Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Az Oktatási Bizottságot jelenleg a Tisza Párt politikusa, Szűcs Dóra vezeti, az alelnöki posztokat Müller Anna (TISZA) és Dr. Hankó Balázs (Fidesz) töltik be. A bizottság tagjai Dr. Bugya László, Csák László és Dr. Kincse Csongor a Tisza Pártból, valamint Czirbus Gábor és Molnárné Dr. Lezsák Anna a Fideszből.
A Tisza Párt sajtóosztálya az Eduline kérdésére azt közölte: a személyi változásokról a pártok saját hatáskörben döntenek, így az Oktatási Bizottság összetétele bármikor változhat.
Hozzátették: a Tisza Pártot annyiban érintette a módosítás, hogy Kapronczai Balázs kikerült a bizottságból, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkárává nevezték ki. Lannert Judit bejelentésekor úgy fogalmazott, hogy „Balázs egyszerre ismeri a közoktatás, a vidéki közösségek és a családok mindennapi valóságát. Művészetoktatási intézményvezetőként hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a minőségi oktatás és a művészeti nevelés a kisebb településeken élő gyermekekhez is eljusson. Különösen fontos számára az esélyteremtés és a hátránykompenzáció.”
A fideszes Molnárné Dr. Lezsák Anna egyelőre kevéssé ismert országos politikai szereplő, a Fidesz országgyűlési képviselője, emellett a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány igazgatója. Az Oktatási Bizottság mellett a Magyarságpolitikai Bizottság tagjaként is szerepel a parlamenti nyilvántartásokban. Apja, Lezsák Sándor, a Fidesz veterán politikusa, aki több mint két évtizeden át volt országgyűlési képviselő és az Országgyűlés alelnöke. A családhoz köthető Lakiteleki Népfőiskola az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesült: a Telex írta meg, hogy idén tavasszal például közel 4,8 milliárd forint támogatást kaptak a Népfőiskola Alapítvány és a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat működésére és programjaira.
Hankó Balázst az oktatási területet követőknek nem kell külön bemutatni: a Fidesz-kormányban előbb a felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár volt, majd 2024-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetését is átvette.
A Fidesz sajtóosztályát is megkerestük az oktatási bizottság személyi változásait érintő kérdéseinkkel. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
