Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Ma Magyarországon túl sokan érzik azt, hogy az oktatás nem működik úgy, ahogy kellene, és ebben igazuk van. Én ezen szeretnék változtatni
– kezdte bejegyzését Lannert Judit.
Azt is hozzátette, hogy felkért miniszterként gyermekközpontú szemlélettel kezdi meg a munkát, ezért kérte, hogy a tárca neve is ezt tükrözze. Az új minisztérium neve így Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium lenne.
A szakember szerint az egyik legfontosabb feladat jelenleg a szakmai csapat felállítása és egy három hónapos terv kidolgozása. Hangsúlyozta: az oktatási rendszer problémáit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ugyanakkor szerinte a változásokat minél hamarabb el kell indítani.
„Az oktatás nem változtatható meg egyik napról a másikra, de minél előbb el lehet és kell indítani a változást” – írta.
Lannert Judit parlamenti bizottsági meghallgatását ma délután 14 órától tartják. A miniszterjelöltek kinevezése előtt a parlament illetékes szakbizottsága hallgatja meg a jelöltet, ahol ismertetik terveiket, válaszolnak a képviselők kérdéseire, majd a bizottság véleményt formál a kinevezésükről.
A meghallgatás ugyan önmagában nem jelenti a kinevezést, de fontos politikai és szakmai állomása a miniszteri pozíció betöltésének. A bizottsági támogatás után a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a minisztert.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.