Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.
Az Országgyűlés honlapján már elérhető a parlamenti bizottságok névsora, köztük az Oktatási Bizottságé is, amelynek jelenleg nyolc tagja van, hat tiszás és két fideszes képviselővel.
A bizottság elnöke Szűcs Dóra lesz, aki jelenleg az Okos Doboz Kft. igazgatója. Végzettsége alapján magyar–angol szakos középiskolai tanár, emellett újságírói és közgazdasági tanulmányokat is folytatott. Korábban dolgozott a BBC World Service és a Radio France International gyakornokaként, később pedig az Amerikai Nagykövetség vezető környezetvédelmi, egészségügyi és tudománypolitikai tanácsadója volt Budapesten. Az elmúlt években elsősorban oktatási és digitális fejlesztési projektekben vett részt, 2014 és 2025 között a Kognitos Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott.
A bizottság alelnöke Müller Anna lesz, aki jelenleg matematika-kémia szakos gimnáziumi tanár az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. Az ELTE-n végzett, több mint harminc éve dolgozik a közoktatásban. Korábban tanított a Babits Mihály Gimnáziumban és a Dózsa György Gimnáziumban is, emellett az Oktatási Hivatalnál érettségi vizsgáztatással, javításvezetéssel és vizsgaelnöki feladatokkal foglalkozik. Pályája során tehetséggondozással, fakultációk szervezésével és munkaközösség-vezetői feladatokkal is foglalkozott.
A testület tagja lesz Dr. Bugya László is, aki jelenleg Mátészalka önkormányzati képviselője és az ÉASZC Baross–Vay Technikum igazgatója. Tanári diplomáját Debrecenben, jogi végzettségét Szegeden szerezte. Több mint húsz éve dolgozik az oktatásban: volt középiskolai tanár, intézményvezető és a Mátészalkai Szakképzési Centrum főigazgatója is. Korábban a mátészalkai polgármesteri hivatal jogi és oktatási referenseként is dolgozott.
Csák László jelenleg a hajdúhadházi Földi János Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és AMI pedagógusa. Matematika-fizika szakos tanárként végzett, később közoktatási vezetői és mérés-értékelési szakvizsgát is szerzett a Debreceni Egyetemen. Pályafutása során több iskola vezetésében vett részt, 2007 és 2017 között intézményvezetőként dolgozott a debreceni Bocskai István Általános Iskolában.
Kapronczai Balázs jelenleg a Kapronczai Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Táncpedagógusként végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán, később közoktatási vezetői képesítést és borász szakmérnöki végzettséget is szerzett. Korábban a Magyar Táncsport Szakszövetség alelnöke volt, emellett ügyvezetőként dolgozott egy borászati vállalkozásnál is.
A bizottság tagja lesz Dr. Kincse Csongor is, aki 2025-ben szerzett általános orvosi diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Egyetemistaként aktív közéleti szerepet vállalt, a Szegedi Tudományegyetem diplomaosztóján a hazai egészségügyet bírálta beszédében. Több alkalommal szólalt meg egészségügyi és oktatási témákban is, a parlamenti bizottságnak pedig ő a legfiatalabb tagja.
Az ellenzéki oldalról két fideszes politikus kerül a testületbe:
Czirbus Gábor jelenleg Makó alpolgármestere, valamint a Fidesz–KDNP Csongrád-Csanád vármegyei 4-es választókerületének politikusa. Több sajtóhír szerint korábban pedagógusként dolgozott, mielőtt politikai pályára lépett volna. A helyi önkormányzatban és térségi politikában évek óta aktív szerepet vállal.
Radics Béla a Fővárosi Közgyűlés Fidesz–KDNP-frakciójának tagja, közgazdász végzettségű politikus. Emellett az erzsébetvárosi Fidesz alelnöke is. Az elmúlt években főként budapesti önkormányzati politikával foglalkozott.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
