„A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram”
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A legtöbb iskolában legkésőbb szeptember közepéig kell leadniuk a tanulóknak, hogy igazolt sportolók, és a kötelező öt helyett csak három testnevelésórára mennének be. Azonban nem olyan egyszerű ezt elintézni, hiszen intézményenként változik milyen papírokat kell leadni. Van olyan iskola, ahol elég az érvényes versenyengedély, míg máshol az edzések számát, hosszát és időpontjait is pecsétes egyesületi papírral kell igazolni.
Azt is érdemes kiemelni, hogy az igazolások szigorítását a 2024/2025-ös tanévtől vezették be. A 2023/2024 tanévben minden tizedik tanuló, azaz 42 011 gyerek váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással. Több iskolában az is elég volt, hogy a diák bemutatott egy kondibérletet, akkor is, ha később nem járta le. Ez pedig a NETFIT-eredményeken is meglátszott.
2024. szeptember 1-től csak azoknak a diákoknak jár a mentesség, akik
Vagyis a gyakorlatban ez azt jelenti, ha a testnevelés az első vagy az utolsó tanóra, akkor nem kell bemenniük. A módosítással ugyan a trükközőket kiszűrték, de az élsportolókat is nehéz helyzetbe hozták és nem csak a papírmunka miatt.
Ha például a tesi egész héten napközbenre esik, például második vagy harmadik órára, akkor a versenysportoló diákoknak ugyanúgy részt kell rajta venniük, mint a többieknek. Pedig egy napközbeni lyukasórát fel tudnának használni például leckeírásra vagy a tananyag pótlására, mert az élsport az edzések, versenyek miatt több hiányzással jár. Arról nem is szólva, hogy a formaidőzítés szempontjából sem mindegy, hogy egy versenysportoló diáknak rendszeresen heti három vagy öt testnevelés órája van.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy több táncfajta, például a néptánc sem tartozik a versenysportok közé, így azoknak, akik egyébként versenyszerűen űzik ezt a sportágat, szintén be kell járniuk heti ötször.
Mindezt úgy, hogy sok iskolában nincsenek meg a feltételek a mindennapos testneveléshez még úgy sem, hogy heti kétszer a NAT „egészségfejlesztés műveltségterületén megjelölt sporttevékenységeket” illetve egyéb sporttevékenységeket is végezhetnek a testnevelés óra keretében a diákok. (Ebbe a kategóriába tartozik többek között az úszás, a korcsolya, a néptánc, de a közösségi sportjátékok, a csapatjátékok, sőt még a kirándulás is.)
Ezt korábban Lannert Judit oktatási miniszter is megerősítette, ugyanis több iskolában folyosón, udvaron, parkban vagy akár tanteremben tartják a testnevelést, gyakran átöltözési lehetőség nélkül.
Az oktatási miniszter még májusban beszélt arról, hogy a jelenlegi szabályozás túl mereven kezeli az iskolán kívüli sportolást, mert a mindennapos testnevelés kiváltása versenyzői státuszhoz kötött. A miniszter szerint emiatt az is előfordulhat, hogy a diákok abbahagyják korábbi sportegyesületi tevékenységeiket.
Nyitóképünk illusztráció.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
Hat-és nyolcosztályos gimnáziumok helyett 10 vagy 12 évfolyamos iskola – többek között ez is szerepel a Civil Közoktatási Platform (CKP) oktatási reformcsomagjában, így a diákoknak nem kellene középiskolába felvételizniük vagy 13-14 évesen dönteniük, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Októbertől november közepéig tartja a legtöbb budapesti középiskolai a nyílt napjait. Mutatjuk intézményenként a dátumokat.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.