Magyar Péter: közép- és hosszú távon a cél a kekva-modell megszüntetése a magyar egyetemeknél
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt. Az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha az egyeztetésekbe bevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
Az akadémiai szabadság és párbeszéd fontosságában egyetértés van, de az nem tisztázott, hogy ennek pontosan milyen keretei lesznek majd – derült ki a tegnap a Budapesti Corvinus Egyetem dolgozói és rektora között összehívott fórumon, amiről a HVG is beszámolt.
Az oktatók általános véleménye az volt, hogy az egyetemnek nagyobb társadalmi szerepet kell vállalnia, és azt nem lehet egy vállalathoz hasonlóan irányítani, mint ahogyan azt a rektor, Bruno van Pottelsberghe szeretné. Emellett az átláthatatlanságnak és számonkérhetetlenségnek – ami a KEKVA-modell alatt a működés alapvető jellemzője volt – meg kell szűnnie, a szenátusnak valódi demokratikus felhatalmazást kell adni úgy, hogy az ne csak „díszpinty” legyen a kuratórium mellett.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
Nagy a különbség azonban a Corvinus oktatói és az egyéb, támogatói vagy szolgáltatói területen dolgozók álláspontja között abban, hogy mi legyen az egyetem kormányzási struktúrájának új módja.
Egy belső felmérésből kiderült, hogy az oktatók és a vezetőség között mély bizalmatlanság alakult ki, az előbbiek az egyetemi elvárásokat nem reálisnak értékelték, emiatt azok felé motiválatlanok is. A szolgáltatói területen dolgozók ezzel szemben nem mutatnak bizalmatlanságot vagy jelentős elégedetlenséget, ők átlagosan 8-10%-kal jobbnak látják a helyzetet az oktatóknál.
Bár a támogató területek munkatársai a munkaállomány felét teszik ki, a Felsőoktatásban Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) csak helyenként említi őket, és sokszor hamarabb látnak egy hírt a sajtóban, mint hogy a szakszervezettől értesülnének róla – ezt Valastyán Zsolt, a Corvinus Alkalmazotti Fórum (CAT) képviselője mondta a jelenlévőknek.

Kérte, ők se maradjanak ki abból a munkacsoportból, amit az oktatók a KEKVA-modell utáni struktúráról való közös egyeztetések céljából akarnak megalakítani. Emellett hangsúlyozta az egység, a stabilitás és a kiszámíthatóság szerepét is. Szerinte közös cél lehet a kiemelkedő finanszírozás, a jogfolytonosság és a nem közalkalmazotti státusz megőrzése – ez utóbbit egyébként a szakszervezet dolgozói is támogatják.
Toronyai Gábor, az FDSZ elnöke kérdést is kapott arról, miért nem foglalkozik a szakszervezet a támogatói területtel. Azt mondta, ez nehéz ügy, szerinte mindkét oldalon vannak problémák, ami megnehezíti az együttműködést.

A HÖK képviseletében Mészner Gergely arról beszélt, hogy nem jó ötlet visszatérni a régi rendszerhez, ezt sok hallgató sem szeretné, mivel az ösztöndíjak most kétszer-háromszor annyiak, mint korábban, ez pedig azt jelenti, hogy a diákoknak kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk.
Hiányolja viszont a kormányzat részéről a nyitottságot a felsőoktatásban tanulók felé, szerinte például problémás, hogy Katz Sándor, a felsőoktatásért felelős államtitkár még nem egyeztetett az országos HÖK-kel a KEKVA utáni irányvonalakról, pedig korábban jelezte, hogy nyitott a konzultációra.
A lehetséges államtitkár a megkeresésre nem cáfolta az értesülést, de nem is kommentálta.
Mészner Gergely mellett Takács Hanna Lili egyetemi hallgató szerint is nagy probléma a diákok mellőzése, az oktatók és a hallgatók szerinte elbeszélnek egymás mellett. Arról is beszélt: a rangsorban betöltött hely, a nemzetközi hírnév szerinte nem lehet önmagában cél, csak egy demokratikus, aktív társadalmi szerepet vállaló egyetemi működés pozitív mellékterméke.
Egyetértett az oktatókkal abban, hogy fontos lenne egy egységes felsőoktatási bértábla bevezetése, emellett pedig az is, hogy létrejöjjön egy önálló, demokratikusan működő és elszámoltatható szenátus. Ezt egy organikus, közvetlen visszajelzési rendszer támasztaná meg, ami biztosítaná az érdemi beleszólást az oktatók, a nem oktató dolgozók, és a diákok számára is az egyetem működésébe.
Nyitókép: Bruno van Pottelsberghe rektor a Corvinus Összegyetemi Fórum 2026. június 1-jén. Fotó: Cabrera Martin
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.