Átalakítják a Nemzeti alaptantervet, Lannert Judit „gyökeres szemléletbeli fordulatot” ígér

A PISA-eredményeket egy nappal a hivatalos, szeptember 8-i nyilvánosságra hozatal előtt, szeptember 7-én ismertették a sajtó képviselőivel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. A sajtótájékoztatón Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal Köznevelési Elemzési Főosztályának vezetője mutatta be a 2025-ös PISA-mérés magyarországi és nemzetközi eredményeit. A 2025-ös PISA-mérés magyar eredményeiről és a sajtótájékoztatón elhangzottakról részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.

Át kell alakítani a Nemzeti alaptantervet

A friss adatok szerint a magyar 15 évesek matematikából és szövegértésből is az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. A sajtótájékoztatón Lannertet arról is kérdezték, milyen oktatáspolitikai beavatkozásokkal lehetne megfordítani a hosszabb ideje látható kedvezőtlen folyamatokat.

A miniszter válaszában elmondta, hogy a tárcánál már elkezdtek dolgozni egy stratégián, amelyet hamarosan szakemberekkel szeretnének egyeztetni, majd nyilvánosságra hozni. Erre építenék a későbbi jogalkotási folyamatokat, köztük új törvényeket és a Nemzeti alaptanterv átalakítását is. „Azt gondolom, hogy a Nemzeti alaptanterv átalakítása lesz az, amin keresztül szeretnénk ezt a problémát megközelíteni” – tette hozzá.

Az új Nemzeti alaptantervben kiemelt szerepet kapnának az alapkompetenciák, ezen belül a szövegértés és a matematika, a szövegértés fejlesztésére pedig különösen nagy hangsúlyt helyeznének. Ennek érdekében különböző kampányokat is indítanának. Már a korai életkorban elkezdenék a szövegértés fejlesztését, bevonnák az óvodákat, és a kulturális szférával, illetve művészekkel együttműködve intenzív kampányt indítanának az olvasás népszerűsítésére.

Arra a kérdésre, hogy mikorra készülhet el az új Nemzeti alaptanterv, a tárcavezető azt mondta, ehhez körülbelül másfél évre lesz szükség.

„Gyökeres szemléletbeli fordulatra” van szükség

A miniszter később részletesebben is beszélt arról, milyen irányban változtatná meg a Nemzeti alaptantervet. Szerinte a 21. században szükséges tudást kell bevinni az iskolákba, ehhez pedig alapvetően változtatni kell a jelenlegi szemléleten.

A Nemzeti alaptanterv egy nagyon gyökeres szemléletbeli fordulatot fog hozni

–

fogalmazott.

Lannert szerint szakítani kell azzal a hagyománnyal, hogy egyre több ismeretet egyre több tantárgyba próbálnak ömleszteni. Úgy fogalmazott, a diákok jelenleg már napi 6-8 órát tanulnak, amihez még a házi feladatok is hozzáadódnak, ezt pedig szerinte „nem kell így csinálni”.

Példaként Észtországot említette, amely a PISA-mérésen az egyik legjobban teljesítő európai országok között szerepel. Rámutatott, hogy az észtek több területet integráltan kezelnek, összekapcsolják a különböző témákat, nagyobb figyelmet fordítanak a gyerekek idejére.

Nem gondolják azt, hogy minél többet tanulnak, annál többet fognak tudni, mert pontosan az ellenkezője az igaz. Minél több idejük van gondolkodni, annál jobban fognak tanulni

– mondta.

Mit kezdenének azzal, hogy Magyarországon ennyire számít a családi háttér?

A PISA-adatok egyik régóta látható problémája, hogy Magyarországon az OECD-átlagnál erősebben függ össze a tanulók teljesítménye a családi hátterükkel.

A sajtótájékoztatón ezért az is felmerült, hogyan akadályozná meg a minisztérium, hogy az iskolarendszer konzerválja a társadalmi egyenlőtlenségeket, illetve napirendre kerülhet-e a korai szelekció és a szabad iskolaválasztás átgondolása.

Lannert válaszában a kora gyermekkori nevelés jelentőségét emelte ki – szerinte az első tíz évben kell olyan feltételeket teremteni, amelyek révén a gyerekek megszerezhetik azokat az alapvető kompetenciákat, amelyekre később építeni tudnak. A miniszter szerint sokat kell változtatni a pedagógiai módszertanon, és tenni kell az előítéletek csökkentéséért is. A korai szelekcióval és a szabad iskolaválasztással kapcsolatban ugyanakkor nem jelentett be konkrét változtatást.

Lannert azt mondta, az iskolarendszer szerkezetével és a szabad iskolaválasztással kapcsolatos kérdéseket a szakmával együtt szeretnék megvitatni.

Mindenki nagyon türelmetlen, hogy miért nem tudom most megmondani. Azért nem tudom megmondani, mert tényleg nem én akarom megmondani. Azt szeretném, hogy ezt együtt találjuk ki

– fogalmazott.

A szülőket is jobban bevonnák

Lannert kitért arra is, hogy a szülők támogatásra szorulnak, ezért a kora gyermekkori államtitkárságon erre külön létrehoznak egy osztályt, ami ezzel foglalkozik. Mint fogalmazott, sok szülő túlterhelt, és nehézséget jelent számukra, hogy a gyerekeket elszakítsák a digitális eszközöktől.

A miniszter szerint ezen sokat segíthet, ha egy osztály szülői közössége közösen alakít ki szabályokat – ha a családok összehangoltan cselekszenek, a gyerekek kevésbé érezhetik úgy, hogy egyedül ők maradnak ki valamiből egy-egy korlátozás miatt.

Lannert ezt egyfajta „társadalmi tőkének” nevezte: olyan helyzetnek, amelyben a pedagógusok és a szülők közösen alkotnak védőhálót a gyerekek körül. A minisztérium ezt a fajta együttműködést már a legkorábbi életévektől erősítené.

AI-stratégián is dolgozik a minisztérium

A PISA-adatok kapcsán a mesterséges intelligencia használata is szóba került. Lannert arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar diákok bizonyos, tanulást támogató feladatokra az OECD-átlagnál kisebb arányban használják az AI-t. Az egyik vizsgált tanulási célra a magyar diákok 25 százaléka használja, szemben a 31 százalékos OECD-átlaggal, és a szövegek összefoglalására is az OECD-átlagnál kisebb arányban veszik igénybe.

Ezzel szemben Lannert problémásnak tartja, amikor a mesterséges intelligencia már lényegében a diák helyett végzi el a feladatot. A magyar tanulók 29 százaléka használja az AI-t írásbeli feladatok szövegének, illetve azok első változatának elkészítésére. „Igazából helyettünk dolgozik a mesterséges intelligencia” – fogalmazott a miniszter.

Lannert szerint ezen a területen is lépni kell. Bejelentette, hogy a minisztériumban AI-stratégián dolgoznak, amelyet hamarosan egyeztetésre bocsátanak, és ennek megvalósításában a szülők jóval erősebb együttműködését is kérnék.

A miniszter az AI használatát összekapcsolta a diákok kíváncsiságának csökkenésével is: úgy véli, növelni kell a kíváncsiságot és az aktivitást, fejleszteni kell a kreativitást, a mesterséges intelligenciával pedig meg kell tanulni okosan bánni.

Nagy társadalmi feladat lesz az oktatás átalakítása

A miniszter hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer jövőjéről nem egyedül szeretne dönteni. Szerinte az átalakítás során a demográfiai csökkenéssel, az oktatás finanszírozásával és azzal is szembe kell nézni, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a társadalom.

Ez nem arról szól, hogy én mit akarok. Arról szól, hogy mi akarjuk ezt megoldani, ezt a problémát

– mondta, majd hozzátette: az oktatási rendszer átalakítása „nagy társadalmi feladat” lesz Magyarország számára, amelynek megoldása nem kizárólag a minisztériumon múlik.

„Hosszú az út” – a szabad tankönyvválasztáshoz a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára is szükség lehet

Fontos előrelépésnek tartja a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete, hogy az új oktatásirányítás elkötelezett a szabad tankönyvválasztás visszaállítása mellett, de szerintük ehhez még több ponton át kell alakítani a jelenlegi rendszert. Romankovics András, az egyesület alelnöke szerint a NAT felülvizsgálatára is szükség lehet.