Müller Anna a PISA-eredmények kapcsán: egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Ha digitális kompetenciáról beszélünk, könnyű arra gondolni, hogy egy diák tud-e magabiztosan számítógépet használni, eligazodik-e az interneten, vagy képes-e egy prezentációt elkészíteni.
A PISA 2025 új, Tanulás a digitális világban modulja azonban nem ezt vizsgálta. A mérés középpontjában a számítógépes problémamegoldás és az önszabályozott tanulás áll. Idetartozik az adatok elemzése, a kísérletezés, számítógépes produktumok létrehozása és javítása, de az is, hogy a diák képes-e értékelni a saját teljesítményét, követni az előrehaladását és fenntartani a motivációját.
A PISA hat képességszintre osztotta a számítógépes problémamegoldást:
A jó digitális teljesítmény tehát nem azonos a gyors kattintással vagy egy program rutinos használatával. A diáknak fel kell ismernie egy problémát, ki kell próbálnia megoldásokat, értelmeznie kell az eredményt, majd szükség esetén változtatnia kell a saját módszerén.
Magyarország ezen a területen 495 pontot ért el az 500 pontos OECD-átlaggal szemben. A jelentés szerint a magyar eredmények Szlovákiáéhoz hasonlók, Lengyelország és Ausztria viszont szignifikánsan jobban teljesített, a kelet-közép-európai régióból pedig Csehország emelkedik ki.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a PISA 2025 magyar eredményeinek egyik legfeltűnőbb sajátossága az iskolatípusok közötti különbség. Ez az új digitális mérésben is nagyon erősen látszik. A nyolcosztályos gimnáziumokban tanuló 15 évesek átlaga 575 pont, a hatosztályos gimnazistáké 557. A technikumokban 488, az általános iskolában maradt 15 éveseknél 420, a szakképző iskolákban pedig mindössze 408 pont az átlag. A két szélső érték között 167 pont van.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gimnázium önmagában ennyivel jobban fejleszti a digitális készségeket. Nahalka István oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar iskolarendszer erősen szelektív, és a tanulók családi-társadalmi háttere különösen szorosan összefügg a teljesítményükkel. Emiatt az iskolatípusok közötti különbségekben az is megjelenik, hogy milyen hátterű és korábbi teljesítményű gyerekek kerülnek az egyes intézményekbe.
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Négy orvosképző kar a top10-ben, de a HVG legjobb egyetemi karok listáját 2027-ben egy természettudományos kar vezeti
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
A pedagóguspályával kapcsolatban gyakran megjelenik az a kép, hogy a tanárnak mindig kiegyensúlyozottnak, türelmesnek és magabiztosnak kell lennie. A szakmai szerep valóban megköveteli az önuralmat és a felelősségteljes viselkedést. A teljes érzelmi átláthatatlanság azonban aligha reális elvárás. A gyerekek érzékelik a feszültséget, észreveszik a türelmetlenséget, a szokatlan hallgatást vagy a megváltozott hangulatot. Sokszor akkor is következtetéseket vonnak le a pedagógus állapotáról, ha ő egyetlen szót sem szól róla. Vélemény.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.