Mi alapján tartja sikeresnek a modellváltást a Corvinus vezetése, hogyan zajlottak az elmúlt évek egyeztetései, nőhet-e a választott szenátusi tagok aránya, és pontosan mit értenek „európai normákhoz közelítő” működés alatt? Ezekről kérdeztük a Budapesti Corvinus Egyetemet azután, hogy az oktatói szakszervezet élesen bírálta az alapítványi modellt, és „rendszerváltást” sürgetett az intézményben.
Ahogy korábban megírtuk, a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezete szerint a modellváltás sokkal többet ártott, mint használt: szerintük sérült az akadémiai autonómia, nőtt a dolgozói kiszolgáltatottság, az egyetem pedig uniós forrásoktól esett el. Az egyetem vezetése ugyanakkor lapunknak küldött részletes válaszaiban több olyan mutatót is felsorolt, amelyek szerintük a modellváltás eredményességét bizonyítják. Válaszaik alapját a Bruno van Pottelsberghe, az egyetem rektora által készített vitaanyag adta.
A Corvinus szerint 2018 és 2026 között az egyetem éves költségvetése közel megháromszorozódott: 14 milliárd forintról 40,8 milliárd forintra nőtt. Azt írják, az alapítvány 2025 végéig összesen 80 milliárd forintot fordított az egyetem fenntartására és fejlesztésére, ebbe a Gellért Campus felújítása is beletartozik.
A szakszervezet ugyanakkor az állásfoglalásában azt írta: bár a bérrendezés és az infrastruktúra-fejlesztés részben megvalósult, összességében „a modellváltás átfogó hatását erősen negatívnak értékeljük”.
Az egyetem szerint a hallgatói ösztöndíjak is jelentősen emelkedtek: jelenleg 45 és 85 ezer forint közötti tanulmányi ösztöndíjat kapnak a hallgatók, a Corvinus Ösztöndíjra pedig az elmúlt években csaknem 7 milliárd forintot fordítottak.
A vezetés azt is kiemelte, hogy a munkavállalói fizetések „több mint a duplájára nőttek”, emellett teljesítményalapú bónuszrendszert és új akadémiai életpályamodellt vezettek be. A kutatási eredményeknél azt emelték ki, hogy 2018-hoz képest csaknem tízszeresére nőtt a legjobb besorolású tudományos publikációk száma: 58-ról 549-re.
A nemzetköziesítést az egyetem a modellváltás egyik legfontosabb eredményének tartja. Válaszuk szerint az elsőéves hallgatók harmada külföldi, több mint 70 országból érkeznek diákok, és a képzések 80 százaléka már angolul is elérhető.
A szakszervezet ezzel szemben azt írta, hogy a Corvinus „nemzetközi magánegyetemmé alakítása” mellett fontos lenne helyreállítani és fejleszteni a magyar nyelvű szakokat is, mert szerintük az egyetemnek a társadalmi mobilitás támogatásában és a magyar nyelvű tudományosság erősítésében is szerepet kell vállalnia.
A Corvinus hangsúlyozta azt is, hogy ma már több angol nyelvű képzést kínálnak, mint magyart. Jelenleg 10 alapképzést és 30 mesterképzési programot működtetnek, ezek többsége angol nyelvű. Az egyetem szerint ez megfelel a jelentkezők igényeinek és a nemzetközi trendeknek is.
Az egyetem szerint a hallgatói létszám a kezdeti visszaesés után ismét növekedési pályára állt, jelenleg körülbelül 8 ezer hallgatójuk van. Stratégiai céljuk, hogy 2030-ra elérjék a 12 ezres hallgatói létszámot, részben a nemzetközi hallgatók számának növelésével.
A szakszervezet ugyanakkor állásfoglalásában „radikális” hallgatói létszámcsökkenésről írt, amely szerintük részben az egyetem „stratégiai cikk-cakkjainak” következménye volt. Azt is kifogásolták, hogy egyes szakok „ad hoc döntésekkel” szűntek meg az érintettek előzetes tájékoztatása nélkül.
Az oktatói állásfoglalás egyik központi kritikája az volt, hogy a modellváltással sérült az egyetemi autonómia és nőtt a kuratórium befolyása. A dokumentumban azt írták: „a KEKVA-modellben a beígért stratégiai szabadság és döntési autonómia egyáltalán nem teljesült, az akadémiai szabadság és önrendelkezés súlyosan erodálódott”.
A Corvinus ezzel kapcsolatban azt írta: a kuratórium elsősorban stratégiai és pénzügyi kérdésekkel foglalkozott, az akadémiai ügyekbe nem szólt bele.
„A Corvinus Egyetem minden kutatója szabadon kutatott és publikált az általa választott bármely témában. A Kuratórium a Szenátus által megszavazott egyetlen kezdeményezést sem utasított el” – fogalmaztak válaszukban.
A szakszervezet szerint ugyanakkor a kuratórium „politikai-személyi befolyása erősen érvényesült az egyetemet meghatározó döntésekben”, miközben a bizalmi légkör megszűnt és nőtt a dolgozói kiszolgáltatottság.
A szakszervezet állásfoglalásában azt írta: a modellváltás során nőtt a vezetés által kinevezett tagok aránya a Szenátusban, miközben a testület jogkörei szűkültek. Ezért szerintük „teljesen új alapokra helyezve” kellene újraválasztani az egyetem legfőbb döntéshozó szervét.
A Corvinus szerint azonban jelenleg is többségben vannak a választott tagok, és a testület szerkezete „nem tér el a nyugat-európai versenytárs intézményekétől”.
Az egyetem válasza szerint a javasolt új modell tovább növelné a választott tagok arányát: 66 százalékról 68 százalékra. Emellett nagyobb képviseletet adnának a hallgatóknak, a szakszervezetnek és a nem akadémiai dolgozóknak is.
Az egyetem azt is jelezte, hogy a szakszervezet korlátozás nélküli szavazati jogot kapna a testületben, és a Corvinus Alkalmazotti Tanácsának képviselőjét is meghívnák a Szenátusba.
Az egyetem korábbi közleményében már jelezte, hogy az alapítványi fenntartást megtartanák, de annak működését az „európai normákhoz” igazítanák. Kérdésünkre azt válaszolták: ez elsősorban olyan hibrid irányítási modellt jelentene, amely több nyugat-európai egyetemen is működik. Példaként a Copenhagen Business Schoolt, a Bocconi Egyetemet és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemet (WU Vienna) említették.
A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. Ebben négy külső tag – köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezető – és a rektor kapna helyet. Aktív politikus vagy kormányzati vezető nem lehetne tagja a testületnek.
A szakszervezet ugyanakkor azt szeretné, hogy az esetleges új fenntartói testület kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozzon, és ne legyen beleszólása az akadémiai ügyekbe.
A szakszervezet egyik fontos kritikája volt, hogy a KEKVA-modell miatt az egyetem uniós forrásoktól esett el. Állásfoglalásukban azt írták: „komoly veszteséget okozott”, hogy az intézmény nem tudott élni az EU-s pályázatok előnyeivel.
A Corvinus ezt nem vitatta: válaszuk szerint az Erasmus+, Horizont és RRF programokhoz való korlátozott hozzáférés valóban nehézséget okozott.
Azt írták ugyanakkor, hogy az egyetem saját forrásokkal és nemzetközi partnerhálózatával „valamelyest mérsékelni tudta a kieső lehetőségek hatását”. Hozzátették: „kiemelten fontos és pozitív fejleményként” tekintenek arra, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés helyreállhat.
A témában a Forbesnak is nyilatkozott Toronyai Gábor, a Budapesti Corvinus Egyetem Szakszervezeti Bizottságának elnöke. A lapnak arról beszélt, hogy szerintük az egyetem vezetésének javaslata túl sok elemet megőrizne a jelenlegi KEKVA-rendszerből.
Mi szeretnénk másként átrendezni a dolgokat, amit a rektor javasol, ott a jelenlegi helyzethez, a KEKVA-helyzethez képest vannak változtatások, de nagyjából egészében azt mondja, hogy folytassuk úgy, ahogy eddig, és ezt nem akarjuk elfogadni
– mondta a Forbesnak.
Toronyai szerint a szakszervezet egy olyan új Szenátust szeretne, „amiben nincsenek benne az egyetemi felsővezetés tagjai delegáltként”. A Forbesnak arról is beszélt, hogy ha megszűnik a KEKVA-rendszer, akkor szerinte a jelenlegi vezetői megbízatásokat is újra kell gondolni.
A szakszervezeti vezető szerint a jövőbeni fenntartói testületnek kizárólag gazdasági kérdésekkel kellene foglalkoznia.
Akárhogy alakítják ki a másik testületet, az csak gazdasági ügyekkel foglalkozzon, mással ne, és az összetételébe legyen erőteljes beleszólása a szenátusnak
– fogalmazott.
Toronyai ugyanakkor arról is beszélt, hogy jelenleg is zajlanak egyeztetések az egyetem vezetése és a szakszervezet között, és bíznak abban, hogy az álláspontok közeledni fognak.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. Az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
