Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Miután levélben kérték, hogy az oktatási miniszter kiválasztásakor vegyék figyelembe a szakmai szervezetek és a köznevelés szereplőinek véleményét, tizenöt gimnáziumi igazgatóval egyeztetett kedden Magyar Péter.
Facebook-oldalán a megbeszélést „szívmelengetőnek” nevezte, és arról írt, hogy a kormányváltás után széles körű szakmai párbeszédet indítanának az oktatás átalakításáról. A Tisza-kormány megalakulása után nemcsak szűk körben, hanem a teljes pedagógustársadalom bevonásával zajlana az oktatás jövőjéről szóló egyeztetés.
Az a jó oktatási rendszer és iskola, amelyben a diákok használható, a való életre felkészítő és befogadható mennyiségű ismeretet tudnak szerezni. Ahol a tanárok ki tudnak teljesedni hivatásukban, megkapják a megfelelő támogatást nemcsak anyagi, hanem szakmai értelemben is. Ahol a szülők biztonságban tudhatják a gyermekeiket, és számíthatnak arra, hogy a diákok a legkorszerűbb tudást kapják, és esélyt arra, hogy tehetségük szerint boldoguljanak a felnőtt életben.
– írta körül, hogy szerinte milyen lenne az ideális iskola és oktatás.
Hozzátette: egy jól működő oktatási rendszer alapja a tanárok, diákok, szülők és civil szervezetek közötti bizalmi együttműködés. Szerinte nemcsak pedagógusokra, hanem más szakemberekre is szükség van az iskolákban, az állam feladata pedig az utánpótlás biztosítása és a modern pedagógiai tudás elérhetővé tétele.
Ahogy megírtuk, az igazgatók által küldött levélre Magyar Péter már hétfőn reagált egy sajtótájékoztatón, ahol megjegyezte: örült volna, ha az elmúlt években is hasonlóan aktívan szólalnak meg az oktatás ügyében. Ugyanakkor hangsúlyozta: a cél most az, hogy „a lehető legerősebb legyen az oktatás”, ezért már másnapra egyeztetést ajánlott fel.
A levél előzménye, hogy sajtóhírek szerint a Tisza Párt akár Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatóját is felkérheti oktatási miniszternek. A párt ugyan több tárcavezető nevét már bejelentette, az oktatásért felelős miniszter személye egyelőre nem ismert.
Megírtuk azt is, hogy Rubovszky Rita mit gondol a magyar oktatásról, elsősorban a pedagógusok terheiről és a NAT által megkövetelt tananyagmennyiségről. Molnár Áron, Nyári Krisztián és Pankotai Lili is megszólalt az ügyben.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
