A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Az akadémiai szabadság és párbeszéd fontosságában egyetértés van, de az nem tisztázott, hogy ennek pontosan milyen keretei lesznek majd – derült ki a tegnap a Budapesti Corvinus Egyetem dolgozói és rektora között összehívott fórumon, amiről a HVG is beszámolt.

Az oktatók általános véleménye az volt, hogy az egyetemnek nagyobb társadalmi szerepet kell vállalnia, és azt nem lehet egy vállalathoz hasonlóan irányítani, mint ahogyan azt a rektor, Bruno van Pottelsberghe szeretné. Emellett az átláthatatlanságnak és számonkérhetetlenségnek – ami a KEKVA-modell alatt a működés alapvető jellemzője volt – meg kell szűnnie, a szenátusnak valódi demokratikus felhatalmazást kell adni úgy, hogy az ne csak „díszpinty” legyen a kuratórium mellett.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260528_magyar-peter-kekva-modell-leepites-egyetem

Oktatók versus nem oktatók

Nagy a különbség azonban a Corvinus oktatói és az egyéb, támogatói vagy szolgáltatói területen dolgozók álláspontja között abban, hogy mi legyen az egyetem kormányzási struktúrájának új módja.

Egy belső felmérésből kiderült, hogy az oktatók és a vezetőség között mély bizalmatlanság alakult ki, az előbbiek az egyetemi elvárásokat nem reálisnak értékelték, emiatt azok felé motiválatlanok is. A szolgáltatói területen dolgozók ezzel szemben nem mutatnak bizalmatlanságot vagy jelentős elégedetlenséget, ők átlagosan 8-10%-kal jobbnak látják a helyzetet az oktatóknál.

Bár a támogató területek munkatársai a munkaállomány felét teszik ki, a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csak helyenként említi őket, és sokszor hamarabb látnak egy hírt a sajtóban, mint hogy a szakszervezettől értesülnének róla – ezt Valastyán Zsolt, a Corvinus Alkalmazotti Fórum (CAT) képviselője mondta a jelenlévőknek.

Valastyán Zsolt a Corvinus Összegyetemi Fórumon, 2026. június 1-jén.
Cabrera Martin

Kérte, ők se maradjanak ki abból a munkacsoportból, amit az oktatók a KEKVA-modell utáni struktúráról való közös egyeztetések céljából akarnak megalakítani. Emellett hangsúlyozta az egység, a stabilitás és a kiszámíthatóság szerepét is. Szerinte közös cél lehet a kiemelkedő finanszírozás, a jogfolytonosság és a nem közalkalmazotti státusz megőrzése – ez utóbbit egyébként a szakszervezet dolgozói is támogatják.

Toronyai Gábor, az FDSZ elnöke kérdést is kapott arról, miért nem foglalkozik a szakszervezet a támogatói területtel. Azt mondta, ez nehéz ügy, szerinte mindkét oldalon vannak problémák, ami megnehezíti az együttműködést.

Toronyai Gábor, Corvinus Összegyetemi Fórum, 2026. június 1.
HVG / Cabrera Martin

És a diákok?

A HÖK képviseletében Mészner Gergely arról beszélt, hogy nem jó ötlet visszatérni a régi rendszerhez, ezt sok hallgató sem szeretné, mivel az ösztöndíjak most kétszer-háromszor annyiak, mint korábban, ez pedig azt jelenti, hogy a diákoknak kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk.

Hiányolja viszont a kormányzat részéről a nyitottságot a felsőoktatásban tanulók felé, szerinte például problémás, hogy Katz Sándor, a felsőoktatásért felelős államtitkár még nem egyeztetett az országos HÖK-kel a KEKVA utáni irányvonalakról, pedig korábban jelezte, hogy nyitott a konzultációra.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260515_felsooktatasi-allamtitkar-oktatas-fizikus-professzor

Mészner Gergely mellett Takács Hanna Lili egyetemi hallgató szerint is nagy probléma a diákok mellőzése, az oktatók és a hallgatók szerinte elbeszélnek egymás mellett. Arról is beszélt: a rangsorban betöltött hely, a nemzetközi hírnév szerinte nem lehet önmagában cél, csak egy demokratikus, aktív társadalmi szerepet vállaló egyetemi működés pozitív mellékterméke.

Egyetértett az oktatókkal abban, hogy fontos lenne egy egységes felsőoktatási bértábla bevezetése, emellett pedig az is, hogy létrejöjjön egy önálló, demokratikusan működő és elszámoltatható szenátus. Ezt egy organikus, közvetlen visszajelzési rendszer támasztaná meg, ami biztosítaná az érdemi beleszólást az oktatók, a nem oktató dolgozók, és a diákok számára is az egyetem működésébe.

Nyitókép: Bruno van Pottelsberghe rektor a Corvinus Összegyetemi Fórum 2026. június 1-jén. Fotó: Cabrera Martin

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.