Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint a magyar diákok történelmi mélyponton lévő PISA-eredményei a Fidesz–KDNP 16 éves „romboló” oktatáspolitikájának következményei, amelyek miatt Magyarország elmarad a régiós átlagtól.
A miniszter Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy bár az oktatás világszerte válságban van, és a kompetenciaeredmények nemzetközi szinten is csökkennek, ez nem magyarázza meg, hogy Magyarország miért teljesít rendre az átlag alatt, és miért marad el a hasonló helyzetből induló Csehországtól, Lengyelországtól vagy Észtországtól.
A 2025-ös PISA-mérés eredményei valóban azt mutatják, hogy a magyar 15 évesek matematikából és szövegértésből az elmúlt 25 év legalacsonyabb pontszámait érték el. Szövegértésből 452 pontot, matematikából pedig 459 pontot szereztek, ami jelentősen elmarad az OECD átlagától szövegértésben.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Lannert Judit kiemelte, hogy csökkent a legjobban teljesítő magyar diákok aránya, és a tanulók kíváncsisága is. Aggasztó adat, hogy 2022 és 2025 között nőtt a nem online iskolai zaklatás előfordulása, és ma már a magyar gyerekek egyötöde számol be ilyen tapasztalatról.
https://www.facebook.com/reel/1807514330373068/
A miniszter szerint ez a Fidesz–KDNP oktatáspolitikájának „súlyos bizonyítványa”, mivel tizenhat évük volt arra, hogy jobbá tegyék a magyar oktatást, ehelyett „Magyarország leszakadni látszik a régió sikeresebb országaitól”.
Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezeket a folyamatokat most nekik kell megfordítaniuk. Ehhez a pedagógusok mellett a szülőkre is partnerként számítanak, hiszen a gyerekek fejlődése nem ér véget az iskola kapujában. Közösen kell erősíteni a gyerekek kíváncsiságát és aktivitását, fejleszteni kreativitásukat és önálló gondolkodásukat, valamint megtanítani őket arra, hogyan használják okosan és felelősen a mesterséges intelligenciát.
Az oktatásügyi és gyermekügyi miniszter korábban már jelezte, hogy a tárca mesterségesintelligencia-stratégián dolgozik, és szükség van a Nemzeti alaptanterv átalakítására is, hogy az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára nagyobb hangsúlyt fektessenek.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
Lannert Judit szerint a magyar gyerekek ennél jobbat érdemelnek.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
