A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
A PISA-eredményeket egy nappal a hivatalos, szeptember 8-i nyilvánosságra hozatal előtt, szeptember 7-én ismertették a sajtó képviselőivel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. A sajtótájékoztatón Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője mutatta be a 2025-ös PISA-mérés magyarországi és nemzetközi eredményeit. A 2025-ös PISA-mérés magyar eredményeiről és a sajtótájékoztatón elhangzottakról részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.
A friss adatok szerint a magyar 15 évesek matematikából és szövegértésből is az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. A sajtótájékoztatón Lannertet arról is kérdezték, milyen oktatáspolitikai beavatkozásokkal lehetne megfordítani a hosszabb ideje látható kedvezőtlen folyamatokat.
A miniszter válaszában elmondta, hogy a tárcánál már elkezdtek dolgozni egy stratégián, amelyet hamarosan szakemberekkel szeretnének egyeztetni, majd nyilvánosságra hozni. Erre építenék a későbbi jogalkotási folyamatokat, köztük új törvényeket és a Nemzeti alaptanterv átalakítását is. „Azt gondolom, hogy a Nemzeti alaptanterv átalakítása lesz az, amin keresztül szeretnénk ezt a problémát megközelíteni” – tette hozzá.
Az új Nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kapnának az alapkompetenciák, ezen belül a szövegértés és a matematika, a szövegértés fejlesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt helyeznének. Ennek érdekében különböző kampányokat is indítanának. Már a korai életkorban elkezdenék a szövegértés fejlesztését, bevonnák az óvodákat, és a kulturális szférával, illetve művészekkel együttműködve intenzív kampányt indítanának az olvasás népszerűsítésére.
Arra a kérdésre, hogy mikorra készülhet el az új Nemzeti alaptanterv, a tárcavezető azt mondta, ehhez körülbelül másfél évre lesz szükség.
A miniszter később részletesebben is beszélt arról, milyen irányban változtatná meg a Nemzeti alaptantervet. Szerinte a 21. században szükséges tudást kell bevinni az iskolákba, ehhez pedig alapvetően változtatni kell a jelenlegi szemléleten.
A Nemzeti alaptanterv egy nagyon gyökeres szemléletbeli fordulatot fog hozni
–
fogalmazott.
Lannert szerint szakítani kell azzal a hagyománnyal, hogy egyre több ismeretet egyre több tantárgyba próbálnak ömleszteni. Úgy fogalmazott, a diákok jelenleg már napi 6-8 órát tanulnak, amihez még a házi feladatok is hozzáadódnak, ezt pedig szerinte „nem kell így csinálni”.
Példaként Észtországot említette, amely a PISA-mérésen az egyik legjobban teljesítő európai országok között szerepel. Rámutatott, hogy az észtek több területet integráltan kezelnek, összekapcsolják a különböző témákat, nagyobb figyelmet fordítanak a gyerekek idejére.
Nem gondolják azt, hogy minél többet tanulnak, annál többet fognak tudni, mert pontosan az ellenkezője az igaz. Minél több idejük van gondolkodni, annál jobban fognak tanulni
– mondta.
A PISA-adatok egyik régóta látható problémája, hogy Magyarországon az OECD-átlagnál erősebben függ össze a tanulók teljesítménye a családi hátterükkel.
A sajtótájékoztatón ezért az is felmerült, hogyan akadályozná meg a minisztérium, hogy az iskolarendszer konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve napirendre kerülhet-e a korai szelekció és a szabad iskolaválasztás átgondolása.
Lannert válaszában a koragyermekkori nevelés jelentőségét emelte ki - szerinte az első tíz évben kell olyan feltételeket teremteni, amelyek révén a gyerekek megszerezhetik azokat az alapvető kompetenciákat, amelyekre később építeni tudnak. A miniszter szerint sokat kell változtatni a pedagógiai módszertanon és tenni kell az előítéletek csökkentéséért is. A korai szelekcióval és a szabad iskolaválasztással kapcsolatban ugyanakkor nem jelentett be konkrét változtatást.
Lannert azt mondta, az iskolarendszer szerkezetével és a szabad iskolaválasztással kapcsolatos kérdéseket a szakmával együtt szeretnék megvitatni.
Mindenki nagyon türelmetlen, hogy miért nem tudom most megmondani. Azért nem tudom megmondani, mert tényleg nem én akarom megmondani. Azt szeretném, hogy ezt együtt találjuk ki
– fogalmazott.
Lannert kitért arra is, hogy a szülők támogatásra szorulnak, ezért a kora gyermekkori államtitkárságon erre külön létrehoznak egy osztályt, ami ezzel foglalkozik. Mint fogalmazott, sok szülő túlterhelt, és nehézséget jelent számukra, hogy a gyerekeket elszakítsák a digitális eszközöktől.
A miniszter szerint ezen sokat segíthet, ha egy osztály szülői közössége közösen alakít ki szabályokat - ha a családok összehangoltan cselekszenek, a gyerekek kevésbé érezhetik úgy, hogy egyedül ők maradnak ki valamiből egy-egy korlátozás miatt.
Lannert ezt egyfajta „társadalmi tőkének” nevezte: olyan helyzetnek, amelyben a pedagógusok és a szülők közösen alkotnak védőhálót a gyerekek körül. A minisztérium ezt a fajta együttműködést már a legkorábbi életévektől erősítené.
A PISA-adatok kapcsán a mesterséges intelligencia használata is szóba került. Lannert arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok bizonyos, tanulást támogató feladatokra az OECD-átlagnál kisebb arányban használják az AI-t. Az egyik vizsgált tanulási célra a magyar diákok 25 százaléka használja, szemben a 31 százalékos OECD-átlaggal, és a szövegek összefoglalására is az OECD-átlagnál kisebb arányban veszik igénybe.
Ezzel szemben Lannert problémásnak tartja, amikor a mesterséges intelligencia már lényegében a diák helyett végzi el a feladatot. A magyar tanulók 29 százaléka használja az AI-t írásbeli feladatok szövegének, illetve azok első változatának elkészítésére. „Igazából helyettünk dolgozik a mesterséges intelligencia” – fogalmazott a miniszter.
Lannert szerint ezen a területen is lépni kell. Bejelentette, hogy a minisztériumban AI-stratégián dolgoznak, amelyet hamarosan egyeztetésre bocsátanak, és ennek megvalósításában a szülők jóval erősebb együttműködését is kérnék.
A miniszter az AI használatát összekapcsolta a diákok kíváncsiságának csökkenésével is: úgy véli, növelni kell a kíváncsiságot és az aktivitást, fejleszteni kell a kreativitást, a mesterséges intelligenciával pedig meg kell tanulni okosan bánni.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer jövőjéről nem egyedül szeretne dönteni. Szerinte az átalakítás során a demográfiai csökkenéssel, az oktatás finanszírozásával és azzal is szembe kell nézni, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a társadalom.
Ez nem arról szól, hogy én mit akarok. Arról szól, hogy mi akarjuk ezt megoldani, ezt a problémát
– mondta, majd hozzátette: az oktatási rendszer átalakítása „nagy társadalmi feladat” lesz Magyarország számára, amelynek megoldása nem kizárólag a minisztériumon múlik.
Fontos előrelépésnek tartja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, hogy az új oktatásirányítás elkötelezett a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett, de szerintük ehhez még több ponton át kell alakítani a jelenlegi rendszert. Romankovics András, az egyesület alelnöke szerint a NAT felülvizsgálatára is szükség lehet.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
