Javultak a szövegértési eredmények, de továbbra is minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabéta

Az elmúlt két évben 35 ponttal javult a nyolcadikosok országos szövegértési átlaga, és a leggyengébben teljesítők aránya is csökkent. Ennek ellenére a friss eredmények azonban azt mutatják, hogy még mindig sok diák küzd komoly szövegértési nehézségekkel.

Megjelentek a 2026-os országos kompetenciamérés eredményei, melyek szerint továbbra is közel minden ötödik nyolcadikos olyan gyengén teljesít szövegértésből, hogy a hétköznapi szövegek megértése is gondot okozhat neki. Bár az elmúlt két évben javultak az eredmények, a diákok jelentős része még mindig csak az egyszerűbb információkat tudja értelmezni.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén a nyolcadikosok 19,96 százaléka legfeljebb a második képességszintet érte el szövegértésből. Ez javulás a korábbi évekhez képest: ahogyan azt megírtuk, 2025-ben még a tanulók 22 százaléka, 2024-ben pedig közel 25 százaléka tartozott ebbe a csoportba.

Két év alatt tehát mintegy öt százalékponttal csökkent a leggyengébben teljesítők aránya. A 2026-os mérésen a nyolcadikosok 0,61 százaléka az első képességszintet sem érte el, 5,89 százalékuk az első, 13,46 százalékuk pedig a második szinten teljesített.

De mit jelentenek ezek a szintek a gyakorlatban? Az első képességszinten vagy az alatt teljesítő diákok jellemzően csak a szövegekben kiemelt vagy többször előforduló információkat tudják visszakeresni. A második szinten állók már az egyszerűen megfogalmazott információkat is képesek értelmezni, az összetettebb szövegekkel azonban nehezebben boldogulnak.

Mit jelent a funkcionális analfabetizmus?
A funkcionális analfabetizmus nem azt jelenti, hogy valaki nem tud írni vagy olvasni. Az érintettek ismerik a betűket, el tudnak olvasni egy szöveget, de annak megértése és a benne szereplő információk felhasználása már nehézséget okoz nekik.
Ahogyan azt Steklács János olvasáskutató és nyelvész korábban az Eduline-nak elmondta, a mindennapi életben szükségünk van arra, hogy információkat keressünk az interneten, levelezzünk, olvassunk vagy különböző dokumentumokat töltsünk ki. Akinek ezek a feladatok nehézséget okoznak, az nemcsak az iskolában, hanem később a munkában és a hétköznapi ügyintézés során is hátrányba kerülhet.

Még mindig sokan teljesítenek az alapszint alatt

A nyolcadikosok országos szövegértési átlaga az elmúlt két évben folyamatosan javult. Míg 2024-ben 1500, 2025-ben már 1520 pontot értek el átlagosan a diákok, addig 2026-ban ez az érték 1535 pontra emelkedett – ez két év alatt összesen 35 pontos javulást jelent.

Ezzel párhuzamosan az első képességszinten vagy az alatt teljesítő nyolcadikosok aránya is folyamatosan csökkent: míg 2024-ben a diákok 8,92 százaléka tartozott ebbe a csoportba, 2025-ben már csak 7,55, 2026-ban pedig 6,5 százalékuk.

Az eredmények azonban még így is aggasztóak, hiszen a nyolcadikosok 41,57 százaléka nem érte el a szövegértési alapszintnek számító negyedik képességszintet. Bár ez az arány a tavalyi 44,14 és a 2024-es 48,08 százalékhoz képest javulást jelent, tízből több mint négy nyolcadikos továbbra is az alapszint alatt teljesít szövegértésből.

A PISA-eredmények sem túl biztatóak

A magyar diákok szövegértési nehézségeire már a 2025-ös PISA-felmérés aggasztó eredményei is rávilágítottak. A nemzetközi mérésen a magyar 15 évesek átlagosan 452 pontot értek el szövegértésből, ami 21 ponttal kevesebb a 2022-es eredménynél.

Az OECD adatai szerint a magyar tanulók 32 százaléka nem érte el a szövegértés alapvető szintjét, vagyis közel minden harmadik 15 éves az elvárt szint alatt teljesített.

@eduline.hu Közel minden 5. nyolcadikos funkcionális analfabéta #oktatas #magyar #nekedbe #suli ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hozzászólások