Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Még mindig szokják a diákok a mindennapi iskolai életet a telefonjaik nélkül. Vannak, akiknek az első napokban elvonási tüneteik voltak, mások rendszeresen elkésnek az edzéseikről, mert úgy kell levadászniuk a tanáraikat, hogy visszakapják a telefonokat. Öt hete él a telefontilalom a magyar iskolákban. Diákokkal beszélgettünk.
"Dolgoznunk kellene a ballagási videónkon, de így nem tudunk fotózni, videózni. Alig lesz emlékünk erről az évről" - panaszolta az Eduline szerkesztőségének egy 12. osztályos diák.
Öt hete már, hogy elkezdődött a tanév és érvénybe lépett az okoseszközök iskolai telefonhasználatát korlátozó rendelet, melynek értelmében a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközöket (okostelefonokat, okosórákat, laptopokat) a diákoknak a tanítási nap elején le kell adni, azokat csak engedéllyel birtokolhatják és használhatják. A használatot és annak célját a pedagógusoknak a Kréta tanulmányi rendszerben kell naplózni.
Bár a legnagyobb kérdéseket az okoseszközök megfelelő tárolása vetette fel a tanév első napjaiban a rendelet kapcsán, az aggódó szülők és diákok ebből a szempontból azóta megnyugodtak. Eddig nem tudunk olyan telefonról, ami eltűnt vagy megsérült volna amiatt, mert műanyag dobozokban tárolják őket, és a lapunknak nyilatkozó szülők azt is elmondták, hogy bár a kapcsolattartás miatt is aggódtak némileg, eddig nem érzik úgy, hogy nehezebben érik el a gyerekeiket vagy a pedagógusokat.
"Van a portán telefon. Azt a számot kell felhívni és ők szólnak a tanárnak szünetben. Napközben ezelőtt sem értem el a tanárt, ha meg olyan dolog történt, hogy ki kellett kérjem hirtelen a gyereket, akkor odamentem" - mondta egy szülő.
A diákokat azonban teljesen máshogy érinti a telefontilalom. Vannak akik azt mondják, szerintük egyáltalán nem működik az adminisztráció az iskolában az okoseszközeik nélkül, és bár tanári engedéllyel használhatóak lennének az okoseszközök az iskolában, a tanáraiknak nincs kedvük foglalkozni az ezzel járó adminisztrációval, ezért inkább nem is hoznak mobiltelefont igényő interaktív feladatokat. Van olyan diák is ugyanakkor, akinél az első napokban elvonási tünetek jelentkeztek.
Testi és lelki tünetei is lehetnek
Ingerültség, motiválatlanság, hasfájás, hányinger, és hogy nem tudott másra gondolni csak arra, hogy vajon miről marad le, hogy mennyire szeretne már ránézni a közösségi oldalaira, hogy hány lájkot kapott a legutóbbi TikTokra feltöltött videója - ezekről számolt be a 11. osztályos Laura, akinek a kérésére a nevét megváltoztattuk.
Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pedagógiai szakpszichológusa szerint ugyanúgy, mint bármilyen egyéb függőség, a telefonfüggőség is okozhat szomatikus, azaz testi, valamint pszichés elvonási tüneteket. Azok, amiket Laura említ tipikusan ilyenek, de a szakember szerint súlyos esetekben az elvonási tünetek akár azt is eredményezhetik, hogy a küszködő egyén napokig semmit sem tud csinálni. Éppen amiatt, mert csak arra tud gondolni, hogy mennyire vágyik arra, amit nem érhet el. Az iskolások esetében tehát az okoseszközökre és az internetre.
Laura ugyanakkor azt mondja, néhány nap alatt hozzászokott az új helyzethez és kiheverte a telefonhiányt, jól megvan anélkül is az iskolában. Az osztálytársai között vannak ugyanakkor, akik meg sem próbáltak az okoseszközeik nélkül létezni tanítási időben; különböző trükkökkel játsszák ki a tanáraikat. Például a régi készülékeiket adják le reggel, vagy csak azt hazudják, hogy nincs is náluk semmilyen okoseszköz, a szünetekben pedig a mosdóban elbújva pörgetik a közösségi oldalaikat.
Így még jobban kivonódnak az osztályközösségből, a társaságból, mint korábban, hiszen a telefontilalom előtt legalább csoportokban telefonoztak vagy együtt néztek internetes videókat. Most viszont vannak diákok; akik egymás társaságában, az okoseszközeik nélkül töltik el az időt, és vannak, akik elbújnak valahová csak hogy telefonozhassanak.
Többen azt mondják, nem érdekli őket, hogy nem telefonozhatnak tanítási időben, azt viszont sajnálják, hogy nem lesznek fényképes emlékeik az iskolás éveikről, hogy nem tudják megörökíteni a vicces pillanatokat, és hogy így feltehetően ballagási videójuk sem lesz.
Lekésik a buszt, nem tudják, melyik teremben vannak
A diákok szerint a mobiltelefonjaik hiánya egyébként leginkább abban mutatkozik meg, hogy sokszor tanácstalanul állnak a folyosón, mert nem tudják, melyik teremben lesznek. Ha ugyanis hiányzik egy tanár, vagy valami változás történt napközben - ebben az esetben például teremcsere - arról korábban a Krétában kaptak üzenetet, és kapnak most is, csak nem tudják megnézni.
Erre egyébként szerintük megoldást jelenthetne egy üzenőfalra vagy faliújságra kitett üzenet, ugyanakkor beismerik, hogy ez ismételten plusz munka lenne a tanáraiknak, és nekik sem feltétlen jutna eszükbe a szünetekben a faliújsághoz szaladgálni és ellenőrizni, hogy történt-e valami változás.
Az adminisztrációs problémákon felül többen azt is sérelmezik, hogy az utolsó órájuk után nehezen találják meg a pedagógust, akitől vissza kell kérniük a készülékeiket. Emiatt lekésik a buszt, amivel hazamennének, vagy ha valamilyen iskola utáni programra, például edzésre vagy zeneiskolába sietnének, akkor oda érkeznek késve.
Ráadásul az oktatás színvonala is "visszaesett a kőkorba" a tanulók szerint. Hiába teszi lehetővé ugyanis a jogszabály, hogy tanári engedéllyel elővegyék és használják az okoseszközeiket; az ezzel járó adminisztráció miatt ezek egyre gyakrabban elmaradnak.
"A lányoméknál rendszereseb használták a mobilokat tanuláshoz és dolgozatíráshoz is. Most, hogy a tanárnak előre ki kell kérni és lepapírozni, ha majd valamelyik órán használni akarja, így emiatt elmaradozik, mert elfelejti ezt előre megtenni" - írta egy anyuka.
Nincs Kahoot, PPT és Classroom
A végzős Lara szerint rendszeresen megnehezíti a mindennapi életüket, hogy a mobiljaikat a nap elején a szekrényeikbe kell zárni. Szerinte például a tanórákon lassabban tudnak haladni, míg ugyanis korábban lefotózhatták a táblát és otthon átvezethették a füzeteikbe a jegyzeteket, most mindent le kell körmölniük. A nyelvóráikon nem használhatnak online szótárakat és fordítót, holott korábban erre is volt lehetőség, Kristóf szerint pedig a végzősöknek kötelező média óra színvonala is visszaesett. Míg korábban akár interaktív fotós és videós feladatokat is kaptak a tanórákon, jelenleg az esszéíráson kívül nem sok mindennel tudnak foglalatoskodni.
A diákok azt mondják, vannak tanáraik, akik partnerek abban, hogy segítsenek nekik. Lefotózzák ők a táblára írt jegyzeteket és később feltöltik a közös osztálycsoportba, de olyanok is vannak, akik prezentációt küldenek az órán elhangzott anyagról. Az viszont már alig fordul elő, hogy az óra elejét olyan játékos Kahoot! kvízzel kezdjék, ami korábban számonkérésként is funkcionált, mert a tanáraik egyszerűen nem akarnak az elővétellel járó bonyodalommal foglalkozni.
"Érezhetően hiányzik az oktatásból" - fogalmaznak a végzősök, akik nem értik, miért kell a kormánynak ennyire szigorúnak lenni. Számos iskolában ugyanis már a jogszabály előtt is korlátozták az iskolai telefonhasználatot, és következményekkel járt, ha egy diák engedély nélkül telefonozott.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).