Kiderült, tényleg Rubovszky Rita lett volna a Tisza oktatási minisztere

Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.

A Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán a Partizán élő adásában arról beszélt, hogy a kormányalakítás során több személyi változás is történt az utolsó pillanatban. Az igazságügyi miniszteri poszttal kapcsolatban hangsúlyozta: nem külső nyomásra cserélték le a korábban emlegetett Melléthei-Barna Márton nevét Görög Márta javára, hanem „párton belüli megfontolások” alapján született döntés.

Az interjú legfontosabb mondata azonban az volt, amikor Tarr elárulta: a másik ilyen eset Rubovszky Ritáé volt.

Ez azért különösen érdekes, mert a Tisza Párt hivatalosan eddig egyetlen alkalommal sem kommunikálta, hogy eredetileg Rubovszky Ritát szánták volna az oktatási miniszteri posztra. Magyar Péter később már úgy jelentette be Lannert Judit oktatási miniszteri jelölését, hogy Rubovszky neve szóba sem került – sem a pártelnök, sem más tiszás politikus részéről.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a sajtóban szivárgott ki, hogy Rubovszky Ritát jelölik oktatási miniszternek, melyet utána Magyar Péter nem cáfolt, de nem is erősített meg. Rubovszky ellen többek között Pankotai Lili és Molnár Áron is felszólalt, arról nem beszélve, hogy a szivárogtatás után több elitgimnázium igazgatója levelet írt Magyar Péternek. Végül pedig a Tisza Lannert Juditot jelölte a posztra.

Törley Katalin: „Valószínűleg Magyar Péter jó tanácsadói jót mondtak neki, ugyanis Lannert Judit személye megkérdőjelezhetetlen”

„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.