A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
Az akadémiai szabadság és párbeszéd fontosságában egyetértés van, de az nem tisztázott, hogy ennek pontosan milyen keretei lesznek majd – derült ki a tegnap a Budapesti Corvinus Egyetem dolgozói és rektora között összehívott fórumon, amiről a HVG is beszámolt.
Az oktatók általános véleménye az volt, hogy az egyetemnek nagyobb társadalmi szerepet kell vállalnia, és azt nem lehet egy vállalathoz hasonlóan irányítani, mint ahogyan azt a rektor, Bruno van Pottelsberghe szeretné. Emellett az átláthatatlanságnak és számonkérhetetlenségnek – ami a KEKVA-modell alatt a működés alapvető jellemzője volt – meg kell szűnnie, a szenátusnak valódi demokratikus felhatalmazást kell adni úgy, hogy az ne csak „díszpinty” legyen a kuratórium mellett.
https://eduline.hu/felsooktatas/20260528_magyar-peter-kekva-modell-leepites-egyetem
Nagy a különbség azonban a Corvinus oktatói és az egyéb, támogatói vagy szolgáltatói területen dolgozók álláspontja között abban, hogy mi legyen az egyetem kormányzási struktúrájának új módja.
Egy belső felmérésből kiderült, hogy az oktatók és a vezetőség között mély bizalmatlanság alakult ki, az előbbiek az egyetemi elvárásokat nem reálisnak értékelték, emiatt azok felé motiválatlanok is. A szolgáltatói területen dolgozók ezzel szemben nem mutatnak bizalmatlanságot vagy jelentős elégedetlenséget, ők átlagosan 8-10%-kal jobbnak látják a helyzetet az oktatóknál.
Bár a támogató területek munkatársai a munkaállomány felét teszik ki, a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csak helyenként említi őket, és sokszor hamarabb látnak egy hírt a sajtóban, mint hogy a szakszervezettől értesülnének róla – ezt Valastyán Zsolt, a Corvinus Alkalmazotti Fórum (CAT) képviselője mondta a jelenlévőknek.
Kérte, ők se maradjanak ki abból a munkacsoportból, amit az oktatók a KEKVA-modell utáni struktúráról való közös egyeztetések céljából akarnak megalakítani. Emellett hangsúlyozta az egység, a stabilitás és a kiszámíthatóság szerepét is. Szerinte közös cél lehet a kiemelkedő finanszírozás, a jogfolytonosság és a nem közalkalmazotti státusz megőrzése – ez utóbbit egyébként a szakszervezet dolgozói is támogatják.
Toronyai Gábor, az FDSZ elnöke kérdést is kapott arról, miért nem foglalkozik a szakszervezet a támogatói területtel. Azt mondta, ez nehéz ügy, szerinte mindkét oldalon vannak problémák, ami megnehezíti az együttműködést.
A HÖK képviseletében Mészner Gergely arról beszélt, hogy nem jó ötlet visszatérni a régi rendszerhez, ezt sok hallgató sem szeretné, mivel az ösztöndíjak most kétszer-háromszor annyiak, mint korábban, ez pedig azt jelenti, hogy a diákoknak kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk.
Hiányolja viszont a kormányzat részéről a nyitottságot a felsőoktatásban tanulók felé, szerinte például problémás, hogy Katz Sándor, a felsőoktatásért felelős államtitkár még nem egyeztetett az országos HÖK-kel a KEKVA utáni irányvonalakról, pedig korábban jelezte, hogy nyitott a konzultációra.
https://eduline.hu/felsooktatas/20260515_felsooktatasi-allamtitkar-oktatas-fizikus-professzor
Mészner Gergely mellett Takács Hanna Lili egyetemi hallgató szerint is nagy probléma a diákok mellőzése, az oktatók és a hallgatók szerinte elbeszélnek egymás mellett. Ezt orvosolhatná egyetemi szintű munkacsoportok kialakítása, illetve egy organikus, közvetlen visszajelzésen alapuló rendszer felállítása is, ami az aktív részvételt, a demokráciát, és az elszámoltatható szenátust is szolgálná.
Nyitókép: Bruno van Pottelsberghe rektor a Corvinus Összegyetemi Fórum 2026. június 1-jén. Fotó: Cabrera Martin
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
