Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
A Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán a Partizán élő adásában arról beszélt, hogy a kormányalakítás során több személyi változás is történt az utolsó pillanatban. Az igazságügyi miniszteri poszttal kapcsolatban hangsúlyozta: nem külső nyomásra cserélték le a korábban emlegetett Melléthei-Barna Márton nevét Görög Márta javára, hanem „párton belüli megfontolások” alapján született döntés.
Az interjú legfontosabb mondata azonban az volt, amikor Tarr elárulta: a másik ilyen eset Rubovszky Ritáé volt.
Ez azért különösen érdekes, mert a Tisza Párt hivatalosan eddig egyetlen alkalommal sem kommunikálta, hogy eredetileg Rubovszky Ritát szánták volna az oktatási miniszteri posztra. Magyar Péter később már úgy jelentette be Lannert Judit oktatási miniszteri jelölését, hogy Rubovszky neve szóba sem került – sem a pártelnök, sem más tiszás politikus részéről.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a sajtóban szivárgott ki, hogy Rubovszky Ritát jelölik oktatási miniszternek, melyet utána Magyar Péter nem cáfolt, de nem is erősített meg. Rubovszky ellen többek között Pankotai Lili és Molnár Áron is felszólalt, arról nem beszélve, hogy a szivárogtatás után több elitgimnázium igazgatója levelet írt Magyar Péternek. Végül pedig a Tisza Lannert Juditot jelölte a posztra.
„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
Azok a köznevelésben dolgozók, akik a státusztörvény miatt estek el a jubileumi jutalmuktól, már csak korlátozott ideig érvényesíthetik követelésüket bírósági úton. A Pedagógusok Szakszervezete arra figyelmeztet, hogy az elmaradt jubileumi jutalommal kapcsolatos igények 2027. január 1-jén elévülnek.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Elkezdődött a nyári szünet, ezzel együtt pedig az első komoly nyári hőhullám is megérkezett. A rendkívüli meleg miatt szombattól kedd éjfélig hőségriadó van érvényben, ami leginkább a kisgyerekek egészségét veszélyeztetheti.
Lemondott a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről Orbán Balázs. A döntést az intézményt érintő alaptörvény- és törvénymódosítások körül kialakult helyzettel magyarázta.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása.
