Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Az Eduline birtokába jutott levelezésben a 2022-ben a polgári engedetlenség kapcsán Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója a fideszes Panyi Miklóstól és Latorcai Csabától kért segítséget. Panyi akkor Gulyás Gergely kabinetvezetőjeként dolgozott, Latorcai pedig közigazgatási államtitkár volt az EMMI-ben.
Ebben az e-mailben Csapodi többek között beszámolt arról, hogy 2022. február 21-én hétfőre rendkívüli értekezletet hívott össze a Trefortban, és a helyetteseivel minden létező, de józan érvvel próbálták lebeszélni a kollégákat a polgári engedetlenségről.
Annyit sikerült elérni, hogy az előzetes felmérésükhöz képest 40 fő helyett 23 fő tervezi jelenleg a csatlakozást. Holnap nyilatkozatot fogok aláíratni minden csatlakozni szándékozóval (hogy vállalják az esetleges munkajogi következményeket), így remélem, hogy kb. 15-20 főre lecsökken majd a létszám
– írta, majd hozzátette azt is, hogy „sajnos olyan erős a politikai elköteleződés és a sok fiatal elkeseredettsége/felháborodása, hogy ennél többet nem tudtunk elérni, pedig mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül (de az meg egyből a sajtóba került volna be)”.
Ellencsapásként, s az odaföntiek jóindulatát megnyerendő, azt találtam ki, hogy 1 vagy 2 sajtóterméknek nyilatkoznék holnap, szerdai megjelenéssel (írásbeli kérdésekre, jóváhagyásommal megjelentetendő interjúk)
– részletezte Csapodi, ezután pedig azt írta, ha egy sajtótermékről lenne szó, akkor a Mandinerre, ha pedig kettőről, akkor a Magyar Nemzetre és a Telexre gondolt, hogy az ő megfogalmazása szerint ne tudjon neki esni az ellenzéki sajtó. Ezután megkérdezte, hogy ezzel egyetértenek-e, és tudnak-e segíteni Mandiner vagy Magyar Nemzet-ügyben, és ha esetleg van jobb ötletük, mit javasolnak.
Fontos, hogy Csapodi mielőtt írt a fideszes politikusoknak, még 2022. február 18-án, pénteken megkereste e-mailben az ELTE vezetőségét is, ahol jelezte, hogy a Trefortban is és a többi gyakorló gimnáziumban is a pedagógusok polgári engedetlenségre készülnek. Ezzel kapcsolatban pedig felajánlotta, hogy február 21-én az értekezleten kifejthetik a fenntartó álláspontját.
A válasz azonban csak hétfői értekezlet alatt jött meg az ELTE-ről, melyből kiderült, hogy „az egyetem vezetése ezeket a mozgalmakat nem támogatja”, viszont „fontosnak tartja a párbeszédet, a viták józan rendezését tárgyalások útján”, valamint „védeni kívánja az iskolák működésének nyugalmát, óvja azt a környezetet, amely a diákok sikeres felkészülését biztosítja az érettségi vizsgákra, az egyetemi évekre, a továbbtanulásra.”
Két nappal később, 2022. február 23-án a Mandineren megjelent Csapodival egy interjú, melyben a Trefort igazgatója kiemelte, hogy „számos iskola nyilatkozó tanára nyíltan fel is vállalta, hogy abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy valójában semmilyen szankciótól nem kell félniük, hisz hiánycikk, kihalófélben lévő faj lett a pedagógus. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyilatkozatok hangzatos fordulata – miszerint a cselekedetért járó hátrányos következményeket vállalja – maximum egynapi fizetésről való lemondást jelent. Tehát tulajdonképpen semmi rizikót nem vállalnak a tanárok, ami egy valódi polgári engedetlenségnek lényegi eleme lenne.”
Csapodi néhány nappal később elnézést kért a tantestülettől, és az iskola honlapján közleményt adott ki.
„Az interjúnak a tantestületre és egykori diákjainkra vonatkozó kijelentéseit visszavonom. A kialakult helyzetben a sokak által ismert és elismert színvonalú oktató-nevelő munkánk folytatását tartom feladatunknak, s magam is azon dolgozom, hogy a tantestületen belüli belső béke is helyreálljon.”
A levelezés kapcsán megkerestük Csapodi Zoltánt is, aki megerősítette, a polgári engedetlenség kapcsán először a fenntartó ELTE rektorát és a kancellárját kereste, majd erre kapott választ a Rektori Koordinációs Központ vezetőjétől.
Ezután írt e-mailt Panyi Miklósnak, de nem azért, mert Panyi a Miniszterelnökségen dolgozott, hanem mert elmondása szerint régóta ápolnak baráti kapcsolatot. Ezen kívül a címzettek között szereplő Latorcai Csabát is személyesen ismeri a plébániáról, ugyanakkor hangsúlyozta, sajtós ügyben utána saját maga járt el.
Elmondása alapján mindezt azért tette, mert az előtte lévő hónapokban is az elitgimnáziumokkal együtt lobbizott a kormányzatnál, és Panyi Miklós, mint egykori trefortos diák, ebben a munkában segítette.
(Csapodi úgy fogalmazott, hogy nem ez volt az első ilyen alkalom, hiszen például 2016-os tüntetési hullám kapcsán is tárgyaltak az elitgimnáziumok vezetőivel összefogva a kormánnyal, de egy-két apróságot leszámítva, túl sok eredményt nem tudtak elérni.)
Panyi Miklóstól, mint régi trefortos diáktól, 2021 elején kértem segítséget, hogy juttasson be Gulyás Gergelyhez, mert úgy tűnt, hogy neki el lehet mondani mi van a tanárokkal.
– tette hozzá Csapodi, majd kiemelte, hogy erre az egyeztetésre vitte az adatokat, hogy például biológia, kémia, fizika és informatikatanárokból gyakorlatilag nincsen utánpótlás. 2021 nyarán Csapodi már hivatalosan, több igazgatóval együtt ment tárgyalni Gulyáshoz, akit úgy tűnt, sikerült meggyőzniük. Ezután 2021 szeptemberében viszont Novák Katalin, bejelentette, hogy a pedagógusok csak 10 százalékos emelést kapnak, míg a többi ágazat 20-at.
Csapodiék ezután sem álltak le: az igazgatókkal együtt magas pozícióban lévő politikusnál lobbiztak a magasabb fizetésért, hiszen ez is egy fontos része annak, hogy például természettudományos tanárokból legyen utánpótlás, de nem értek el semmilyen eredményt. Ez elmondása alapján ez neki óriási belső feszültséget okozott abban időszakban, és ekkor kezdődtek el a polgári engedetlenségek.
Arról nem beszélve, hogy Csapodi tudta, hogy mi a legfelsőbb politikai körök véleménye az ELTE gyakorló gimnáziumairól, és nem akart, még az akkorinál is hátrányosabb helyzetbe kerülni, ezért írta meg az e-maileket.
A Mandineren megjelent interjú után rájött, nagy hibát követett el, a tantestülettől is elnézést kért egy értekezleten, utána pedig a nyilvánosan a honlapon is, és visszavonta a nyilatkozat kollégáira vonatkozó bántó részét.
Nincs mit tagadnom, én voltam hibás
– tette hozzá.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy később a Trefortból polgári engedetlenség miatt senkit sem rúgtak ki.
Csapodi Zoltán pedig 2026 áprilisában a választások után részt vett azon az egyeztetésen, melyen Magyar Péter fogadta az elitgimnáziumok igazgatóit. Egyébként a testvére az a Csapodi Csaba, aki az Oktatási Minisztérium közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosa.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
