A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Müller Anna közzétett egy rövid videót, amelyen nem túl bizakodóan értékelte a legfrissebb PISA-eredményeket.
Mint arról beszámoltunk, a a 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt mindkét területen az elmúlt 25 év, egyben a hazai PISA-mérések történetének legalacsonyabb eredményét érték el.
„Amikor megláttam az idei PISA-eredményeket, őszintén mondom, összeszorult a gyomrom. 35 évig tanítottam matematikát és kémiát. 2003 óta most születtek a legrosszabb eredmények matematikából. A szakértők azt mondják, hogy egy tanév nagyjából 20 pontnyi tudást ad hozzá a gyermek teljesítményéhez, azaz, amit most látunk, azt jelenti, hogy nagyjából egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk” – mondta az országgyűlési képviselő a videóban, utalva arra, hogy míg 2022-ben a magyar diákok szövegértésből 473, matematikából 472 pontot értek el, 2025-ben ezek a számok 452-re, illetve 459-re csökkentek.
Müller felidézte, a magyar diákok a szövegértés során is rosszul teljesítettek, amiből arra lehet következtetni, hogy hiányosak az alapok. Emellett a legjobban teljesítő diákok aránya is csökkent, vagyis a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Ha most nem változtatunk, akkor a következő generáció kevesebb eséllyel indul az életbe. A PISA-eredménye nem csak számok, ez egy figyelmeztetés és tükör az elmúlt évekre vonatkozóan
– zárta.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
