Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási...
Riasztó adatokról számolt be csütörtökön Brüsszelben az az uniós szakértői csoport, amely Andrulla Vasziliu oktatási EU-biztos felkérésére a tagországok polgárainak olvasási, szövegértési készségét mérte fel.
A 15 évesek egyötöde, valamint közel 75 millió felnőtt híján van az alapvető olvasási és írási készségeknek, ez rontja elhelyezkedési esélyeiket, nyomorba és kirekesztettségbe taszítja őket - állapította meg a holland Laurentien hercegnő által vezetett szakértői munkacsoport.
Az EU-országok oktatási miniszterei korábban azt a célt tűzték maguk elé, hogy 2020-ra 15 százalékra csökkentsék az unióban a 15 éves korosztályon belül azok arányát, akik az olvasáskészség terén gyengén teljesítők közé tartoznak. A csoporthoz tartozókat úgy írják le szakmai körökben, hogy csak a legegyszerűbb szövegértési feladatokat képesek megoldani, mint például egyetlen információ megtalálása, a szöveg fő témájának meghatározása vagy kapcsolat felfedezése valamilyen jól ismert dologgal.
A statisztika 25 EU-tagország mutatóit veti egybe. A gyengén teljesítő 15 évesek aránya a 25 országban 2006-ban átlagosan 23,1 százalék, 2009-ben pedig 19,6 százalék volt. A javulás tehát 3,5 százalékpont. A legjobb 2009-ben, Finnországban volt a helyzet: ott 8,1 százalék tartozott ebbe a csoportba - igaz, hogy 2006-ban még csak 4,8 százalék. A finnek után a második legjobb teljesítményt 2009-ben az észtek nyújtották, 13,3 százalékkal. A rangsor végén Bulgária és Románia állt 2009-ben, 41, illetve 40,4 százalékkal.
Magyarországon a helyzet az átlagosnál néhány százalékponttal jobb volt: 2006-ban 20,6, 2009-ben 17,6 százalék tartozott a gyengén olvasó fiatalok közé, a javulás tehát 3 százalékpontos.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
