Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
A mindennapos testnevelés társadalmi megítélésében gyakran jelenik meg az az elvárás, hogy közvetlen megoldást nyújtson a gyermekkori elhízás problémájára. A kérdés azonban jóval összetettebb.
Sokszor halljuk azt az állítást, hogy a mindennapos testnevelés nem hozta meg a várt eredményt, mert nőtt az elhízott gyermekek aránya.
Fontos azonban tisztán látni: a gyermekek testsúlyát nem elsősorban a napi 35–45 perc mozgás határozza meg, hanem az életmód egészének minősége, különösen a táplálkozási szokások.
Szakemberként naponta tapasztalom, mi kerül a gyermekek táskájába: cukros üdítők, feldolgozott élelmiszerek, magas cukor- és zsírtartalmú snackek, péksütemények. Az iskolai étkezést sok tanuló nem megfelelő alternatívaként éli meg, ezért gyakran energiadús, ugyanakkor tápanyagszegény élelmiszereket fogyaszt.
Ebben a helyzetben szakmailag téves elvárás lenne azt gondolni, hogy a testnevelésóra önmagában „lefogyasztja” a gyermekeket.
A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram.
Valódi jelentősége sokkal mélyebben keresendő: a mozgás az idegrendszeri fejlődés, a figyelem, az érzelmi stabilitás és a tanulási teljesítmény egyik legfontosabb biológiai támogató rendszere.
A rendszeres mozgás során dopamin és noradrenalin szabadul fel, amelyek közvetlenül támogatják a figyelmi és végrehajtó funkciókat.
Ez különösen fontos:
A mozgás tehát nem elvesz a tanulási időből, hanem megalapozza azt: a fizikai aktivitást követően a gyermek agya tanulásra fogékonyabb állapotba kerül. John J. Ratey és Edward M. Hallowell kutatásai is rámutatnak arra, hogy a mozgás jelentős szerepet játszik az idegrendszeri szabályozásban és a tanulási teljesítmény támogatásában.
A mozgás fokozza az agyi vérkeringést, valamint aktiválja a prefrontális kérget, amely többek között felelős:
Ezért tapasztalható gyakran, hogy egy rövid mozgásos aktivitást követően a tanulók:
A mozgás tehát nem csupán fizikai aktivitás, hanem a tanulási folyamat egyik idegrendszeri előkészítője is.
A fizikai aktivitás során dopamin, szerotonin és endorfin szabadul fel. Ezek a neurotranszmitterek:
A kutatások egyre gyakrabban nevezik a mozgást „természetes hangulatszabályozó rendszernek”, amely a gyermekek mentális jóllétének egyik alapvető eszköze lehet.
A minőségi mindennapos testnevelés ezért jóval több, mint egyszerű mozgásóra. Egyidejűleg szolgálhat:
Biológiai értelemben a mozgás előkészíti az agyat a tanórai munkára: a gyermek nem fáradtabbá, hanem fogékonyabbá, motiváltabbá és stabilabbá válik.
Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.
Éppen ezért a mindennapos testnevelés valódi szerepét nem kizárólag a testsúlyváltozás oldaláról érdemes vizsgálni, hiszen önmagában nem képes ellensúlyozni a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok, a mozgásszegény életmód és a túlzott képernyőhasználat hatásait.
Az elhízás nem kizárólag hazai probléma, hanem évtizedek óta jelen lévő globális tendencia, amelyet tovább erősített a Covid–19-pandémia időszaka is. A digitális oktatás következtében beszűkültek a gyermekek mozgáslehetőségei, növekedett a képernyőidő, és csökkent a közösségi aktivitás. Ennek következményei ma is érzékelhetők a figyelem, a koncentráció és a fizikai állóképesség területén.
Éppen ezért a gyermekek egészségének támogatása csak komplex szemlélettel lehetséges, amely egyszerre foglalkozik:
A mindennapos testnevelés valódi értéke tehát nem pusztán a fizikai aktivitásban rejlik, hanem abban a komplex neurobiológiai, érzelmi és tanulásszervezési hatásrendszerben, amely a gyermek fejlődésének egyik alapfeltétele lehet.
A jövő iskolájában a mozgás nem kiegészítő elem, hanem a tanulás egyik biológiai alapja.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
