Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást? Vezér–Kósa Katalin mesterpedagógus írása.
A mindennapos testnevelés társadalmi megítélésében gyakran jelenik meg az az elvárás, hogy közvetlen megoldást nyújtson a gyermekkori elhízás problémájára. A kérdés azonban jóval összetettebb.
Sokszor halljuk azt az állítást, hogy a mindennapos testnevelés nem hozta meg a várt eredményt, mert nőtt az elhízott gyermekek aránya.
Fontos azonban tisztán látni: a gyermekek testsúlyát nem elsősorban a napi 35–45 perc mozgás határozza meg, hanem az életmód egészének minősége, különösen a táplálkozási szokások.
Szakemberként naponta tapasztalom, mi kerül a gyermekek táskájába: cukros üdítők, feldolgozott élelmiszerek, magas cukor- és zsírtartalmú snackek, péksütemények. Az iskolai étkezést sok tanuló nem megfelelő alternatívaként éli meg, ezért gyakran energiadús, ugyanakkor tápanyagszegény élelmiszereket fogyaszt.
Ebben a helyzetben szakmailag téves elvárás lenne azt gondolni, hogy a testnevelésóra önmagában „lefogyasztja” a gyermekeket.
A mindennapos testnevelés nem fogyókúraprogram.
Valódi jelentősége sokkal mélyebben keresendő: a mozgás az idegrendszeri fejlődés, a figyelem, az érzelmi stabilitás és a tanulási teljesítmény egyik legfontosabb biológiai támogató rendszere.
A rendszeres mozgás során dopamin és noradrenalin szabadul fel, amelyek közvetlenül támogatják a figyelmi és végrehajtó funkciókat.
Ez különösen fontos:
A mozgás tehát nem elvesz a tanulási időből, hanem megalapozza azt: a fizikai aktivitást követően a gyermek agya tanulásra fogékonyabb állapotba kerül. John J. Ratey és Edward M. Hallowell kutatásai is rámutatnak arra, hogy a mozgás jelentős szerepet játszik az idegrendszeri szabályozásban és a tanulási teljesítmény támogatásában.
A mozgás fokozza az agyi vérkeringést, valamint aktiválja a prefrontális kérget, amely többek között felelős:
Ezért tapasztalható gyakran, hogy egy rövid mozgásos aktivitást követően a tanulók:
A mozgás tehát nem csupán fizikai aktivitás, hanem a tanulási folyamat egyik idegrendszeri előkészítője is.
A fizikai aktivitás során dopamin, szerotonin és endorfin szabadul fel. Ezek a neurotranszmitterek:
A kutatások egyre gyakrabban nevezik a mozgást „természetes hangulatszabályozó rendszernek”, amely a gyermekek mentális jóllétének egyik alapvető eszköze lehet.
A minőségi mindennapos testnevelés ezért jóval több, mint egyszerű mozgásóra. Egyidejűleg szolgálhat:
Biológiai értelemben a mozgás előkészíti az agyat a tanórai munkára: a gyermek nem fáradtabbá, hanem fogékonyabbá, motiváltabbá és stabilabbá válik.
Az előző tanévhez képest nem javult a diákok fittségi állapota a NETFIT felmérés 2024/25-ös eredményei szerint. Minden negyedik gyerek elhízott, amin egyelőre a mindennapos testnevelés sem segít.
Éppen ezért a mindennapos testnevelés valódi szerepét nem kizárólag a testsúlyváltozás oldaláról érdemes vizsgálni, hiszen önmagában nem képes ellensúlyozni a feldolgozott élelmiszerek, a cukros italok, a mozgásszegény életmód és a túlzott képernyőhasználat hatásait.
Az elhízás nem kizárólag hazai probléma, hanem évtizedek óta jelen lévő globális tendencia, amelyet tovább erősített a Covid–19-pandémia időszaka is. A digitális oktatás következtében beszűkültek a gyermekek mozgáslehetőségei, növekedett a képernyőidő, és csökkent a közösségi aktivitás. Ennek következményei ma is érzékelhetők a figyelem, a koncentráció és a fizikai állóképesség területén.
Éppen ezért a gyermekek egészségének támogatása csak komplex szemlélettel lehetséges, amely egyszerre foglalkozik:
A mindennapos testnevelés valódi értéke tehát nem pusztán a fizikai aktivitásban rejlik, hanem abban a komplex neurobiológiai, érzelmi és tanulásszervezési hatásrendszerben, amely a gyermek fejlődésének egyik alapfeltétele lehet.
A jövő iskolájában a mozgás nem kiegészítő elem, hanem a tanulás egyik biológiai alapja.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
A középiskolai felvételi önmagában is komoly terhelést jelenthet egy nyolcadikosnak, egy autizmusspektrum-zavarral élő diáknál azonban a felkészülés egészen más kérdéseket is felvethet. Hogyan lehet hónapokon keresztül készülni, ha a gyerek nehezen veszi rá magát az otthoni tanulásra? Mit lehet tenni, ha jó képességei ellenére nem önálló a tanulásban? És hogyan választ iskolát egy család, ha közben azt érzi, hogy maga a felvételi rendszer elsősorban a neurotipikus, szabálykövető és rendkívül szorgalmas gyerekeknek kedvez?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
