A szülők szerint bevált az iskolai telefontilalom, a diákoknak viszont okozhat fennakadásokat az okoseszközök hiánya

Három héttel ezelőtt kezdődött el a 2024/25-ös tanév, ezzel együtt pedig életbe lépett az a rendelet, amely szerint a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

• az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
• a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
• az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
• és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad, ezt pedig rögzíti is a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."

Féltek tőle

Az új szabályozást sem a diákok, sem a szülők nem fogadták kitörő örömmel. Leginkább azért, mert az okoseszközöket az iskoláknak kell a tanítás megkezdése előtt begyűjteni, biztonságos helyen tárolni, majd a tanórák után visszaadni a tulajdonosaiknak.

A legtöbb iskolában pedig a tanév első napjaiban, de talán még most sincs igazán kidolgozott, biztonságos rendszer. A készülékeket műanyag dobozokban gyűjtik és a tanáriban vagy az igazgatói irodában zárják el, de olyan iskola is van, ahol azt kérték, a diákok egy zokniba húzzák bele a telefonjaikat, hogy azok lehetőleg ne sérüljenek.

Kérdéseket vetett fel ugyanakkor az is, hogy ki ellenőrzi majd, hogy a nap végén mindenki a saját telefonját veszi-e magához, és hogy mi történik abban az esetben, ha a tanár például megbotlik, és leejti a több millió forint értékű, telefonokkal teli dobozt. Mint kiderült ugyanis, nincs olyan biztosítás, ami vonatkozna arra, ha a telefon a tárolásra kijelölt helyre eltűnik; a sérülésekkel kapcsolatban pedig Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a készülékekért az oktatási intézmények felelősek.

"Nem várható el, hogy több millió forint értékű eszközökért vállaljanak teljes körű felelősséget, különösen olyan esetekben, amikor az iskolák nem rendelkeznek megfelelő biztosítással, és a telefonok sérülése vagy eltűnése esetén a megőrzésre kijelölt intézményi dolgozók nem tudják a károkat megtéríteni. Az eszközök begyűjtésére, biztonságos tárolására, és azonosítható módon történő visszaadására vonatkozó garanciákat a jogszabály nem tartalmazza" - fogalmazta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Belügyminisztériumnak írt levelükben.

Az intézkedés ellen a diákszervezetek is felszólaltak azzal érvelve, hogy a telekommunikációs eszközök használata megkönnyíti a kapcsolattartást a tanáraikkal. Emellett a tanórákon is számos alkalommal használnak digitális eszközöket; játékosan tanulnak a telefonjaik segítségével, de dolgozatírásra is használnak bizonyos alkalmazásokat.

Az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront mindezek mellett a nyílt levelében azt írta; ha a szabály érvénybe lép, a kormány szakított a diákság érdekeivel és amellett, hogy feleslegesnek tekinthetők a digitalizációt elősegítő fejlesztések, a szülők és a gyerekek közti kommunikációt is megnehezítik például akkor, ha valakit bántanak az oktatási intézményben.

A szülők szerint bevált

A kezdeti felháborodások és félelmek ellenére néhány héttel az iskolakezdés után a szülők többsége szerint működik az új rendszer. A Szülői Hang Facebook-csoportjában feltett kérdésünkre a legtöbben azt írták: a gyerekeik a tanítási nap elején leadják, az utolsó tanórát követően pedig visszakapják a mobiljaikat. Sem a tárolással, sem az esetleges órai használat naplózásával nem merültek fel eddig problémák, és azt is megoldják, ha üzenni akarnak nekik.

Sürgős esetben felhívják a titkárságot, aki átadja az üzenetet az illetékes osztályfőnöknek, vagy közvetlenül az érintett diáknak. Ha pedig kevésbé sürgős, de fontos tudnivalóról van szó, azt továbbra is messengeren vagy sms-ben írják meg a gyerekeiknek, hiszen az utolsó tanóra után úgyis visszakapják a készülékeiket és akkor elolvashatják.

Volt olyan szülő, aki az Eduline-nak azt írta: kifejezetten örül annak, hogy az általános iskolás gyereke nem telefonozik az iskolában. Mások pedig megjegyezték; eddig sem kifejezetten a telefonok korlátozásával volt problémájuk, hanem attól féltek, hogy a drága készülékeknek esetleg valami baja esik.

És bár a diákok is kénytelenek hozzászokni ahhoz, hogy a tanórák közti szünetekben nem gyárthatnak például TikTok-videókat, ők a gyakorlatban jobban megérzik az okoseszközök hiányát. Főleg azokban az iskolákban, ahol korábban nem szabályozták semmilyen módon a telefonozást.

Érkezett olyan panasz például, hogy mivel a szünetekben nem tudják megnézni a Krétát, így a tanév első heteiben gyakran nem találták a tantermüket, és nem értesülnek időben arról sem, ha hiányzik egy tanár.

Hogyan, mikor kommunikálhatnak a tanárokkal?

A diákok mellett a pedagógusok intézményi telefonhasználatát is korlátozza az új rendelet, amely szerint "a pedagógus a tanórai és egyéb foglalkozások ideje alatt, valamint tanulói felügyelet ellátása során a birtokában lévő mobiltelefont és egyéb digitális, infokommunikációs eszközt a neveléssel-oktatással összefüggő célokra használhatja."

Ettől csak akkor lehet eltérni, ha

• valamilyen intézményen kívüli programról van szó,
• valamilyen a pedagógus saját, vagy más életét és testi épségét vagy vagyonát veszélyeztető, más módon el nem hárítható veszély áll fenn,
• szabálysértés vagy bűncselekmény miatti segítségkérésre használnák, továbbá ha
• a használata a pedagógus vagy a tanuló(k) egészségi állapota miatt szükséges.

Szigorúan értelmezve arra tehát nincs lehetőség, hogy a tanár vagy óvodapedagógus a szülőktől érkező üzeneteket és hívásokat a tanórák/foglalkozások alatt elolvassa vagy fogadja. A legtöbben azonban ezt eddig sem tették, éppen azért, mert tanítanak, így a szülők és az osztályfőnök/szaktanárok közötti kommunikáció sem vált a visszajelzések szerint érezhetően nehezebbé.

A szülői e-mailek, üzenetek és hívások ugyanakkor számos pedagógusnak okoznak kellemetlenségeket nem csupán iskolaidőben, de azt követően is. Részben azért, mert bár a kommunikáció hivatalos felülete a Kréta kellene hogy legyen, annak lassúsága - vagy nem működése - miatt népszerűbb Messenger vagy Facebook-csoportot csinálni, a tanárok egy része pedig elköveti azt a hibát, hogy megadja a privát telefonszámát is a diákok szüleinek.

A pedagógusok visszajelzései szerint pedig a szülők néha egészen lehetetlen időpontokban, az éjszaka közepén, sőt, ünnepnapokon is üzennek a tanároknak. Például azért, hogy elkérjék a házit, megkérdezzék, hogy mikor lesz a legközelebbi dolgozat, vagy hogy jelezzék; beteg lett a gyerekük, ezért a következő napon nem megy majd iskolába. Ez pedig rendszeresen bosszúságot okoz számukra, hiszen megzavarja őket a saját családjukkal töltött időben és a pihenésben.

A tanárok iskolai telefonhasználatának korlátozása miatt többen attól tartanak, még általánosabbá válik majd, hogy a pedagógusokat a szülők tanítás után, éjszakánként és hétvégén is keressék.