„Rendszerváltás a Corvinuson” címmel adott ki állásfoglalást a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete (FDSZ-BCE), a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezete. A dokumentumban az oktatók és dolgozók azt írják: az elmúlt hét év átalakításai „kifárasztották és az új modellekkel szemben gyanakvóvá tették közösségünket”.
A Corvinus 2019-ben elsőként lett modellváltó egyetem, így „kísérleti terepe” volt a KEKVA-típusú alapítványi működésnek.
„Az akadémiai szabadság súlyosan erodálódott”
Az állásfoglalás egyik szerint „a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket”. Bár a szakszervezet elismeri, hogy részben megvalósult a bérrendezés és az infrastruktúra-fejlesztés, szerintük összességében „a modellváltás átfogó hatását erősen negatívnak értékeljük”.
A dokumentumban külön kiemelik, hogy szerintük a beígért autonómia nem valósult meg:
A KEKVA-modellben a beígért stratégiai szabadság és döntési autonómia az egyetemet illetően egyáltalán nem teljesült, az akadémiai szabadság és önrendelkezés súlyosan erodálódott.
A szakszervezet szerint a kuratórium politikai és személyi befolyása túl erősen jelent meg az egyetemi döntésekben, miközben a szenátus jogkörei szűkültek. Azt írják, a modellváltás során nőtt a vezetés által kinevezett, nem választott tagok száma a testületben.
„A bizalmi légkör megszűnt, a kollegialitás háttérbe szorult, ezzel a dolgozói kiszolgáltatottság is jelentősen nőtt” – fogalmaznak.
Hallgatókat és pénzt is veszített az egyetem
A dokumentum szerint az elmúlt években az egyetem versenyképessége „romlott vagy stagnált”, miközben jelentős veszteséget okozott, hogy az alapítványi forma miatt a Corvinus nem fér hozzá bizonyos uniós pályázatokhoz.
Az oktatók azt is állítják, hogy a hallgatói létszám radikálisan csökkent, részben a „stratégia cikk-cakkjai” miatt. Az oktatók azt írják, hogy szakok is megszűntek úgy, hogy az érintetteket – oktatókat, szakfelelősöket, hallgatókat – előzetesen nem tájékoztatták megfelelően.
A vezetés megalapozatlan döntései esetenként jelentős bevételkiesést okoztak
Budapesti Corvinus Egyetem
shutterstock
Megszüntetnék a KEKVA-rendszert
A szakszervezet szerint a teljes magyar felsőoktatási rendszert újra kell szervezni. Az állásfoglalásban azt írják: „A magyar társadalom és az egyetem polgárai felé felelősséggel nem tartozó, el nem számoltatható, autokratikus működésű KEKVA-alapítványoknak meg kell szűnniük.” Ehelyett demokratikusan választott, decentralizált és átlátható vezetést szeretnének az egyetem minden szintjén.
Kiemelt követelésük a Corvinus Szenátusának újraválasztása is. Azt szeretnék, hogy az egyetem legfőbb döntéshozó testületében döntő többségben választott oktatói, dolgozói és hallgatói tagok üljenek. A jelenlegi vezetést arra kérik, hogy az új szenátus felállásáig csak ügyvezetőként működjön, és ne hozzon stratégiai vagy visszafordíthatatlan döntéseket.
„A szabad véleménynyilvánítás alapvető fontosságú”
A szakszervezet szerint az egyetemen „a szabad véleménynyilvánítás alapvető fontosságú a kutatás és oktatás sikeréhez”, és elfogadhatatlan, ha oktatókat vagy kutatókat politikai véleményük miatt retorzió ér.
A szabad véleménynyilvánítás, így a regnáló hatalom kritikája miatt, az egyetemi polgárokat nem érheti retorzió.
A dokumentum szerint az egyetemnek a nemzetköziesítés mellett a magyar nyelvű oktatás és kutatás fejlesztésére, valamint a társadalmi mobilitás támogatására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie.
Az FDSZ-BCE azt írja, május végére egyetemi fórumot vagy konferenciát hirdetnek meg „a corvinusos rendszerváltásról”, hallgatókkal együttműködésben. A rendezvényen egyetemi polgárok és felsőoktatási szakértők vitathatnák meg a jövőbeli átalakításokat. Az állásfoglalást a május 13-i frissítés szerint több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá, köztük intézetvezetők, professzorok, docensek, adjunktusok és emeritus oktatók is.
Frissítés 2026. 05. 14. 8:15
A Budapesti Corvinus Egyetem közleményt adott ki a felsőoktatást érintő várható változásokról. Azt írják, az egyetem vezetése „széles körű egyeztetést indított az egyetemi közösség meghatározó szereplőivel” annak érdekében, hogy közösen alakítsák ki az intézmény jövőbeli működésével kapcsolatos álláspontot.
A Corvinus közlése szerint az egyeztetések már megkezdődtek az oktatókkal, kutatókkal, intézetvezetőkkel, a Szenátussal, a szakszervezettel, valamint a hallgatói és doktorandusz önkormányzat vezetőivel is. A témában további hallgatói fórumokat is szerveznek.
Kompromisszumot javasol az egyetem
Az egyetem szerint a konzultáció alapját egy nyilvánosan elérhető vitaanyag adja, amely a fenntartói struktúra lehetséges átalakítását is tárgyalja. A dokumentum azt javasolja, hogy:
a Corvinus tartsa meg az alapítványi fenntartású irányítási struktúrát, ugyanakkor azt teljes mértékben igazítsa az európai normákhoz, és kezelje az akadémiai szabadsággal, valamint az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályokat.
A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. A testület négy, egyetemen kívüli tagból, köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna
A Corvinus közleménye szerint az új modellben „minden akadémiai ügy kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozna”, míg az operatív működés továbbra is a rektor és a vezetői bizottság feladata maradna.
Az egyetem úgy látja, a javasolt rendszer kompromisszum lehet a hagyományos egyetemi működés és a jelenlegi KEKVA-modell között. Szerintük az új, hibrid irányítási forma egyszerre biztosíthatná „az akadémiai szabadságot, az elszámoltathatóságot, a működési kiválóságot, az innovációt és a fenntartható pénzügyi működést”.
Nagyrészt elsőéves hallgatókból álló tömeg gyűlt össze hétfő este a Corvinus Egyetem főépülete előtt. A kilátásba helyezett kis nyelvi képzések megszüntetése ellen tüntettek, hangsúlyozva azt, hogy a döntést az egyetem vezetősége mindenféle egyeztetés nélkül hozta meg. A hallgatók három-négyszeres túljelentkezéssel találják szembe magukat a nyelvi tárgyfelvételnél, így még felháborítóbbnak tartják a képzések egyik pillanatról a másikra való megszüntetését. A diákok tárgyalnak az egyetemmel.
