Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Pócsné Berkesi Zsuzsanna gimnáziumi tanár a Szavonon úgy fogalmazott: év végén a KRÉTA-n keresztül üzenetben értesítik a tanulókat arról, hogy anonim kérdőívben értékelhetik a tanáraikat. A pedagógus szerint azonban a kérdések jelentős része nehezen értelmezhető, illetve több olyan szempontot is tartalmaz, amely egyes tantárgyaknál nem releváns.
Példaként említette azt a kérdést, amely arra vonatkozott, hogy a tanulók milyen gyakran dolgoznak önállóan vagy csoportban az órákon. Szerinte ebből nem derül ki, hogy milyen válasz számít kedvezőnek, hiszen sem a kizárólag frontális oktatás, sem a folyamatos önálló munka nem feltétlenül jelent jó pedagógiai gyakorlatot.
Kritikával illette a digitális eszközök használatára vonatkozó kérdést is. Azt írta, hogy egy heti egyórás nyelvtanórán nehéz rendszeresen digitális tartalmakat használni a tananyag mennyisége miatt, miközben egy másik tanár akár minden órán vetíthet prezentációt anélkül, hogy az feltétlenül javítaná az oktatás minőségét.
A konfliktuskezeléssel kapcsolatos értékelési szempontokat szintén problémásnak nevezte. Felvetette, hogy nem világos, milyen konfliktusokra gondoltak a kérdőív készítői, és hogyan kellene megítélni egy olyan pedagógust, akinek az osztályában egyáltalán nem alakultak ki konfliktushelyzetek.
A tanár szerint a legnagyobb probléma az, hogy a kérdőív kitöltése nem kötelező. Úgy véli, a gyakorlatban elsősorban azok a diákok élnek a lehetőséggel, akiknek valamilyen sérelmük van a tanárral szemben, ezért az eredmények könnyen torzulhatnak.
Azok a diákok, akik valamiért neheztelnek egy tanárra, kapva kapnak az alkalmon, hogy végre visszavágjanak, végignyomják az egyest (lelkiismeretesen végigolvasni amúgy is nagyon hosszadalmas és kimerítő lenne). A tanár pedig megkapja az anonim kitöltött kérdőívet, és menten kardjába dől. Több, általam sokra becsült kollégám a szemem láttára omlott össze, amikor meglátta az egyeseket. Ne foglalkozz vele! – mondja az ember zsigerből, de csak addig, amíg ő nem szembesül egy hasonló eredménnyel. Húsba vágó fájdalom. Mert mi tart minket ezen a pályán, ha nem az, hogy még mindig hiszünk a pedagógiában, abban, hogy amit csinálunk, az jó?
– tette hozzá, majd megjegyezte: fontosnak tartja a visszajelzéseket, de szerinte a jelenlegi rendszer nem megfelelő módon működik. Azt javasolta, hogy az értékelések kitöltésére biztosítsanak iskolai időt, és tegyék kötelezővé a részvételt, mert csak így lehetne valóban reprezentatív képet kapni a pedagógusok munkájáról.
Véleménye szerint a rendszer jelenlegi formájában nem segíti a pedagógusok fejlődését, mert „ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek. És nem is kicsit”.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivőjével Lannert Judit.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
