Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

A legtöbb iskolában legkésőbb szeptember közepéig kell leadniuk a tanulóknak, hogy igazolt sportolók, és a kötelező öt helyett csak három testnevelésórára mennének be. Azonban nem olyan egyszerű ezt elintézni, hiszen intézményenként változik milyen papírokat kell leadni. Van olyan iskola, ahol elég az érvényes versenyengedély, míg máshol az edzések számát, hosszát és időpontjait is pecsétes egyesületi papírral kell igazolni.

Nem mindegy az órarend

Azt is érdemes kiemelni, hogy az igazolások szigorítását a 2024/2025-ös tanévtől vezették be. A 2023/2024 tanévben minden tizedik tanuló, azaz 42 011 gyerek váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással. Több iskolában az is elég volt, hogy a diák bemutatott egy kondibérletet, akkor is, ha később nem járta le. Ez pedig a NETFIT-eredményeken is meglátszott.

2024. szeptember 1-től csak azoknak a diákoknak jár a mentesség, akik

  • igazolt sportolók,
  • van versenyengedélyük,
  • a sportszervezet igazolja az edzéslátogatásukat,
  • és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi.

Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, ha a testnevelés az első vagy az utolsó tanóra, akkor nem kell bemenniük. A módosítással ugyan a trükközőket kiszűrték, de az élsportolókat is nehéz helyzetbe hozták és nem csak a papírmunka miatt.

Ha például a tesi egész héten napközbenre esik, például második vagy harmadik órára, akkor a versenysportoló diákoknak ugyanúgy részt kell rajta venniük, mint a többieknek. Pedig egy napközbeni lyukasórát fel tudnának használni például leckeírásra vagy a tananyag pótlására, mert az élsport az edzések, versenyek miatt több hiányzással jár. Arról nem is szólva, hogy a formaidőzítés szempontjából sem mindegy, hogy egy versenysportoló diáknak rendszeresen heti három vagy öt testnevelés órája van.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több táncfajta, például a néptánc sem tartozik a versenysportok közé, így azoknak, akik egyébként versenyszerűen űzik ezt a sportágat, szintén be kell járniuk heti ötször.

Tesi a folyosón, udvaron

Mindezt úgy, hogy sok iskolában nincsenek meg a feltételek a mindennapos testneveléshez még úgy sem, hogy heti kétszer a NAT „egészségfejlesztés műveltségterületén megjelölt sporttevékenységeket” illetve egyéb sporttevékenységeket is végezhetnek a testnevelés óra keretében a diákok. (Ebbe a kategóriába tartozik többek között az úszás, a korcsolya, a néptánc, de a közösségi sportjátékok, a csapatjátékok, sőt még a kirándulás is.)

Ezt korábban Lannert Judit oktatási miniszter is megerősítette, ugyanis több iskolában folyosón, udvaron, parkban vagy akár tanteremben tartják a testnevelést, gyakran átöltözési lehetőség nélkül.

Az oktatási miniszter még májusban beszélt arról, hogy a jelenlegi szabályozás túl mereven kezeli az iskolán kívüli sportolást, mert a mindennapos testnevelés kiváltása versenyzői státuszhoz kötött. A miniszter szerint emiatt az is előfordulhat, hogy a diákok abbahagyják korábbi sportegyesületi tevékenységeiket.

Nyitóképünk illusztráció.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.