Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Az Oktatási Bizottságot jelenleg a Tisza Párt politikusa, Szűcs Dóra vezeti, az alelnöki posztokat Müller Anna (TISZA) és Dr. Hankó Balázs (Fidesz) töltik be. A bizottság tagjai Dr. Bugya László, Csák László és Dr. Kincse Csongor a Tisza Pártból, valamint Czirbus Gábor és Molnárné Dr. Lezsák Anna a Fideszből.
A Tisza Párt sajtóosztálya az Eduline kérdésére azt közölte: a személyi változásokról a pártok saját hatáskörben döntenek, így az Oktatási Bizottság összetétele bármikor változhat.
Hozzátették: a Tisza Pártot annyiban érintette a módosítás, hogy Kapronczai Balázs kikerült a bizottságból, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. Lannert Judit bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy „Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.”
A fideszes Molnárné Dr. Lezsák Anna egyelőre kevéssé ismert országos politikai szereplő, a Fidesz országgyűlési képviselője, emellett a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány igazgatója. Az Oktatási Bizottság mellett a Magyarságpolitikai Bizottság tagjaként is szerepel a parlamenti nyilvántartásokban. Apja, Lezsák Sándor, a Fidesz veterán politikusa, aki több mint két évtizeden át volt országgyűlési képviselő és az Országgyűlés alelnöke. A családhoz köthető Lakiteleki Népfőiskola az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesült: a Telex írta meg, hogy idén tavasszal például közel 4,8 milliárd forint támogatást kaptak a Népfőiskola Alapítvány és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat működésére és programjaira.
Hankó Balázst az oktatási területet követőknek nem kell külön bemutatni: a Fidesz-kormányban előbb a felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár volt, majd 2024-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetését is átvette.
A Fidesz sajtóosztályát is megkerestük az oktatási bizottság személyi változásait érintő kérdéseinkkel. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
