Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szavonon úgy fogalmazott: év végén a KRÉTA-n keresztül üzenetben értesítik a tanulókat arról, hogy anonim kérdőívben értékelhetik a tanáraikat. A pedagógus szerint azonban a kérdések jelentős része nehezen értelmezhető, illetve több olyan szempontot is tartalmaz, amely egyes tantárgyaknál nem releváns.
Példaként említette azt a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy a tanulók milyen gyakran dolgoznak önállóan vagy csoportban az órákon. Szerinte ebből nem derül ki, hogy milyen válasz számít kedvezőnek, hiszen sem a kizárólag frontális oktatás, sem a folyamatos önálló munka nem feltétlenül jelent jó pedagógiai gyakorlatot.
Kritikával illette a digitális eszközök használatára vonatkozó kérdést is. Azt írta, hogy egy heti egyórás nyelvtanórán nehéz rendszeresen digitális tartalmakat használni a tananyag mennyisége miatt, miközben egy másik tanár akár minden órán vetíthet prezentációt anélkül, hogy az feltétlenül javítaná az oktatás minőségét.
A konfliktuskezeléssel kapcsolatos értékelési szempontokat szintén problémásnak nevezte. Felvetette, hogy nem világos, milyen konfliktusokra gondoltak a kérdőív készítői, és hogyan kellene megítélni egy olyan pedagógust, akinek az osztályában egyáltalán nem alakultak ki konfliktushelyzetek.
A tanár szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kérdőív kitöltése nem kötelező. Úgy véli, a gyakorlatban elsősorban azok a diákok élnek a lehetőséggel, akiknek valamilyen sérelmük van a tanárral szemben, ezért az eredmények könnyen torzulhatnak.
Azok a diákok, akik valamiért neheztelnek egy tanárra, kapva kapnak az alkalmon, hogy végre visszavágjanak, végignyomják az egyest (lelkiismeretesen végigolvasni amúgy is nagyon hosszadalmas és kimerítő lenne). A tanár pedig megkapja az anonim kitöltött kérdőívet, és menten kardjába dől. Több, általam sokra becsült kollégám a szemem láttára omlott össze, amikor meglátta az egyeseket. Ne foglalkozz vele! – mondja az ember zsigerből, de csak addig, amíg ő nem szembesül egy hasonló eredménnyel. Húsba vágó fájdalom. Mert mi tart minket ezen a pályán, ha nem az, hogy még mindig hiszünk a pedagógiában, abban, hogy amit csinálunk, az jó?
– tette hozzá, majd megjegyezte: fontosnak tartja a visszajelzéseket, de szerinte a jelenlegi rendszer nem megfelelő módon működik. Azt javasolta, hogy az értékelések kitöltésére biztosítsanak iskolai időt, és tegyék kötelezővé a részvételt, mert csak így lehetne valóban reprezentatív képet kapni a pedagógusok munkájáról.
Véleménye szerint a rendszer jelenlegi formájában nem segíti a pedagógusok fejlődését, mert „ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek. És nem is kicsit”.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivőjével Lannert Judit.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
