Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban

A szülők és a diákok névtelenül értékelhetik pedagógusaikat, azonban többen visszaélhetnek ezzel, akár egy rossz osztályzat miatt is.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, már elérhetőek a KRÉTA-rendszerben a tanárok munkáját véleményező kérdőívek. Az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál maguk a diákok adhatnak – anonim módon - visszajelzést arról, hogy milyennek látják az adott tanár munkáját.

A diákok és szülők névtelen véleményezése azonban nem várt következményekkel járhat a pedagógusok számára – erről számolt be több tanár is a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A szervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta: már több jelzés is érkezett olyan esetekről, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem miatt, például rossz jegyek okán, szándékosan negatív értékeléseket adtak tanáraiknak. Ezek a „bosszúértékelések” komoly következményekkel járhatnak.

A PDSZ szerint ez nemcsak szakmailag aggályos, de egzisztenciális kockázatot is jelent a tanárok számára, mivel az eredmények az illetményükre is hatással lehet.

A Népszava az ügyben megkereste az Oktatási Hivatalt is, amely szerint az iskolaigazgatók felelőssége, hogy hogyan és milyen súllyal veszik figyelembe az anonim kérdőívek eredményeit a pedagógusok értékelése során.

Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Egy fővárosi iskolaigazgató a lapnak adott nyilatkozata szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott. „A teljesítményértékelés során a diákok és a szülők által beküldött véleményeket nem kötelező figyelembe venni, mi ezt most nem is fogjuk megtenni. Az is biztos, hogy senkit nem fogunk a „fejlesztendő” kategóriába sorolni, mert attól tartunk, hogy ez elbocsátásokkal járna” – fogalmazott.

Az új rendszerben a pedagógusok teljesítményét 100 pontos skálán értékelik:

  • 80% fölött: kiváló teljesítményű,
  • 50–79%: átlagos teljesítményű,
  • 50% alatt: fejlesztendő.

Az értékeléseket június 30-áig kell elkészíteniük az intézményvezetőknek. Bár elviekben csak a kiváló minősítést elérő pedagógusok számíthatnak anyagi elismerésre, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra sem ismert, hogy ez mekkora pluszjuttatást jelent. Mint mondta, a jövő évi költségvetési tervezetben ennek fedezete nem szerepel.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.