Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A polgári jogi záróvizsgán óriási a bukási arány, van, akit 3 mondat után megbuktattak, más élete legmegalázóbb élményének nevezte a záróvizsgát
– derült ki egy, az Eduline-hoz eljuttatott olvasói levélből és az ehhez csatolt dokumentumokból, amit az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar végzős diákjai állítottak össze.
Egy diák – akit az egyszerűség kedvéért nevezzünk Petrának – még a telefonszámát is privátra állította, hogy ebből se derüljön ki róla semmi, mert ennyire tart a retorziótól. A hallgató arról beszélt az Eduline-nak, hogy őt úgy buktatták meg, hogy a három tételből csak másfelet engedtek neki elmondani. Volt, aki még rosszabbul járt: az előtte vizsgázót három mondat után megszakították, és megbuktatták.
A diáklány azt mondta, hogy a helyzet azért sem egyszerű, mert ezeket a hallgatókat gyakorlatilag a záróvizsga választja el az egyetem befejezésétől.
Akik megbuktak, azoknak július 2-án van lehetőségük utóvizsgára, viszont Petra és több társa ekkor már új munkahelyén kezdene, mivel korábbi, következetesen jó tanulmányi eredményeik alapján már kaptak is állásajánlatot. Petra a bukás után megírta a munkáltatójának: bizonytalanná vált, hogy minden vizsgáján átmegy majd.
A bukási arány ezen a vizsgán még csak nem is összeegyeztethető a többi vizsgáéval
– hangsúlyozta a diáklány, részben arra reagálva, hogy a dékán, Dr. Somssich Réka álláspontja szerint „a magas bukási arány önmagában nem rendkívüli, és a sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak.”
Petra és más diákok tapasztalatai szerint azonban valójában két oktató áll a háttérben, ők azok, akiknél a magas bukási arány megalázó és lekezelő bánásmóddal is párosul.
Egy, a végzős diákok által készített hallgatói jelentés szerint a végzősök 72,9%-a tapasztalt valamilyen problémát a polgári jogi záróvizsgával kapcsolatban. Több mint 40%-uk az aránytalanul magas bukást és a nem megfelelő vizsgáztatói attitűdöt emelte ki, emellett több mint harmaduk szerint probléma volt a méltányosság hiánya és az átláthatatlan követelmények rendszere is. A kérdőívet 85-en töltötték ki, akik közül a legtöbben 2025-ben és 2026-ban vizsgáztak a tárgyból.
„Konkrétan szinte sírtam a vizsga után, olyan szinten megalázó volt a lenéző tekintete, a kérdések flegmasága és az aránytalanul hosszú feleltetés”
– írta az egyik hallgató, míg egy másik arról számolt be, hogy egy elsápadt lány, aki megkérdezte, hogy kimehet-e a mosdóba, mert hányingere van, azt a választ kapta a vizsgabizottságtól, hogy „persze, de akkor a három tétel mellé további három tételt kell húznia.”
Mások is megfélemlítő légkörű, megalázó, gúnyos magatartást tapasztaltak a záróvizsgán – ezek elsősorban két tanárhoz kötődnek a kérdőív alapján –, és sokan részletezték azt is, hogy pár mondat után megbuktatták őket, vagy ha mégsem, a folyamatos keresztkérdések miatt nem is jutottak szóhoz, és nem tudták elmondani, amit megtanultak.
A két tanár markmyprofessor.com-on elérhető értékelései alapján is hasonló kép rajzolódik ki: lekezelés, megalázás, „az egyik legrosszabb záróvizsga élmény”, a segítőkészség hiánya, és a diákok kinevetése az orruk előtt, a vizsga kellős közepén.
Fontos, hogy a diákoktól több jelzés érkezett a kari HÖK, illetve az egész egyetemen működő EHÖK felé a záróvizsgán tapasztaltakkal kapcsolatban.
Bár a szerveződő diákok Lannert Juditnak és a felsőoktatásért felelős államtitkárnak, Katz Sándornak is írtak, tőlük még nem érkezett válasz. Az is megnehezíti a dolgukat, hogy az oktatási és gyermekügyi minisztériumnak egyelőre még nincs hivatalos e-mail-címe, melyen elérhetőek lennének.
Az EHÖK elnök, Nagy Anna Dorottya e-mailje alapján hétfőig kellett kitölteni azt a kérdőívet, amit a panasszal élő végzős diákok hoztak létre, majd később az ÁJK HÖK is megosztotta a Facebook-csoportjában. Itt azt is közölte az elnök, hogy kedden kerül sor tárgyalásra a kar vezetésével az ügyben, ahol
„a cél a konkrét kari intézkedési terv véglegesítése, utána pedig a kar általi kommunikáció erről a hallgatók felé.”
Az EHÖK elnöke még a tárgyalások előtti e-mailjében jelezte Somssich Réka álláspontját: a dékán szerint a konkrét záróvizsga eredményének felülvizsgálatára nincs lehetőség, a vizsga lebonyolítását szabályosnak tartja, és azt is hangsúlyozta, hogy bár a polgári jogi záróvizsga nehéz, a követelmények előre ismertek.
Ugyanakkor Somssich nyitott arra, hogy a HÖK-kel egyeztessen a felmerült problémákról, és támogatja azt a korábban is felmerült lehetőséget, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként vehessenek részt a záróvizsgákon. Petra és társai viszont attól tartanak, hogy ez a megbeszélés csak látszatintézkedés,
mivel a problémák évek óta jelen vannak, és érdemi változás vagy párbeszéd a hallgatók tapasztalatai alapján nem történt. Igaz, ez azért is lehet így, mert a vizsgázók csak kis része jelzett vissza a HÖK vagy az oktató felé, tartva a következményektől. Petra szerint a csoportos felszólalás a korábbiakhoz képest új dolog, ő ezt azért tartotta fontosnak, mert szerinte a helyzet fenntarthatatlanná vált.
Az ELTE az Eduline megkeresésére azt írta, hogy ÁJK vezetése teljes mértékben nyitott a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre és panaszokra, és ehhez intézményes fórumot is biztosít a hallgatói jólléti tanácsadó útján. Emellett a hallgatói önkormányzat is fontos szerepet tölt be a hallgatói tapasztalatok becsatornázásában. Az önkormányzat vezetői rendszeresen egyeztetnek a kari vezetéssel, illetve egyes vizsgákat, vagy vizsgaalkalmakat érintő konkrét panaszok miatt külön megbeszélések is vannak.
Amennyiben a panaszok ezt indokolják, a kari vezetés soron kívül kivizsgálja az adott vizsgához kapcsolódó gyakorlatot, a szabályzati keretek között megtett intézkedésekről pedig tájékoztatja a hallgatói önkormányzatot.
Ugyanakkor kitértek arra is, hogy az egyes vizsgák szakmai-tartalmi értékelése ugyanakkor nem lehet utólagos felülvizsgálat tárgya. Az Egyetemen működő Hallgatói Jogorvoslati Bizottság a vizsgák lebonyolításának szabályszerűségével kapcsolatos panaszokat vizsgálhatja ki – a Bizottság előtt az ÁJK záróvizsgáival összefüggésben jelenleg nincs ilyen eljárás folyamatban. Az egyes záróvizsga tárgyakhoz kapcsolódó követelmények a kari honlapon kerülnek közzétételre, emellett a záróvizsga-felkészítő szolgál arra, hogy a hallgatók a tételsort megismerjék, és tájékozódjanak az elvárt követelményekről.
Végül kitértek arra is, hogy a jelenlegi záróvizsga-időszakban valóban érkeztek jelzések mind a hallgatói önkormányzat, mind a hallgatói jólléti tanácsadó felé a polgári jogi záróvizsgák légkörével kapcsolatban, ezért az aktuálisan felmerült kérdésekről és a záróvizsgákhoz kapcsolódó tapasztalatokról a kari vezetés egyeztetett a hallgatói önkormányzattal. Ennek eredményeként abban állapodtak meg, hogy a hallgatói önkormányzat képviselői – a vizsgák transzparenciájának biztosítása érdekében, valamint azért, hogy közvetlen rálátással bírjanak a záróvizsgákkal kapcsolatos tényleges gyakorlatra – megfigyelőként részt vehetnek a további záróvizsgákon. Ennek tapasztalatait az szintén értékelni fogják.
Az üggyel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a HÖK-nek, az EHÖK-nek is, amennyiben válaszolnak, válaszukkal frissítjük cikkünket.
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
