Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szavonon úgy fogalmazott: év végén a KRÉTA-n keresztül üzenetben értesítik a tanulókat arról, hogy anonim kérdőívben értékelhetik a tanáraikat. A pedagógus szerint azonban a kérdések jelentős része nehezen értelmezhető, illetve több olyan szempontot is tartalmaz, amely egyes tantárgyaknál nem releváns.
Példaként említette azt a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy a tanulók milyen gyakran dolgoznak önállóan vagy csoportban az órákon. Szerinte ebből nem derül ki, hogy milyen válasz számít kedvezőnek, hiszen sem a kizárólag frontális oktatás, sem a folyamatos önálló munka nem feltétlenül jelent jó pedagógiai gyakorlatot.
Kritikával illette a digitális eszközök használatára vonatkozó kérdést is. Azt írta, hogy egy heti egyórás nyelvtanórán nehéz rendszeresen digitális tartalmakat használni a tananyag mennyisége miatt, miközben egy másik tanár akár minden órán vetíthet prezentációt anélkül, hogy az feltétlenül javítaná az oktatás minőségét.
A konfliktuskezeléssel kapcsolatos értékelési szempontokat szintén problémásnak nevezte. Felvetette, hogy nem világos, milyen konfliktusokra gondoltak a kérdőív készítői, és hogyan kellene megítélni egy olyan pedagógust, akinek az osztályában egyáltalán nem alakultak ki konfliktushelyzetek.
A tanár szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kérdőív kitöltése nem kötelező. Úgy véli, a gyakorlatban elsősorban azok a diákok élnek a lehetőséggel, akiknek valamilyen sérelmük van a tanárral szemben, ezért az eredmények könnyen torzulhatnak.
Azok a diákok, akik valamiért neheztelnek egy tanárra, kapva kapnak az alkalmon, hogy végre visszavágjanak, végignyomják az egyest (lelkiismeretesen végigolvasni amúgy is nagyon hosszadalmas és kimerítő lenne). A tanár pedig megkapja az anonim kitöltött kérdőívet, és menten kardjába dől. Több, általam sokra becsült kollégám a szemem láttára omlott össze, amikor meglátta az egyeseket. Ne foglalkozz vele! – mondja az ember zsigerből, de csak addig, amíg ő nem szembesül egy hasonló eredménnyel. Húsba vágó fájdalom. Mert mi tart minket ezen a pályán, ha nem az, hogy még mindig hiszünk a pedagógiában, abban, hogy amit csinálunk, az jó?
– tette hozzá, majd megjegyezte: fontosnak tartja a visszajelzéseket, de szerinte a jelenlegi rendszer nem megfelelő módon működik. Azt javasolta, hogy az értékelések kitöltésére biztosítsanak iskolai időt, és tegyék kötelezővé a részvételt, mert csak így lehetne valóban reprezentatív képet kapni a pedagógusok munkájáról.
Véleménye szerint a rendszer jelenlegi formájában nem segíti a pedagógusok fejlődését, mert „ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek. És nem is kicsit”.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivőjével Lannert Judit.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
