"Történelmi pillanat" - diákok és szülők osztályozhatják a pedagógusokat a KRÉTA-ban

„Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti”, „érthetően, jól magyarázza el az összefüggéseket” - többek között ilyen szempontok alapján értékelhetik egy egytől ötös skálán gimnazisták, szakiskolások, illetve az általános iskolába járó diákok szülei a tanárokat. A kérdőívek eredményét a pedagógusok teljesítményértékelésébe is beszámíthatják.

Május 14-e óta sokan kaptak jelzést a KRÉTA-ban arról, hogy már elérhetőek a rendszerben a tanárok munkáját véleményező kérdőívek. Az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál maguk a diákok adhatnak visszajelzést arról, hogy milyennek látják az adott tanár munkáját.

Név nélkül mondhatnak véleményt a szülők és a diákok

Az Eduline birtokába került tájékoztató levelekből kiderült, hogy ez „egy történelmi pillanat”, mert korábban még nem volt példa arra, hogy rendezett, szabályozott keretek között név nélkül a szülők és a diákok véleményezhették volna a tanárokat.

A pedagógusok értékelése egységes, objektív szempontrendszer mentén történik. Az értékelés célja, hogy a pedagógus visszajelzést kapjon munkája megítéléséről, ezáltal támogassuk szakmai fejlődését, és elismerjük a kiemelkedő szakmai teljesítményeket.

-  írták a levelükben.

Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a pedagógusok teljesítményértékelését ebben a tanévben vezették be, de az eddig közzétett szempontok között sehol sem szerepelt a szülők vagy éppenséggel a diákok véleménye. (A TÉR-értékeléssel részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk.)

Az üzenetben külön hangsúlyozták, hogy a kérdőív kitöltése teljesen anonim. Sem az igazgató, sem pedig a tanár nem fogja látni, hogy ki pontozta fel és ki le. Pontosan emiatt azt kérték a kitöltőktől, hogy csak reális, saját tapasztalatok alapján osztályozzák a pedagógust egy 1-től 5-ig terjedő skálán, és ha úgy érzik, akkor a végén fogalmazzák meg néhány mondatban a véleményüket.

A kérdőív egyébként 15 perces, és mobilapplikációból nem lehet érni, csak böngészőből.

 

Reviczky Zsolt

Segítőkészség, érdekes órák és kommunikáció a szülőkkel

A szülőknek kiküldött szempontok között szerepel többek között:

  • „A pedagógus időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a programokról, tudnivalókról.”
  • „Értékelése, visszajelzései rendszeresek, a szülők számára is követhetőek.”
  • „Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti.”
  • „Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.”
  • „Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.”

A diákok pedig a következő pontok alapján osztályozhatják az őket tanító tanárokat:

  • „A diákokkal megértő, jó szándékú, emberséges.”
  • „Az osztályban felmerülő konfliktusokat jól kezeli.”
  • „Az órákat pontosan kezdjük és fejezzük be.”
  • „Ha van az osztályban valaki, aki lemaradt és nem érti a tananyagot, akkor segít neki felzárkózni.”
  • „Viselkedése kiszámítható, nem a pillanatnyi hangulattól függ.”
  • „Rendszeresen használja a digitális eszközöket és tartalmakat.”

Ez utóbbi különösen érdekes amiatt, hogy az idei tanévtől jóval körülményesebb bármilyen digitális, interaktív megoldást alkalmazni a tanórán, mert a jogszabály szerint a diákok csak akkor vehetik elő a laptopjukat, okostelefonjukat, ha arra külön a pedagógus engedélyt ad.

Ez azonban plusz adminisztrációt ró a tanárra, hiszen külön rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt.

Az igazgató mérlegelheti az eredményeket

A tájékoztató levélben még az is szerepelt, hogy a kérdőívet nem kötelező kitölteni

de a visszajelzések súlya akkor lesz jelentős, ha sokan  beküldik a kérdőívet, így sok egyéni véleményből egy statisztikailag is értelmezhető, valós kép fog kialakulni a pedagógusok munkájáról.

- tették hozzá.

A diák és a szülői értékelések kapcsán az Oktatási Hivatalt is megkerestük, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy az igazgató a pedagógust a pedagógusok értékelési szempontrendszere szerint értékeli.

"Az értékeléshez számos adat/információ áll rendelkezésére, például: tanulói mérési adatok (a kompetenciamérések alapján), tanulmányi statisztikák (érdemjegyek alakulása, érettségi eredmények), továbbtanulási adatok, lemorzsolódási adatok, igazgatói, munkaközösség-vezetői óralátogatások, órák/ foglalkozások megtekintésének dokumentált tapasztalatai, külső értékelések megállapításai (intézményi tanfelügyelet alapján) és egyéb egyedi (szülői, tanulói ) visszajelzések, a kérdőívek adatai" - írták, majd kifejtették, hogy a teljesítményértékelés során a "vezető az értékeléshez szükséges adatokat összegyűjti, elemzi, és ennek alapján pontozza a pedagógus teljesítményét az egyes területeken. Az igazgató felelőssége és mérlegelési jogköre, hogy a szülői, tanulói kérdőívek eredményét is megfelelő körültekintéssel vegye figyelembe az értékelés során."

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.