Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Úgy vélik, a kormány szembemegy a diákok érdekeivel, ezért azt kérik, távolítsák el a törvényjavaslatból a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt.
Nyílt levélben tiltakozik az Országos Diáktanács, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront is a kormány új jogszabálytervezete ellen, ami szerint szeptembertől bizonyos tárgyakat és eszközöket tilos lesz használni az iskolákban, más eszközöket pedig csak korlátozottan, tanári engedéllyel vehetnek majd elő a diákok az általános- és középiskolákban.
Múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Magyar Közlönyben megjelent jogszabálytervezet szerint a tiltott tárgyak közé tartozik majd minden, a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, minden olyan tárgy, aminek birtoklása a szabálysértési törvény vagy a Büntető törvénykönyv szerint büntetendő, és minden olyan termék, amit 18 év alatti nem is vásárolhat. Ezek közé tartozik többek között az alkohol, dohánytermékek, energiaital és csúzli, míg "használatában korlátozott" tárgyak lesznek a telekommunikációs eszközök; mobiltelefonok, tabletek, kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és internetelérésre alkalmas tárgyak, beleértve az e-book olvasókat és az okosórákat is.
A szeptember 1-jén hatályba lépő rendelet szerint ezeket nem lehet majd használni az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap, a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt, az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt, és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt. Kivéve, ha a pedagógus arra engedélyt ad.
Ebben az esetben ezt rögzíteni kell majd a tanulmányi rendszerben, beleértve “a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát és a birtokolható eszközt."
A rendelettervezet része az is, hogy a tanárok és iskolaőrök jogosultak lesznek a diákok csomagjainak, táskáinak átkutatására és a birtokolt tárgyak elvételére a tanítási nap kezdetén.
Az intézkedés ellen felszólalva a nagyobb diákszervezetek nyílt levelet fogalmaztak meg, szerintük ugyanis a rendelettervezet figyelmen kívül hagyja a diákság érdekeit és szembemegy az Országos Diákparlament és az Országos Diáktanács által tett ajánlásokkal.
NYÍLT LEVÉL MARUZSA ZOLTÁNNAKTisztelt Államtitkár Úr! A magyar diákság ellenzi az új jogszabálytervezetet,...
"Amennyiben ez a javaslat érvénybe lép, kijelenthetjük: Önök szakítottak a diákság érdekeivel. Miért volt az a sok fejlesztés, ha nem használhatjuk őket az iskolában? Miért kaptuk a laptopokat, ha nem azért, hogy tanuljunk velük? Miért van digitális órarend, ha nem nézhetjük meg a következő óránkat? Miért fejlesztettek digitális tankönyveket, ha továbbra is több kilónyi könyvet kell cipelnünk a hátunkon? Hogyan nézzünk utána annak, amit a tanár kér, telefon nélkül? Hogyan biztosítják a több száz telefon biztonságos tárolását? A tanárok fognak több százezer forint értékű eszközökkel járkálni a folyosókon? Mi lesz, amikor visszakapjuk a telefonjainkat? Órákon át sorban állunk értük?" - írják.
A diákok hozzáteszik; a digitális eszközöket a tanulás mellett a szüleikkel való kapcsolattartásra és segítségkérésre is használják, ha önmagukat vagy egy társukat valami baj éri.
Nincs idő arra, hogy az iskolaigazgatókon, a tanárokon keresztül történjen meg a kommunikáció. A legbiztonságosabb, ha a diák saját maga képes megmenteni magát a zaklatástól, ha a szülei őt hívják fel, ha baj van és ha azonnal tud segítséget hívni vészhelyzet esetén
- érvelnek.
A Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak címzett levélben az államtitkárt és a kormányt arra kérik, távolísák el a telekommunikációs eszközökre vonatkozó részt a törvényjavaslatból.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.