PISA-felmérés: az oktatáskutató szerint ezért alacsonyabb itthon a legjobban teljesítők aránya
Lannert Judit oktatáskutató szerint a pedagógusminőséggel összefüggésben van, hogy a PISA-teszten az OECD-átlag alatt van az jól teljesítők aránya.
Magyar Péter videóban köszöntötte Lannert Juditot a csapatban. Az oktatáskutató többek között kiemelte azt is, hogy:
Ahogy az oktatáspolitikai szempontok eltűntek, egyre nagyobb lett a bizalmatlanság a pedagógusokkal szemben. A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott.
Hozzátette: ”Ahhoz, hogy a pedagógusok jó munkát végezzenek, nemcsak támogatásra, hanem türelemre és levegőre is szükségük van.”
Arról, hogy mit kellene először orvosolni, azt mondta, hogy a gyerekek terhelését. A Nemzeti Alaptantervet kellene átalakítani, egy erőteljes szemléletváltásra van szükség. Úgy fogalmazott:
Jelenleg az iskolák gúzsba kötve táncolnak
Ahogy megírtuk, Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel rendelkezik, emellett szociológiából PhD fokozatot szerzett, és több mint harminc éve foglalkozik oktatáskutatással. Pályáját az Országos Közoktatási Intézetben kezdte, amely később az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet része lett, ahol tudományos főmunkatársként, majd kutatási igazgatóként, később pedig tudományos főigazgató-helyettesként dolgozott. Nevéhez fűződik a Jelentés a magyar közoktatásról című kiadványsorozat elindítása is, amely az egyik legfontosabb átfogó elemzés a hazai iskolarendszerről.
Kutatói munkájában elsősorban az oktatási egyenlőtlenségekkel, az iskolarendszer teljesítményével és a pedagóguspolitika kérdéseivel foglalkozik, és rendszeresen elemzi a magyar oktatás strukturális problémáit. 2008-ban alapította meg a T-Tudok Oktatáskutató Központot, amelynek keretében számos hazai és nemzetközi kutatási projektet vezetett. Az elmúlt években munkájának egyik fő fókusza a kreativitás fejlesztése volt az oktatásban: ennek részeként több magyar iskolában is bevezették az Egyesült Királyságból adaptált Kreatív Partnerség programot.
Egy éve jelent meg Kreatív tanulás című könyve, amelyet Németh Szilviával közösen írt; a kötet a kreativitás szerepét vizsgálja a tanulási folyamatokban és az oktatás megújításában. Bár a miniszteri kinevezésről még nem született hivatalos döntés, a jelölés azt mutatja, hogy a Tisza-kormány az oktatás területén egy erős szakmai háttérrel rendelkező szereplőre bízná a tárcát. Lannert Judit munkássága alapján várhatóan az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, a pedagóguspolitika átalakítása és az innovatív tanulási módszerek erősítése kerülhet előtérbe.
Nem a kisiskolák, hanem a széttagolt rendszer a fő probléma
Korábban írtunk arról is, hogy Lannert Judit szerint a magyar oktatási rendszerben egyszerre van jelen forráshiány és pazarlás, ami elsősorban a rendszer szerkezetéből fakad. A szakértő úgy látja, hogy túl sok pedagógus dolgozik egy rosszul működő struktúrában, alacsony bérek mellett, részben azért, mert az iskolák jelentős része nagyon kicsi. Az adatok is ezt mutatják: sok intézményben alig van elsős diák, sőt, van, ahol egy sem indul. Mivel egy kis létszámú osztályhoz is ugyanúgy kell tanár, mint egy nagyhoz, ez jelentősen növeli a pedagógusigényt.
Lannert szerint azonban nem a tanár-diák arány a kulcskérdés, hanem az, hogy megvalósítható-e a minőségi, kiscsoportos oktatás jó tanárokkal. Ez inkább nagyobb intézményekben működik, ahol elegendő óraszám jut egy-egy szaktárgyra, így megéri jó szakembereket alkalmazni. A jelenlegi rendszerrel szemben az egyik fő kritikája, hogy sok kicsi, gyengébben működő iskola nem eredményez jobb oktatást. Kiemelte azt is, hogy nem elsősorban a falusi kisiskolák jelentik a fő problémát, hanem a városi struktúra:
Nem a falusi kisiskola viszi el a pénzt, hanem az, hogy egy közepes városban több gimnázium van ahelyett, hogy lenne egy vagy két nagy és jó gimnázium.
