Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Az Oktatási Bizottságot jelenleg a Tisza Párt politikusa, Szűcs Dóra vezeti, az alelnöki posztokat Müller Anna (TISZA) és Dr. Hankó Balázs (Fidesz) töltik be. A bizottság tagjai Dr. Bugya László, Csák László és Dr. Kincse Csongor a Tisza Pártból, valamint Czirbus Gábor és Molnárné Dr. Lezsák Anna a Fideszből.
A Tisza Párt sajtóosztálya az Eduline kérdésére azt közölte: a személyi változásokról a pártok saját hatáskörben döntenek, így az Oktatási Bizottság összetétele bármikor változhat.
Hozzátették: a Tisza Pártot annyiban érintette a módosítás, hogy Kapronczai Balázs kikerült a bizottságból, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. Lannert Judit bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy „Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.”
A fideszes Molnárné Dr. Lezsák Anna egyelőre kevéssé ismert országos politikai szereplő, a Fidesz országgyűlési képviselője, emellett a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány igazgatója. Az Oktatási Bizottság mellett a Magyarságpolitikai Bizottság tagjaként is szerepel a parlamenti nyilvántartásokban. Apja, Lezsák Sándor, a Fidesz veterán politikusa, aki több mint két évtizeden át volt országgyűlési képviselő és az Országgyűlés alelnöke. A családhoz köthető Lakiteleki Népfőiskola az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesült: a Telex írta meg, hogy idén tavasszal például közel 4,8 milliárd forint támogatást kaptak a Népfőiskola Alapítvány és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat működésére és programjaira.
Hankó Balázst az oktatási területet követőknek nem kell külön bemutatni: a Fidesz-kormányban előbb a felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár volt, majd 2024-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetését is átvette.
A Fidesz sajtóosztályát is megkerestük az oktatási bizottság személyi változásait érintő kérdéseinkkel. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke a köztévében beszélt érdemi, szakmai kérdésekről, többek között a TÉR problémáiról, egy új bértábla szükségességéről, és arról is, mit kéne „kigyomlálni” azonnal az oktatási rendszerből.
Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette viszont, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Szeptember 30-a legyen a Polgári Ellenállás Napja – ezt javasolja a Tanítanék Mozgalom. A kezdeményezés célja, hogy emléket állítson a 2022-2023-as oktatási tiltakozások résztvevőinek, valamint mindazoknak, akik békés eszközökkel léptek fel az általuk igazságtalannak tartott döntésekkel szemben.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
