Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
Miután levélben kérték, hogy az oktatási miniszter kiválasztásakor vegyék figyelembe a szakmai szervezetek és a köznevelés szereplőinek véleményét, tizenöt gimnáziumi igazgatóval egyeztetett kedden Magyar Péter.
Facebook-oldalán a megbeszélést „szívmelengetőnek” nevezte, és arról írt, hogy a kormányváltás után széles körű szakmai párbeszédet indítanának az oktatás átalakításáról. A Tisza-kormány megalakulása után nemcsak szűk körben, hanem a teljes pedagógustársadalom bevonásával zajlana az oktatás jövőjéről szóló egyeztetés.
Az a jó oktatási rendszer és iskola, amelyben a diákok használható, a való életre felkészítő és befogadható mennyiségű ismeretet tudnak szerezni. Ahol a tanárok ki tudnak teljesedni hivatásukban, megkapják a megfelelő támogatást nemcsak anyagi, hanem szakmai értelemben is. Ahol a szülők biztonságban tudhatják a gyermekeiket, és számíthatnak arra, hogy a diákok a legkorszerűbb tudást kapják, és esélyt arra, hogy tehetségük szerint boldoguljanak a felnőtt életben.
– írta körül, hogy szerinte milyen lenne az ideális iskola és oktatás.
Hozzátette: egy jól működő oktatási rendszer alapja a tanárok, diákok, szülők és civil szervezetek közötti bizalmi együttműködés. Szerinte nemcsak pedagógusokra, hanem más szakemberekre is szükség van az iskolákban, az állam feladata pedig az utánpótlás biztosítása és a modern pedagógiai tudás elérhetővé tétele.
Ahogy megírtuk, az igazgatók által küldött levélre Magyar Péter már hétfőn reagált egy sajtótájékoztatón, ahol megjegyezte: örült volna, ha az elmúlt években is hasonlóan aktívan szólalnak meg az oktatás ügyében. Ugyanakkor hangsúlyozta: a cél most az, hogy „a lehető legerősebb legyen az oktatás”, ezért már másnapra egyeztetést ajánlott fel.
A levél előzménye, hogy sajtóhírek szerint a Tisza Párt akár Rubovszky Ritát, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatóját is felkérheti oktatási miniszternek. A párt ugyan több tárcavezető nevét már bejelentette, az oktatásért felelős miniszter személye egyelőre nem ismert.
Megírtuk azt is, hogy Rubovszky Rita mit gondol a magyar oktatásról, elsősorban a pedagógusok terheiről és a NAT által megkövetelt tananyagmennyiségről. Molnár Áron, Nyári Krisztián és Pankotai Lili is megszólalt az ügyben.
Bár az oktatási miniszter személyéről nem született döntés, és nem állapodtak meg konkrét lépésekben, a gimnáziumi igazgatókkal való találkozó jó hangulatban telt – erről beszélt a HVG-nek Kampós András, a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium igazgatója.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
