Müller Anna a PISA-eredmények kapcsán: egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Ha digitális kompetenciáról beszélünk, könnyű arra gondolni, hogy egy diák tud-e magabiztosan számítógépet használni, eligazodik-e az interneten vagy képes-e egy prezentációt elkészíteni.
A PISA 2025 új, Tanulás a digitális világban modulja azonban nem ezt vizsgálta. A mérés középpontjában a számítógépes problémamegoldás és az önszabályozott tanulás áll. Ide tartozik az adatok elemzése, a kísérletezés, számítógépes produktumok létrehozása és javítása, de az is, hogy a diák képes-e értékelni saját teljesítményét, követni az előrehaladását és fenntartani a motivációját.
Mit tud, aki jól teljesít?
A PISA hat képességszintre osztotta a számítógépes problémamegoldást:
- 1. szint: egyszerű programok kisebb módosítása, alapvető modellek futtatása;
- 2. szint: egyszerű modellek létrehozása, szimulációk futtatása és alapvető adatgyűjtés;
- 3. szint: működő programok készítése, egyszerű kísérletek végzése és adatok részleges elemzése;
- 4. szint: közepesen összetett programok és modellek készítése, hibakeresés és előrejelzés;
- 5. szint: összetettebb programok írása és javítása, pontos modellek kialakítása;
- 6. szint: komplex, többváltozós rendszerek modellezése, hatékony megoldások készítése és az adatok közötti összefüggések pontos értelmezése.
A jó digitális teljesítmény tehát nem azonos a gyors kattintással vagy egy program rutinos használatával. A diáknak fel kell ismernie egy problémát, ki kell próbálnia megoldásokat, értelmeznie kell az eredményt, majd szükség esetén változtatnia kell a saját módszerén.
Magyarország ezen a területen 495 pontot ért el az 500 pontos OECD-átlaggal szemben. A jelentés szerint a magyar eredmények Szlovákiáéhoz hasonlóak, Lengyelország és Ausztria viszont szignifikánsan jobban teljesített, a kelet-közép-európai régióból pedig Csehország emelkedik ki.
A gimnazisták és a szakképzősök között ezen a területen is szakadék van
Ahogy azt korábban már megírtuk, a PISA 2025 magyar eredményeinek egyik legfeltűnőbb sajátossága az iskolatípusok közötti különbség. Ez az új digitális mérésben is nagyon erősen látszik. A nyolcosztályos gimnáziumokban tanuló 15 évesek átlaga 575 pont, a hatosztályos gimnazistáké 557. A technikumokban 488, az általános iskolában maradt 15 éveseknél 420, a szakképző iskolákban pedig mindössze 408 pont az átlag. A két szélső érték között 167 pont van.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gimnázium önmagában ennyivel jobban fejleszti a digitális készségeket. Nahalka István oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar iskolarendszer erősen szelektív, és a tanulók családi-társadalmi háttere különösen szorosan összefügg a teljesítményükkel. Emiatt az iskolatípusok közötti különbségekben az is megjelenik, hogy milyen hátterű és korábbi teljesítményű gyerekek kerülnek az egyes intézményekbe.
