Nyáry Krisztián: „A történelem tele van fontos, demokratikus gondolkodású politikusokkal, akik viszont korábban papok, lelkészek vagy egyházi tisztségviselők voltak”

„Egy egyházi iskolában tanító vagy azt igazgató pedagógus NEM egyházi személy” – írta Nyáry Krisztián egy friss bejegyzésében, aki szerint ezért félrevezető az a megközelítés, amely egy oktatáspolitikai szereplőt pusztán azért támad, mert egyházi intézményhez kötődik vagy vallásos.

Nyáry úgy véli, a kritika helye nem itt van:

Akinek nem tetszenek egy miniszterjelölt pedagógiai elvei, vagy az, ahogy a gyakorlatban eddig működött, az ezt kritizálja, ne azt, hogy egyházi iskolát vezet és vallásos.

– tette hozzá. Álláspontja szerint a vita tárgyának kizárólag a szakmai munka és az oktatáspolitikai elképzelések kellene, hogy legyenek.

Felőlem amúgy felszentelt pap is lehetne, ha hisz az iskolák autonómiájában, és képes megteremteni demokratikus működésüket.

Nyáry bejegyzésében történelmi példákat is hoz annak alátámasztására, hogy az egyházi kötődés és a demokratikus gondolkodás nem zárják ki egymást.

A történelem tele van fontos, demokratikus gondolkodású politikusokkal, akik viszont korábban papok, lelkészek vagy egyházi tisztségviselők voltak

– írta, példaként említve Horváth Mihályt, az 1848–49-es kormány oktatási miniszterét, de felsorolta többek között Martin Luther King Jr. baptista lelkészt, Desmond Tutu anglikán érseket, Fernando Lugo volt katolikus püspököt és Joachim Gauck evangélikus lelkészt is, akik mind jelentős demokratikus szerepet töltöttek be saját országukban.

A magyar történelemből sem hiányoznak az ilyen példák: Tildy Zoltán, Varga Béla és Slachta Margit pályája mind ezt támasztja alá, ahogyan a jelenből Iványi Gábor munkássága is.

„Az elmúlt 16 évben több száz rendhagyó irodalomórát tartottam. Elsősorban könyvtárakban, mert állami iskolákba többnyire nem tehettem be a lábam” – fejtette ki, majd hozzátette ugyanakkor, hogy „többször voltam katolikus, evangélikus, unitárius, református és zsidó egyházi iskolák vendége”.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.