Bosszúból rossz értékeléseket adhatnak a tanároknak a KRÉTA-ban

A szülők és a diákok névtelenül értékelhetik pedagógusaikat, azonban többen visszaélhetnek ezzel, akár egy rossz osztályzat miatt is.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, már elérhetőek a KRÉTA-rendszerben a tanárok munkáját véleményező kérdőívek. Az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál maguk a diákok adhatnak – anonim módon - visszajelzést arról, hogy milyennek látják az adott tanár munkáját.

A diákok és szülők névtelen véleményezése azonban nem várt következményekkel járhat a pedagógusok számára – erről számolt be több tanár is a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ). A szervezet ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának elmondta: már több jelzés is érkezett olyan esetekről, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem miatt, például rossz jegyek okán, szándékosan negatív értékeléseket adtak tanáraiknak. Ezek a „bosszúértékelések” komoly következményekkel járhatnak.

A PDSZ szerint ez nemcsak szakmailag aggályos, de egzisztenciális kockázatot is jelent a tanárok számára, mivel az eredmények az illetményükre is hatással lehet.

A Népszava az ügyben megkereste az Oktatási Hivatalt is, amely szerint az iskolaigazgatók felelőssége, hogy hogyan és milyen súllyal veszik figyelembe az anonim kérdőívek eredményeit a pedagógusok értékelése során.

Hivatalos: itt vannak a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontjai

Egy fővárosi iskolaigazgató a lapnak adott nyilatkozata szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott. „A teljesítményértékelés során a diákok és a szülők által beküldött véleményeket nem kötelező figyelembe venni, mi ezt most nem is fogjuk megtenni. Az is biztos, hogy senkit nem fogunk a „fejlesztendő” kategóriába sorolni, mert attól tartunk, hogy ez elbocsátásokkal járna” – fogalmazott.

Az új rendszerben a pedagógusok teljesítményét 100 pontos skálán értékelik:

  • 80% fölött: kiváló teljesítményű,
  • 50–79%: átlagos teljesítményű,
  • 50% alatt: fejlesztendő.

Az értékeléseket június 30-áig kell elkészíteniük az intézményvezetőknek. Bár elviekben csak a kiváló minősítést elérő pedagógusok számíthatnak anyagi elismerésre, Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint továbbra sem ismert, hogy ez mekkora pluszjuttatást jelent. Mint mondta, a jövő évi költségvetési tervezetben ennek fedezete nem szerepel.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.