Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
A Tisza-kormány leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán a Partizán élő adásában arról beszélt, hogy a kormányalakítás során több személyi változás is történt az utolsó pillanatban. Az igazságügyi miniszteri poszttal kapcsolatban hangsúlyozta: nem külső nyomásra cserélték le a korábban emlegetett Melléthei-Barna Márton nevét Görög Márta javára, hanem „párton belüli megfontolások” alapján született döntés.
Az interjú legfontosabb mondata azonban az volt, amikor Tarr elárulta: a másik ilyen eset Rubovszky Ritáé volt.
Ez azért különösen érdekes, mert a Tisza Párt hivatalosan eddig egyetlen alkalommal sem kommunikálta, hogy eredetileg Rubovszky Ritát szánták volna az oktatási miniszteri posztra. Magyar Péter később már úgy jelentette be Lannert Judit oktatási miniszteri jelölését, hogy Rubovszky neve szóba sem került – sem a pártelnök, sem más tiszás politikus részéről.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a sajtóban szivárgott ki, hogy Rubovszky Ritát jelölik oktatási miniszternek, melyet utána Magyar Péter nem cáfolt, de nem is erősített meg. Rubovszky ellen többek között Pankotai Lili és Molnár Áron is felszólalt, arról nem beszélve, hogy a szivárogtatás után több elitgimnázium igazgatója levelet írt Magyar Péternek. Végül pedig a Tisza Lannert Juditot jelölte a posztra.
„Nyilvánvaló, hogy nem lehet varázsütésre és mindenki megelégedésére szeptemberre egy jó oktatási rendszer” – mondta Törley Katalin a Klubrádióban és hozzátette, hogy a gyors, bizalomépítő és tehercsökkentő lépések után hosszabb, egyeztetéseken alapuló folyamatra lesz szükség, hogy valódi változások induljanak el az oktatásban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
