Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Átalakítaná a kormány a pedagógus-továbbképzés jelenlegi rendszerét. A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet alapján megszűnnének a tartalmi megújító továbbképzések és a gyakornoki továbbképzések, miközben új lehetőségként megjelennének az intézmények által szervezett belső képzések.

A kormány a társadalmi egyeztetéshez közzétett leírásban azzal indokolja az átalakítást, hogy az eddigi rendszer túlságosan központosított volt. A képzéseket ugyan több egyetem bevonásával, de központilag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szervezte, arról pedig az iskolaigazgatók döntöttek, hogy a tantestület tagjai közül kinek mikor és milyen tartalmi megújító továbbképzésen kellett részt vennie.

Ehhez társult, hogy minden pedagógusnak és a gyakornoknak le kellett vizsgáznia a Nemzeti Alaptantervből. Ez a centralizáció lehetőséget adott a képzések ideológiai befolyásolására, miközben nem alkalmazkodott az egyes oktatási intézmények eltérő továbbképzési igényeihez, az iskolák előtt álló helyi kihívásokhoz

– fogalmaz a kormány a társadalmi egyeztetés leírásában.

A tájékoztató szerint ezért a pedagógus-továbbképzés átalakításának első ütemében három ponton változtatnának a rendszeren: megszüntetnék a tartalmi megújító képzéseket, a gyakornokoknak nem kellene levizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből, az intézmények pedig saját belső képzéseket szervezhetnének.

A hatályos szabályozásban ugyanakkor a „NAT-vizsga” nem ezen a néven szerepel. A pedagógus-továbbképzésről szóló rendelet szerint a gyakornoki továbbképzés két, egyenként 15 kredites képzésből áll. Az egyik a köznevelés közszolgálati jellegével kapcsolatos ismeretekre készít fel, a másik pedig – egyes pedagógus-munkakörök kivételével – a pedagógus munkaköréhez kapcsolódó, a nevelő-oktató munka során alkalmazott tartalomszabályozókról szól.

A most társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet sem külön a „NAT-vizsga” kötelezettségét törölné el, hanem magát a gyakornoki továbbképzést vezetné ki a rendszerből. A kormány tájékoztatása szerint ennek eredményeként a gyakornokoknak a jövőben nem kellene levizsgázniuk a Nemzeti alaptantervből.

Saját képzéseket szervezhetnének az iskolák és az óvodák

A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége maga nem szűnne meg. Továbbra is ötéves ciklusokban legalább 120 kreditet kellene megszerezniük.

Az viszont változna, hogyan teljesíthetik ezt a követelményt. A tartalmi megújító képzések kivezetésével a pedagógusok választható képzésekkel, intézményi belső továbbképzésekkel, illetve más, a rendelet alapján beszámítható képzésekkel és szakmai tevékenységekkel szerezhetnék meg a szükséges krediteket.

Az iskolák és óvodák saját maguk is szervezhetnének képzéseket a pedagógusaiknak, amelyeket az adott intézmény pedagógiai programjához, helyi tantervéhez, értékelési rendszeréhez, működéséhez, illetve a nevelőtestület szakmai igényeihez igazíthatnának.

A rendelettervezet több lehetséges témát is felsorol. A belső továbbképzések foglalkozhatnának többek között az alapkészségek fejlesztésével, a digitális pedagógiával, az inkluzív neveléssel, a gyermekvédelemmel és a gyermekek jogaival, a környezeti neveléssel, a pályaorientációval, valamint az intézményi innovációkkal és a jó gyakorlatok megosztásával.

A részvétel önkéntes lenne, a belső továbbképzéseket pedig jelenléti formában lehetne megtartani. Egy, az igazgató által jóváhagyott és igazolt intézményi képzésért 15 kreditet kaphatna a pedagógus, egy tanévben azonban legfeljebb egy ilyen képzés lenne beszámítható.

Az intézménynek a képzés szakmai programját és a teljesítést igazoló dokumentumokat öt évig kellene megőriznie, a megszerzett krediteket pedig az igazgató rögzítené a pedagógus-továbbképzési rendszerben.

A továbbképzési rendszer átalakításához az óvodai szabályozást is hozzáigazítanák. Egy külön, szintén társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet módosítaná az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló rendeletet: mivel megszűnne a „tartalmi megújító továbbképzés” mint önálló képzési kategória, az alapprogramból is törölnék az erre vonatkozó hivatkozást. A tervezet indokolása szerint erre kifejezetten a pedagógus-továbbképzési rendszer átalakítása miatt van szükség.

Mi lesz az NKE képzéseivel?

A tartalmi megújító képzések mint külön képzési kategória megszűnnének, ez azonban nem feltétlenül jelentené azt, hogy valamennyi eddigi program eltűnik a kínálatból. A tervezet szerint a köznevelésért felelős miniszter kiválaszthatná azokat a megfelelő szakmai tartalmú képzéseket, amelyeket az Oktatási Hivatal választható képzésként továbbra is nyilvántartásba vehet. Ezek megszervezésével az NKE-t vagy más, a képzés lebonyolítására alkalmas szervezetet is megbízhatnának.

A 2026/2027-es tanévre leadott jelentkezéseket is érintené a változás

Az átalakítás a 2026/2027-es tanévre már leadott jelentkezéseket is érintené. Az NKE által szervezett tartalmi megújító vagy gyakornoki továbbképzésekre rögzített jelentkezések a rendelet hatálybalépésével megszűnnének.

Ezt követően az Oktatási Hivatalnak 15 napon belül legalább 30 napra újra meg kellene nyitnia a jelentkezési felületet, hogy az érintett pedagógusok másik képzést választhassanak. Az intézményvezetőknek emiatt a 2026/2027-es tanévre már elkészített továbbképzési programjukat is felül kellene vizsgálniuk, és szükség esetén módosítaniuk.

A tervezet szerint az új szabályok a rendelet kihirdetését követő 15. napon lépnének hatályba. A társadalmi egyeztetés keretében a tervezettel kapcsolatos észrevételeket szeptember 26-ig lehet megküldeni.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.