenciamérés szerint is.
Mutatjuk azt a 10 budapesti gimnáziumot, ahol a hatodikosok a legmagasabb átlagpontszámot érték el a 2023-as kompetenciamérésen.
Minden évfolyamon, minden mérési területen rontottak a diákok a 2023-as kompetenciaméréseken. Míg azonban Budapesten és Nyugat-Magyarországon jellemzően jobb eredmények születtek, addig az észak-magyarországi vármegyékben élő gyerekek eredményei jóval elmaradnak az átlagtól.
Reggel 9-kor elkezdődött az érettségi negyedik napja. A diákok csütörtökön angol nyelvből vizsgáznak közép és emelt szinten egyaránt. A feladatok kapcsán megkérdeztük a szaktanárunkat, ő mit gondol a középszintű vizsga első két részéről.
Az érettségi első részére 60 perce van a vizsgázóknak, és maximum 33 pontot szerezhetnek.
Grammatika, stílusok, könyvekről szóló szöveg a magyarérettségi szövegértésében, lyukas szöveg, Antigoné, Ady Endre és memoriterek az irodalmi tesztben. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok, és meddig írhatják az első feladatlapot.
