A szakiskolások jó része aggasztóan gyenge alapképzésekkel kerül ki a munkaerőpiacra. A Defacto szerint nem azért, mert eleve gyenge képességekkel rendelkeznének, a főbb oka maga a szakiskola.
Több mint 75 millió európainak van problémája az írással és az olvasással - derül ki egy friss EU-s kutatásból. Ázsiában, Afrikában és az arab államokban még rosszabb a helyzet. Infografika.
Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási...
Angolul jól beszélőknek ajánljuk ezt a játékot, amellyel bárki tesztelheti, mennyire olvas gyorsan.
Négymillió olyan diák él Nagy-Britanniában, akinek még soha nem volt saját könyve – olvasható egy friss tanulmányban.
A siralmas érettségi eredmények után újabb felmérés sokkolta a romániai oktatáspolitikusokat és pedagógusokat: Európa országai közül Romániában van a legtöbb analfabéta, a lakosság hat százaléka nem tud olvasni.
Gyengébbek a magyar diákok digitális szövegértési képességei, mint a nyomtatottszöveg-értésük, ennek okai pedig egyebek mellett a családi háttérben és az internethez való hozzáférésben keresendők - mondta Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kedden a 2009-es PISA-eredményeket ismertetve.
A képességek kifejlődését megakadályozó életkörülmények a felelősek azért, hogy a szegényebb családi háttérrel rendelkező gyerekek gyengébben teljesítenek az iskolában, és kisebb valószínűséggel mennek egyetemre - állítják a szakemberek.
A sanghaji Csingan középiskola 9. osztályos diákjainak mértanóráján Li Csen, a tanárnő a párhuzamosokról szóló euklidészi tétel alkalmazásáról kérdezte az osztályt. A negyven diák közül többen is jelentkeztek, és ahogy Li felszólította őket, egyik a másik után állt fel, pontosan válaszolt, majd amikor a tanárnő megadta az engedélyt, visszaült a helyére. A The New York Times által idézett szakértők szerint többek között ez a fegyelmezett iskolai magatartás magyarázza, hogy a sanghaji diákok érték el a legjobb eredményt a PISA-felmérésen.
Nem a középiskolákkal és az alsó tagozattal, hanem az általános iskolák felső tagozatával van komoly probléma – írja Radó Péter az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében. Az oktatáskutató szerint az országos kompetenciamérés adatai is azt mutatják, hogy a felső tagozat – egyelőre – képtelen megújulni.
Nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen: szövegértésből nagyot javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint 2006-ban. Bár az oktatási államtitkár "átlagon felüli eredményről" beszél, a tizenöt éves magyar tanulók 17 százaléka még mindig funkcionális analfabéta.
Javult a 15 éves magyar diákok szövegértése a PISA (nemzetközi tanulói vizsgálat) 2009-es felmérése szerint - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón a kutatás most elkészült és közzétett értékelései és adatai alapján.
A tizenöt éves korosztályban a fiúk mindössze 15 és a lányok 20 százaléka olvas rendszeresen (legalább havonta egy) könyvet. Ugyanakkor ebben a korosztályban a fiúk egyötöde, illetve a lányok egytizede egyáltalán nem vesz a kezébe olvasnivalót.
Szövegértésben kilenc ponttal haladta meg a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok teljesítménye az átlagot, ezzel pedig az eddigi legjobb eredményt érték el a nebulók - olvasható az oktatási tárca honlapján közzétett felmérésből, mely azonban arra is rávilágít, hogy bár a nyolcadikosok körében valamelyest javult, a tízedikeseknél azonban romlott a matematikai és szövegértési kompetenciák mértéke az előző évhez képest.
"Az unióban nagyjából 20-30 százalékra tehető a funkcionális analfabéták aránya. Nálunk minden negyedik felnőtt az lehet" - mondta el a hvg.hu-nak Steklács János, a Magyar Olvasástársaság elnöke.
