Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
A mindennapos testnevelés társadalmi megítélésében gyakran jelenik meg az az elvárás, hogy közvetlen megoldást nyújtson a gyermekkori elhízás problémájára. A kérdés azonban jóval összetettebb.
Sokszor halljuk azt az állítást, hogy a mindennapos testnevelés nem hozta meg a várt eredményt, mert nőtt az elhízott gyermekek aránya.
Fontos azonban tisztán látni: a gyermekek testsúlyát nem elsősorban a napi 35–45 perc mozgás határozza meg, hanem az életmód egészének minősége, különösen a táplálkozási szokások.
Szakemberként naponta tapasztalom, mi kerül a gyermekek táskájába: cukros üdítők, feldolgozott élelmiszerek, magas cukor- és zsírtartalmú snackek, péksütemények. Az iskolai étkezést sok tanuló nem megfelelő alternatívaként éli meg, ezért gyakran energiadús, ugyanakkor tápanyagszegény élelmiszereket fogyaszt.
Ebben a helyzetben szakmailag téves elvárás lenne azt gondolni, hogy a testnevelésóra önmagában „lefogyasztja” a gyermekeket.
A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram.
Valódi jelentősége sokkal mélyebben keresendő: a mozgás az idegrendszeri fejlődés, a figyelem, az érzelmi stabilitás és a tanulási teljesítmény egyik legfontosabb biológiai támogató rendszere.
A rendszeres mozgás során dopamin és noradrenalin szabadul fel, amelyek közvetlenül támogatják a figyelmi és végrehajtó funkciókat.
Ez különösen fontos:
A mozgás tehát nem elvesz a tanulási időből, hanem megalapozza azt: a fizikai aktivitást követően a gyermek agya tanulásra fogékonyabb állapotba kerül. John J. Ratey és Edward M. Hallowell kutatásai is rámutatnak arra, hogy a mozgás jelentős szerepet játszik az idegrendszeri szabályozásban és a tanulási teljesítmény támogatásában.
A mozgás fokozza az agyi vérkeringést, valamint aktiválja a prefrontális kérget, amely többek között felelős:
Ezért tapasztalható gyakran, hogy egy rövid mozgásos aktivitást követően a tanulók:
A mozgás tehát nem csupán fizikai aktivitás, hanem a tanulási folyamat egyik idegrendszeri előkészítője is.
A fizikai aktivitás során dopamin, szerotonin és endorfin szabadul fel. Ezek a neurotranszmitterek:
A kutatások egyre gyakrabban nevezik a mozgást „természetes hangulatszabályozó rendszernek”, amely a gyermekek mentális jóllétének egyik alapvető eszköze lehet.
A minőségi mindennapos testnevelés ezért jóval több, mint egyszerű mozgásóra. Egyidejűleg szolgálhat:
Biológiai értelemben a mozgás előkészíti az agyat a tanórai munkára: a gyermek nem fáradtabbá, hanem fogékonyabbá, motiváltabbá és stabilabbá válik.
Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.
Éppen ezért a mindennapos testnevelés valódi szerepét nem kizárólag a testsúlyváltozás oldaláról érdemes vizsgálni, hiszen önmagában nem képes ellensúlyozni a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok, a mozgásszegény életmód és a túlzott képernyőhasználat hatásait.
Az elhízás nem kizárólag hazai probléma, hanem évtizedek óta jelen lévő globális tendencia, amelyet tovább erősített a Covid–19-pandémia időszaka is. A digitális oktatás következtében beszűkültek a gyermekek mozgáslehetőségei, növekedett a képernyőidő, és csökkent a közösségi aktivitás. Ennek következményei ma is érzékelhetők a figyelem, a koncentráció és a fizikai állóképesség területén.
Éppen ezért a gyermekek egészségének támogatása csak komplex szemlélettel lehetséges, amely egyszerre foglalkozik:
A mindennapos testnevelés valódi értéke tehát nem pusztán a fizikai aktivitásban rejlik, hanem abban a komplex neurobiológiai, érzelmi és tanulásszervezési hatásrendszerben, amely a gyermek fejlődésének egyik alapfeltétele lehet.
A jövő iskolájában a mozgás nem kiegészítő elem, hanem a tanulás egyik biológiai alapja.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
