Ajándéklink létrehozása

34 éven át őrizte Sisi legféltettebb titkait – ki volt Ferenczy Ida, a magyar történelem elfeledett nőalakja?

November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.

A kosztümös történelmi drámák rajongóinak bizonyosan ismerősen cseng a Netflix 2022-ben debütált sikersorozatának címe, A császárné, amely Erzsébet – vagy ahogyan mi, magyarok emlegetni szoktuk, Sisi – és Ferenc József életét, a bécsi udvar mindennapjait, valamint a Habsburg Birodalom politikai konfliktusait eleveníti fel.

A harmadik széria azonban azok számára is különösen érdekes és izgalmas lehet, akiket foglalkoztat a magyar történelem, azon belül is a kiegyezés időszaka, ugyanis a történetben egyre meghatározóbb szerepet kap Sisi magyarok iránt táplált rokonszenve, valamint a Habsburg-udvar és Magyarország közötti viszony alakulása.

A sorozat történelmi hitelességét tovább erősíti, hogy olyan meghatározó magyar személyiségek is feltűnnek benne, mint gróf Andrássy Gyula, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egykori résztvevője, a kiegyezés egyik meghatározó politikusa és az Osztrák–Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke. Mellette azonban egy kevésbé ismert magyar történelmi személyiség, Ferenczy Ida is fókuszba kerül, akinek az élettörténete önmagában is megérdemelne egy külön filmet vagy sorozatot.

Egy kecskeméti nemesi családból a bécsi császári udvarig

Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika 1839. április 7-én látta meg a napvilágot Kecskeméten, egy köznemesi család hat gyermeke közül negyedikként. Magánoktatásban részesült, tudását önképzéssel gyarapította, a felolvasás művészetére pedig Miticzky Ida írónő tanította.

Mindössze 25 éves volt, amikor 1864-ben a bécsi császári udvarba került - Sisi ekkoriban olyan magyar társalkodónőt keresett maga mellé, akivel tökéletesítheti magyar nyelvtudását, és közelebb kerülhet a magyar kultúrához.

A királynénak átadott, előkelő magyar hölgyeket felsoroló ajánlási lista végén szerepelt többek között Ferenczy Ida neve is. Igaz, máig nem tisztázott, pontosan hogyan került fel a névsorra a köznemesi származású fiatal nő, Sisi mégis őt választotta ki. Hamar kiderült, hogy jól döntött, hiszen már az első találkozásukkor kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük, amely az évek során valódi barátsággá mélyült.

Ida származása miatt hivatalosan nem lehetett udvarhölgy, ezért felolvasónőként alkalmazták, ám helyzete hamarosan egészen különlegessé vált az udvarban: 1866-ban brünni alapítványi hölggyé nevezték ki, ami az arisztokrata nőkéhoz hasonló rangot biztosított számára.

A kiegyezés egyik háttérszereplője

Ferenczy Ida szerepe egy idő után már messze túlmutatott azon, hogy segítsen Sisinek a magyar nyelv elsajátításában: közeli bizalmasaként olyan politikai és diplomáciai folyamatoknak is részese lett, amelyek Magyarország történelmét alapvetően meghatározták.

A MúzeumCafé történelmi feldolgozása szerint feltételezhető, hogy már Ida kiválasztásának hátterében is Deák Ferenc és Andrássy Gyula állhatott, akik a fiatal nő közvetítésével szerették volna megismertetni politikai elképzeléseiket a császárnéval.

Az mindenesetre a fennmaradt levelezésekből is jól látszik, hogy Andrássy több alkalommal Idán keresztül juttatta el üzeneteit a királynéhez, és a felolvasónő segítségét kérte a személyes találkozók megszervezéséhez is. Sőt, Ida közreműködésével Sisi a korszak olyan meghatározó magyar személyiségeivel került kapcsolatba, mint Deák Ferenc, Eötvös József és Jókai Mór.

Szoros baráti viszonyt ápoltak

Sisi és Ida kapcsolatának mélységéről a fennmaradt levelek is sokat elárulnak: a királyné magyarul levelezett bizalmasával, akinek már megismerkedésük első évében arról írt, mennyire hiányzik neki a távollétében.

Sisi és Ida egymás között magyarul beszéltek, kapcsolatuk szorosságát pedig jól mutatja, hogy Ida szobái mind a bécsi Hofburgban, mind a gödöllői kastélyban közvetlenül a királyné lakosztályához kapcsolódtak. Sisi még a magánéletének legféltettebb titkaiba is beavatta bizalmasát, akire személyes levelezésének egy részét is rábízta.

Ferenczy Ida soha nem ment férjhez, és egészen Sisi 1898-ban bekövetkezett haláláig, összesen 34 éven keresztül maradt mellette.

A királyné halála után Ida életének egyik legfontosabb feladatává Sisi emlékének megőrzése vált: személyes tárgyainak, leveleinek és egyéb emlékeinek gondozása mellett az 1908-ban megnyílt, budai várban működő Erzsébet Királyné Emlékmúzeum létrehozásában is meghatározó szerepet vállalt.

Származási helyéről sem feledkezett meg: rendszeresen hazalátogatott Kecskemétre, támogatta a város rászorulóit, végrendeletében pedig ezer aranykoronát hagyott a szegények megsegítésére.

Ida 1928. június 28-án, 89 éves korában távozott az élők sorából Bécsben, végakaratának megfelelően pedig szülővárosában, a kecskeméti Szentháromság temetőben helyezték örök nyugalomra.

Írásos hagyatékát, az úgynevezett Farkas Archívumot 2013 óta a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum őrzi. Az 1540 dokumentumból álló gyűjtemény nemcsak Sisi magánéletébe enged betekintést, hanem a kiegyezés időszakáról is értékes forrásanyag mindazok számára, akik szeretnének szélesebb körű ismereteket szerezni a dualizmus koráról.

A nő, aki hitt abban, hogy a neveléssel egy egész ország jövőjét meg lehet változtatni – ki volt Brunszvik Teréz?

Miközben jelenleg is komoly változások körvonalazódnak a magyar óvodai rendszerben, kétszáz évvel ezelőtt egy eltökélt arisztokrata nő egészen új alapokra akarta helyezni a kisgyermekek nevelését hazánkban. Brunszvik Teréz nem gyermekmegőrzőként tekintett az óvodára: úgy gondolta, a kisgyermekkori nevelés alapvetően meghatározza a személyiség, a gondolkodás és az erkölcsi értékrend későbbi fejlődését. Portré.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógusnak nem kell tökéletesnek látszania, arra viszont ügyelnie kell, hogy a saját hátizsákját ne a gyerekekkel cipeltesse”

A pedagóguspályával kapcsolatban gyakran megjelenik az a kép, hogy a tanárnak mindig kiegyensúlyozottnak, türelmesnek és magabiztosnak kell lennie. A szakmai szerep valóban megköveteli az önuralmat és a felelősségteljes viselkedést. A teljes érzelmi átláthatatlanság azonban aligha reális elvárás. A gyerekek érzékelik a feszültséget, észreveszik a türelmetlenséget, a szokatlan hallgatást vagy a megváltozott hangulatot. Sokszor akkor is következtetéseket vonnak le a pedagógus állapotáról, ha ő egyetlen szót sem szól róla. Vélemény.