„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
Lannert Judit bizottsági meghallgatásával több cikkben foglalkoztunk. Részletesen írtunk arról, hogy szerinte fontos, hogy az óvoda-iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsák, ezért a 45 perces kötelező iskola-előkészítés helyett alternatív megoldásokra lenne szükség. Beszámoltunk arról is, hogy Lannert a közoktatás és a KRÉTA-rendszer átvilágítását, valamint a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok felülvizsgálatát ígéri, továbbá arról is, hogy szerinte új felsőoktatási törvényre van szükség.
A mindennapos testnevelés témáját a Mi Hazánk elnökhelyettese Dúró Dóra vetette fel a meghallgatáson. Arra emlékeztetett, hogy Lannert korábban megkérdőjelezte a mindennapos testnevelés jelenlegi formáját. Szerinte a 21. században a gyerekeknek sokkal többet kellene mozogniuk, és nem kevesebbet.
Dúró arról is beszélt, hogy a nemzetközi előrejelzések szerint 2020 és 2035 között megduplázódhat az elhízott gyerekek száma világszerte, miközben Magyarországon a vezető halálokok jelentős része összefügg a mozgásszegény életmóddal. Az Aktív Iskola program eredményeire hivatkozva azt mondta: „Minél jobb az iskola fittségi indexen, annál jobban teljesítenek a gyerekek a kognitív felmérésekben is.”
A politikus végül azt kérte, hogy a mindennapos testnevelés feltétlenül maradjon meg, sőt az iskolai sportprogramokat is tovább kellene bővíteni.
Lannert a válaszában hangsúlyozta, hogy fontos a testmozgás, de szerinte nem jó az a megközelítés, amely több kötelező órával próbálja kezelni a problémát. Úgy fogalmazott, hogy „nem mindig a kutyaharapást szőrével” kell megoldani, mert a túlterhelt gyerekeknél a kötelező pluszórák akár ellenkező hatást is kiválthatnak.
A miniszter szerint a mindennapos testnevelés jelenlegi formája azért is problémás, mert mióta bevezették a heti öt kötelező testnevelést, szignifikánsan nőtt a túlsúlyos gyerekek száma.
Ezen kívül a kötelező rendszer egyik nem várt következménye az lett, hogy sok gyerek kiszorult az iskola utáni sportolásból:
Azáltal, hogy kötelezővé tették, egy csomó gyerek nem tudott különórákra menni, holott korábban járt.
A meghallgatáson arról beszélt, hogy a jelenlegi modell „célellentétes” lett, mert nem alakított ki valódi mozgáskultúrát, viszont tovább növelte a diákok leterheltségét. ”Azt gondolom, hogy fontos a testnevelés, de nem ebben a formában. Ez a forma éppenséggel visszavetette a testmozgást.”
Szerinte az oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a rendszer minden problémára újabb kötelező órákkal reagál.
Ha valamit el akarunk érni, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy több tantárgy is kell, mert azzal a gyerekeket túlterheljük, és semmi idő nem marad arra, hogy megtanuljanak gondolkodni, tanulni.
Lannert Judit azt is jelezte, hogy a jövőben nagyobb autonómiát adnának az iskoláknak a testnevelés megszervezésében. Elképzelése szerint nem feltétlenül a heti öt kötelező tornatermi óra lenne az egyetlen megoldás, hanem rugalmasabb, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazított mozgásprogramokban gondolkodnak.
A mindennapos testnevelést 2012-ben vezették be felmenő rendszerben Magyarországon. Az intézkedés célja eredetileg a gyermekek fizikai állapotának javítása és az egészségesebb életmód támogatása volt. Azóta azonban folyamatos viták övezik a rendszert. A pedagógusok és szülők egy része szerint túlterheli a diákokat, míg a Fidesz-kormány politikusai sokszor a rendszer fontos egészségvédelmi szerepér hangsúlyozták.
Kevés a tornaterem, feszesek a 45 perces órák, a gyerekek pedig egyre eltérőbb fizikai állapotban vannak. Varga András karrierje során sok mindent látott és a mai napig a tudatos tervezésben és a differenciálásban hisz. Szerinte azokat a gyerekeket is lehet motiválni, akik sorra hozzák a felmentéseket és mindenkivel meg lehet szerettetni a sportot.
Július 2-ára tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik szerint a tavalyi demonstráció óta sem oldódtak meg a vizsgaközponttal, a számonkéréssel és az egyetemi kommunikációval kapcsolatos problémák. Az egyetem ezzel szemben azt közölte, hogy a korábban felmerült problémákat már rendezték, az egyeztetések eredményesek voltak, ezért a demonstrációt végül lefújták.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
