„Egy egyházi iskolában tanító vagy azt igazgató pedagógus NEM egyházi személy” – írta Nyáry Krisztián egy friss bejegyzésében, aki szerint ezért félrevezető az a megközelítés, amely egy oktatáspolitikai szereplőt pusztán azért támad, mert egyházi intézményhez kötődik vagy vallásos.
Nyáry úgy véli, a kritika helye nem itt van:
Akinek nem tetszenek egy miniszterjelölt pedagógiai elvei, vagy az, ahogy a gyakorlatban eddig működött, az ezt kritizálja, ne azt, hogy egyházi iskolát vezet és vallásos.
– tette hozzá. Álláspontja szerint a vita tárgyának kizárólag a szakmai munka és az oktatáspolitikai elképzelések kellene, hogy legyenek.
Felőlem amúgy felszentelt pap is lehetne, ha hisz az iskolák autonómiájában, és képes megteremteni demokratikus működésüket.
Nyáry bejegyzésében történelmi példákat is hoz annak alátámasztására, hogy az egyházi kötődés és a demokratikus gondolkodás nem zárják ki egymást.
A történelem tele van fontos, demokratikus gondolkodású politikusokkal, akik viszont korábban papok, lelkészek vagy egyházi tisztségviselők voltak
– írta, példaként említve Horváth Mihályt, az 1848–49-es kormány oktatási miniszterét, de felsorolta többek között Martin Luther King Jr. baptista lelkészt, Desmond Tutu anglikán érseket, Fernando Lugo volt katolikus püspököt és Joachim Gauck evangélikus lelkészt is, akik mind jelentős demokratikus szerepet töltöttek be saját országukban.
A magyar történelemből sem hiányoznak az ilyen példák: Tildy Zoltán, Varga Béla és Slachta Margit pályája mind ezt támasztja alá, ahogyan a jelenből Iványi Gábor munkássága is.
„Az elmúlt 16 évben több száz rendhagyó irodalomórát tartottam. Elsősorban könyvtárakban, mert állami iskolákba többnyire nem tehettem be a lábam” – fejtette ki, majd hozzátette ugyanakkor, hogy „többször voltam katolikus, evangélikus, unitárius, református és zsidó egyházi iskolák vendége”.
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
