„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásával több cikkben foglalkoztunk. Részletesen írtunk arról, hogy szerinte fontos, hogy az óvoda-iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsák, ezért a 45 perces kötelező iskola-előkészítés helyett alternatív megoldásokra lenne szükség. Beszámoltunk arról is, hogy Lannert a közoktatás és a KRÉTA-rendszer átvilágítását, valamint a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok felülvizsgálatát ígéri, továbbá arról is, hogy szerinte új felsőoktatási törvényre van szükség.
A mindennapos testnevelés témáját a Mi Hazánk elnökhelyettese Dúró Dóra vetette fel a meghallgatáson. Arra emlékeztetett, hogy Lannert korábban megkérdőjelezte a mindennapos testnevelés jelenlegi formáját. Szerinte a 21. században a gyerekeknek sokkal többet kellene mozogniuk, és nem kevesebbet.
Dúró arról is beszélt, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint 2020 és 2035 között megduplázódhat az elhízott gyerekek száma világszerte, miközben Magyarországon a vezető halálokok jelentős része összefügg a mozgásszegény életmóddal. Az Aktív Iskola program eredményeire hivatkozva azt mondta: „Minél jobb az iskola fittségi indexen, annál jobban teljesítenek a gyerekek a kognitív felmérésekben is.”
A politikus végül azt kérte, hogy a mindennapos testnevelés feltétlenül maradjon meg, sőt az iskolai sportprogramokat is tovább kellene bővíteni.
Lannert a válaszában hangsúlyozta, hogy fontos a testmozgás, de szerinte nem jó az a megközelítés, amely több kötelező órával próbálja kezelni a problémát. Úgy fogalmazott, hogy „nem mindig a kutyaharapást szőrével” kell megoldani, mert a túlterhelt gyerekeknél a kötelező pluszórák akár ellenkező hatást is kiválthatnak.
A miniszter szerint a mindennapos testnevelés jelenlegi formája azért is problémás, mert mióta bevezették a heti öt kötelező testnevelést, szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma.
Ezen kívül a kötelező rendszer egyik nem várt következménye az lett, hogy sok gyerek kiszorult az iskola utáni sportolásból:
Azáltal, hogy kötelezővé tették, egy csomó gyerek nem tudott különórákra menni, holott korábban járt.
A meghallgatáson arról beszélt, hogy a jelenlegi modell „célellentétes” lett, mert nem alakított ki valódi mozgáskultúrát, viszont tovább növelte a diákok leterheltségét. ”Azt gondolom, hogy fontos a testnevelés, de nem ebben a formában. Ez a forma éppenséggel visszavetette a testmozgást.”
Szerinte az oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a rendszer minden problémára újabb kötelező órákkal reagál.
Ha valamit el akarunk érni, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy több tantárgy is kell, mert azzal a gyerekeket túlterheljük, és semmi idő nem marad arra, hogy megtanuljanak gondolkodni, tanulni.
Lannert Judit azt is jelezte, hogy a jövőben nagyobb autonómiát adnának az iskoláknak a testnevelés megszervezésében. Elképzelése szerint nem feltétlenül a heti öt kötelező tornatermi óra lenne az egyetlen megoldás, hanem rugalmasabb, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított mozgásprogramokban gondolkodnak.
A mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be felmenő rendszerben Magyarországon. Az intézkedés célja eredetileg a gyermekek fizikai állapotának javítása és az egészségesebb életmód támogatása volt. Azóta azonban folyamatos viták övezik a rendszert. A pedagógusok és szülők egy része szerint túlterheli a diákokat, míg a Fidesz-kormány politikusai sokszor a rendszer fontos egészségvédelmi szerepér hangsúlyozták.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
