Javuló teljesítmény nyolcadikban, romló tízedikben

Szövegértésben kilenc ponttal haladta meg a nyolcadik évfolyamon tanuló diákok teljesítménye az átlagot, ezzel pedig az eddigi legjobb eredményt érték el a nebulók - olvasható az oktatási tárca honlapján közzétett felmérésből, mely azonban arra is rávilágít, hogy bár a nyolcadikosok körében valamelyest javult, a tízedikeseknél azonban romlott a matematikai és szövegértési kompetenciák mértéke az előző évhez képest.

  • Edupress
Edupress
A nyolcadik évfolyamon matematikánál 6, a szövegértésnél pedig 9 ponttal teljesítettek az átlag felett a diákok, a tízedikeseknél azonban 9-9 ponttal csökkentek a kompetenciák értékei a tavalyi évhez viszonyítva. Az eredményekből egyben kiderül, a legjobban a nyugat-dunántúli fiatalok teljesítettek, a lemaradás pedig főként Észak-Magyarországot és Észak-Alföldet érinti. Különbségeket azonban az egyes településtípusok között is felfedeztek a szakemberek: hatodikban és nyolcadikban matematikából 53-57, szövegértésből 59-62 pontnyi az eltérés.

A felmérésből kiderül az is, hogy a 10. évfolyamon tanuló szakiskolások lemaradása kimagaslóan nagy, míg a szerkezetváltó - hat, illetve nyolc osztályos - gimnáziumba járók jelentős előnyre tettek szert az átlaghoz képest: tízedik évfolyamon a matematika és a szövegértés területén a négy évfolyamos gimnáziumokhoz viszonyítva 50, illetve 30, a szakközépiskolásokhoz képest 92, valamint 104 pontos különbség tapasztalható.(Forrás: Inforadio.hu)

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.