„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásával több cikkben foglalkoztunk. Részletesen írtunk arról, hogy szerinte fontos, hogy az óvoda-iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsák, ezért a 45 perces kötelező iskola-előkészítés helyett alternatív megoldásokra lenne szükség. Beszámoltunk arról is, hogy Lannert a közoktatás és a KRÉTA-rendszer átvilágítását, valamint a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok felülvizsgálatát ígéri, továbbá arról is, hogy szerinte új felsőoktatási törvényre van szükség.
A mindennapos testnevelés témáját a Mi Hazánk elnökhelyettese Dúró Dóra vetette fel a meghallgatáson. Arra emlékeztetett, hogy Lannert korábban megkérdőjelezte a mindennapos testnevelés jelenlegi formáját. Szerinte a 21. században a gyerekeknek sokkal többet kellene mozogniuk, és nem kevesebbet.
Dúró arról is beszélt, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint 2020 és 2035 között megduplázódhat az elhízott gyerekek száma világszerte, miközben Magyarországon a vezető halálokok jelentős része összefügg a mozgásszegény életmóddal. Az Aktív Iskola program eredményeire hivatkozva azt mondta: „Minél jobb az iskola fittségi indexen, annál jobban teljesítenek a gyerekek a kognitív felmérésekben is.”
A politikus végül azt kérte, hogy a mindennapos testnevelés feltétlenül maradjon meg, sőt az iskolai sportprogramokat is tovább kellene bővíteni.
Lannert a válaszában hangsúlyozta, hogy fontos a testmozgás, de szerinte nem jó az a megközelítés, amely több kötelező órával próbálja kezelni a problémát. Úgy fogalmazott, hogy „nem mindig a kutyaharapást szőrével” kell megoldani, mert a túlterhelt gyerekeknél a kötelező pluszórák akár ellenkező hatást is kiválthatnak.
A miniszter szerint a mindennapos testnevelés jelenlegi formája azért is problémás, mert mióta bevezették a heti öt kötelező testnevelést, szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma.
Ezen kívül a kötelező rendszer egyik nem várt következménye az lett, hogy sok gyerek kiszorult az iskola utáni sportolásból:
Azáltal, hogy kötelezővé tették, egy csomó gyerek nem tudott különórákra menni, holott korábban járt.
A meghallgatáson arról beszélt, hogy a jelenlegi modell „célellentétes” lett, mert nem alakított ki valódi mozgáskultúrát, viszont tovább növelte a diákok leterheltségét. ”Azt gondolom, hogy fontos a testnevelés, de nem ebben a formában. Ez a forma éppenséggel visszavetette a testmozgást.”
Szerinte az oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a rendszer minden problémára újabb kötelező órákkal reagál.
Ha valamit el akarunk érni, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy több tantárgy is kell, mert azzal a gyerekeket túlterheljük, és semmi idő nem marad arra, hogy megtanuljanak gondolkodni, tanulni.
Lannert Judit azt is jelezte, hogy a jövőben nagyobb autonómiát adnának az iskoláknak a testnevelés megszervezésében. Elképzelése szerint nem feltétlenül a heti öt kötelező tornatermi óra lenne az egyetlen megoldás, hanem rugalmasabb, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított mozgásprogramokban gondolkodnak.
A mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be felmenő rendszerben Magyarországon. Az intézkedés célja eredetileg a gyermekek fizikai állapotának javítása és az egészségesebb életmód támogatása volt. Azóta azonban folyamatos viták övezik a rendszert. A pedagógusok és szülők egy része szerint túlterheli a diákokat, míg a Fidesz-kormány politikusai sokszor a rendszer fontos egészségvédelmi szerepér hangsúlyozták.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
