A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Müller Anna közzétett egy rövid videót, amelyen nem túl bizakodóan értékelte a legfrissebb PISA-eredményeket.
Mint arról beszámoltunk, a a 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt mindkét területen az elmúlt 25 év, egyben a hazai PISA-mérések történetének legalacsonyabb eredményét érték el.
„Amikor megláttam az idei PISA-eredményeket, őszintén mondom, összeszorult a gyomrom. 35 évig tanítottam matematikát és kémiát. 2003 óta most születtek a legrosszabb eredmények matematikából. A szakértők azt mondják, hogy egy tanév nagyjából 20 pontnyi tudást ad hozzá a gyermek teljesítményéhez, azaz, amit most látunk, azt jelenti, hogy nagyjából egy teljes tanévnyi tudást veszítettünk” – mondta az országgyűlési képviselő a videóban, utalva arra, hogy míg 2022-ben a magyar diákok szövegértésből 473, matematikából 472 pontot értek el, 2025-ben ezek a számok 452-re, illetve 459-re csökkentek.
Müller felidézte, a magyar diákok a szövegértés során is rosszul teljesítettek, amiből arra lehet következtetni, hogy hiányosak az alapok. Emellett a legjobban teljesítő diákok aránya is csökkent, vagyis a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
Ha most nem változtatunk, akkor a következő generáció kevesebb eséllyel indul az életbe. A PISA-eredménye nem csak számok, ez egy figyelmeztetés és tükör az elmúlt évekre vonatkozóan
– zárta.
https://www.facebook.com/reel/1382654913985783
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
Mekkora az esélye, hogy a diákot felveszik a kiszemelt középiskola adott tagozatára? Mire lehet számítani a középiskolai felvételi szóbelijén, vagy éppenséggel hogyan lehet megnézni, hogy egy középiskolába hány ponttal lehetett bekerülni az előző években? Az a szülő, akinek a gyereke a középiskolai felvételi előtt áll, biztosan találkozott már a Sulinavigátorral, melynek keretében 25-26 láthatatlan önkéntes a saját szabadidejében segít eligazodni ebben az információs útvesztőben.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A nevelést-oktatást segítők mellett a technikai dolgozók fizetése is emelkedik. Az állami egyetemek oktatóinak béremelésére 10 milliárd forintot különítenek el.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
