Az új Európai Írástudási Koalíció az iskoláktól és könyvtáraktól kezdve a tanárokon és szülőkön át számos szereplőt fogna össze a fiatalok írás- és olvasási készségeinek fejlesztéséért – írja az MTI.
Az OECD 2025-ös PISA-felmérésének eredményei szerint az Európai Unióban élő 15 évesek 31,3 százaléka nehezen ért meg egyszerű szövegeket.
A koalícióban iskolák, oktatási és képzési intézmények, könyvtárak és kulturális szervezetek, tanárokat, szülőket és diákokat képviselő egyesületek, valamint közigazgatási szervek vesznek részt.
A cél, hogy a résztvevők megosszák egymással tapasztalataikat és szakértelmüket, illetve szorosabbra fűzzék az együttműködést többek között a koragyermekkori készségfejlesztésben. Kiemelt terület lesz az írás- és olvasást tanító szakemberek képzése is.
Roxana Minzatu, a szociális jogokért és készségekért, minőségi munkahelyekért és felkészültségért felelős uniós biztos szerint a PISA-felmérés eredményei azt mutatják, hogy fokozni kell az olvasási készségek fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket. Úgy fogalmazott:
Biztosítani kell, hogy minden európai fiatal fejlessze azokat az írás-olvasási készségeket, amelyekre szüksége van a tanuláshoz, a társadalmi életben való teljes részvételhez és az életben való boldoguláshoz. Az olvasás az alap.
A biztos szerint az európai szakértelem összefogásával az Európai Írástudási Koalíció erősítheti az együttműködést, és hatékonyabb fellépést tehet lehetővé az írás-olvasási készségek fejlesztésében.
Történelmi mélyponton a szövegértés
A 2025-ös PISA-mérésen a magyar 15 évesek szövegértésből és matematikából is az elmúlt 25 év leggyengébb eredményét érték el. Szövegértésből átlagosan 452 pontot szereztek, ami 21 pontos visszaesést jelent a 2022-es eredményhez képest, és szignifikánsan elmarad a 461 pontos OECD-átlagtól.
A romlás ugyanakkor nem csak Magyarországot érinti. A 2022-es és 2025-ös mérésben egyaránt részt vevő országok átlagos szövegértési eredménye 14 ponttal csökkent, 14 országban – köztük Magyarországon – pedig legalább 20 pontos visszaesést mértek. A nemzetközi adatok alapján ráadásul nem egyszeri megtorpanásról van szó: a fejlett országok jelentős részében már évek óta romló tendencia figyelhető meg.
A PISA-adatokból az is látszik, hogy nemcsak az eredmények, hanem a diákok olvasási szokásai is változtak. Magyarországon 2018 és 2025 között 6 százalékponttal csökkent a figyelmesen és gördülékenyen olvasó tanulók aránya, miközben 5 százalékponttal nőtt azoké, akik kapkodva, felületesen dolgozzák fel a szövegeket. Az OECD elemzése az élményszerző olvasás visszaszorulását és a digitális olvasás térnyerését is kiemelte a lehetséges háttértényezők között.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
