A szülők örülnek, hogy a gyerekeik a szünetekben telefonozás helyett játszanak és beszélgetnek, és egyelőre a tanárokkal sem vált nehezebbé a kapcsolattartás a szeptember 1-jén életbe lépett rendelet miatt.
Három héttel ezelőtt kezdődött el a 2024/25-ös tanév, ezzel együtt pedig életbe lépett az a rendelet, amely szerint a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.
A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni
Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad, ezt pedig rögzíti is a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."
Féltek tőle
Az új szabályozást sem a diákok, sem a szülők nem fogadták kitörő örömmel. Leginkább azért, mert az okoseszközöket az iskoláknak kell a tanítás megkezdése előtt begyűjteni, biztonságos helyen tárolni, majd a tanórák után visszaadni a tulajdonosaiknak.
A legtöbb iskolában pedig a tanév első napjaiban, de talán még most sincs igazán kidolgozott, biztonságos rendszer. A készülékeket műanyag dobozokban gyűjtik és a tanáriban vagy az igazgatói irodában zárják el, de olyan iskola is van, ahol azt kérték, a diákok egy zokniba húzzák bele a telefonjaikat, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek.
Kérdéseket vetett fel ugyanakkor az is, hogy ki ellenőrzi majd, hogy a nap végén mindenki a saját telefonját veszi-e magához, és hogy mi történik abban az esetben, ha a tanár például megbotlik, és leejti a több millió forint értékű, telefonokkal teli dobozt. Mint kiderült ugyanis, nincs olyan biztosítás, ami vonatkozna arra, ha a telefon a tárolásra kijelölt helyre eltűnik; a sérülésekkel kapcsolatban pedig Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a készülékekért az oktatási intézmények felelősek.
"Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza" - fogalmazta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Belügyminisztériumnak írt levelükben.
Az intézkedés ellen a diákszervezetek is felszólaltak azzal érvelve, hogy a telekommunikációs eszközök használata megkönnyíti a kapcsolattartást a tanáraikkal. Emellett a tanórákon is számos alkalommal használnak digitális eszközöket; játékosan tanulnak a telefonjaik segítségével, de dolgozatírásra is használnak bizonyos alkalmazásokat.
Az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront mindezek mellett a nyílt levelében azt írta; ha a szabály érvénybe lép, a kormány szakított a diákság érdekeivel és amellett, hogy feleslegesnek tekinthetők a digitalizációt elősegítő fejlesztések, a szülők és a gyerekek közti kommunikációt is megnehezítik például akkor, ha valakit bántanak az oktatási intézményben.
A szülők szerint bevált
A kezdeti felháborodások és félelmek ellenére néhány héttel az iskolakezdés után a szülők többsége szerint működik az új rendszer. A Szülői Hang Facebook-csoportjában feltett kérdésünkre a legtöbben azt írták: a gyerekeik a tanítási nap elején leadják, az utolsó tanórát követően pedig visszakapják a mobiljaikat. Sem a tárolással, sem az esetleges órai használat naplózásával nem merültek fel eddig problémák, és azt is megoldják, ha üzenni akarnak nekik.
Sürgős esetben felhívják a titkárságot, aki átadja az üzenetet az illetékes osztályfőnöknek, vagy közvetlenül az érintett diáknak. Ha pedig kevésbé sürgős, de fontos tudnivalóról van szó, azt továbbra is messengeren vagy sms-ben írják meg a gyerekeiknek, hiszen az utolsó tanóra után úgyis visszakapják a készülékeiket és akkor elolvashatják.
Volt olyan szülő, aki az Eduline-nak azt írta: kifejezetten örül annak, hogy az általános iskolás gyereke nem telefonozik az iskolában. Mások pedig megjegyezték; eddig sem kifejezetten a telefonok korlátozásával volt problémájuk, hanem attól féltek, hogy a drága készülékeknek esetleg valami baja esik.
És bár a diákok is kénytelenek hozzászokni ahhoz, hogy a tanórák közti szünetekben nem gyárthatnak például TikTok-videókat, ők a gyakorlatban jobban megérzik az okoseszközök hiányát. Főleg azokban az iskolákban, ahol korábban nem szabályozták semmilyen módon a telefonozást.
Érkezett olyan panasz például, hogy mivel a szünetekben nem tudják megnézni a Krétát, így a tanév első heteiben gyakran nem találták a tantermüket, és nem értesülnek időben arról sem, ha hiányzik egy tanár.
Hogyan, mikor kommunikálhatnak a tanárokkal?
A diákok mellett a pedagógusok intézményi telefonhasználatát is korlátozza az új rendelet, amely szerint "a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja."
Ettől csak akkor lehet eltérni, ha
Szigorúan értelmezve arra tehát nincs lehetőség, hogy a tanár vagy óvodapedagógus a szülőktől érkező üzeneteket és hívásokat a tanórák/foglalkozások alatt elolvassa vagy fogadja. A legtöbben azonban ezt eddig sem tették, éppen azért, mert tanítanak, így a szülők és az osztályfőnök/szaktanárok közötti kommunikáció sem vált a visszajelzések szerint érezhetően nehezebbé.
A szülői e-mailek, üzenetek és hívások ugyanakkor számos pedagógusnak okoznak kellemetlenségeket nem csupán iskolaidőben, de azt követően is. Részben azért, mert bár a kommunikáció hivatalos felülete a Kréta kellene hogy legyen, annak lassúsága - vagy nem működése - miatt népszerűbb Messenger vagy Facebook-csoportot csinálni, a tanárok egy része pedig elköveti azt a hibát, hogy megadja a privát telefonszámát is a diákok szüleinek.
A pedagógusok visszajelzései szerint pedig a szülők néha egészen lehetetlen időpontokban, az éjszaka közepén, sőt, ünnepnapokon is üzennek a tanároknak. Például azért, hogy elkérjék a házit, megkérdezzék, hogy mikor lesz a legközelebbi dolgozat, vagy hogy jelezzék; beteg lett a gyerekük, ezért a következő napon nem megy majd iskolába. Ez pedig rendszeresen bosszúságot okoz számukra, hiszen megzavarja őket a saját családjukkal töltött időben és a pihenésben.
A tanárok iskolai telefonhasználatának korlátozása miatt többen attól tartanak, még általánosabbá válik majd, hogy a pedagógusokat a szülők tanítás után, éjszakánként és hétvégén is keressék.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
